A lépés nem meglepő, mivel Moszkva az utóbbi években egyre szűkebb korlátok közé zárja az online teret, a külföldi techcégeket is megszorongatja az állami távközlési hatóság bírságainak útján, mi több, számos nyugati közösségi médiumnak igyekeznek létrehozni a helyi változatát. Hétfőn startolt például a Yappy, a TikTok orosz, és így ellenőrizhetőbb verziója.

Az eddig többségi tulajdonrésszel bíró Aliser Uszmanov részvényeinek 45 százalékát bocsátotta piacra, a nevével fémjelzett befektetői alaptól pedig a Sogaz nevű, a Gazprom által alapított, Vlagyimir Putyin orosz elnök szövetségeseivel feltöltött igazgatótanácsú biztosítóhoz kerültek a részvények.

Az ügylet következményeként a Sogaznak szavazati joga lett a VK Group holding döntéseiben, amely a Vkontaktye mellett más internetes szolgáltatásokat is birtokol és üzemeltet.

Itt még nincs vége a gyanúsan állami terjeszkedésnek a techszektorban. A gázcég bankja, a Gazprombank további 45 százalék részvényt szerzett a VK Groupban, majd átadta a tulajdonrészét a Gazprom médiacégének, a találóan Gazprom Mediának hívott konglomerátumnak. Nem mellesleg a Yappyt a Gazprom Media dobta piacra.

A Gazpromhoz köthető vállalatok effektíve a VK irányító részvényeseivé váltak – mutatott rá a Moscow Times által megkérdezett elemző, Vlagyimir Beszpalov.

Erre utal az is, hogy a VK vezérigazgatója nyolc év után bejelentette lemondását, távozni pedig akkor fog, amikor kinevezték utódját.

Külön érdekesség, hogy a Sogaz és a Gazprom Media a VK Group bonyolult tulajdonosi rendszere miatt nem számíthat jelentős bevételre, a cégvezetésben és a stratégiai döntésekben viszont súlya lesz a szavuknak. Ez arra utal, hogy a vásárlást nem gazdasági célok vezérelték – sejteti a moszkvai lap.

A mintegy 100 millió felhasználóval bíró Vkontaktye körüli aggodalmak csillapítására a Gazprom Media, melynek vezetője az orosz média(cenzor)hatóság elnöke volt korábban, megnyugatóan azt közölte: a VK független cég marad.

A Kreml már jó ideje ügyködik azon, hogy szorosabb ellenőrzése alá vonja az orosz online teret. Egyebek mellett kötelezte a külföldi internetes cégeket arra, hogy az orosz felhasználók adatait orosz szervereken tárolják, és az idei év végéig minden, Oroszországan működni kívánó cégnek helyi irodát kell nyitnia.

A helyi cégekkel sem bántak kesztyűs kézzel. A Vkontaktyét 2014-ben adta el az alapítója, és került az így a Putyin-szövetséges Uszmanov érdekeltségébe. Az orosz Zuckerberg, Pavel Durov ezt azzal indokolta, hogy nyomást gyakorolt rá az orosz titkosszolgálat.

Az ország legnagyobb technológiai vállalata, a Yandex pedig kénytelen volt új vezetési struktúrát létrehozni, átadva az állami szervezetek által delegált tagokból felépülő új, különálló igazgatótanácsnak az adattárolással és a külföldi partnerekkel való együttműködéssel kapcsolatos döntéseket.

(Index)