A brit statisztikai hivatal (ONS) szerdai beszámolója szerint a lakhatási költségek nélkül számolt tizenkét havi fogyasztói infláció (CPI) a múlt hónapban 5,4 százalék volt a novemberben mért 5,1 százalék, az októberi 4,2 százalék és a szeptemberi 3,1 százalék után.

Az ONS kiemeli: a decemberi volt a legmagasabb tizenkét havi inflációs ütem azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött.

A statisztikai hivatal szerint a modellezéssel még korábbra visszaszámolt adatok alapján legutóbb 1992 májusában, vagyis csaknem harminc évvel ezelőtt volt a tavaly decemberinél gyorsabb az éves brit infláció: abban a hónapban 7,1 százalékkal emelkedett tizenkét havi összevetésben a fogyasztói árindex.

Az előrejelzési konszenzus 5,2 százalékos éves inflációt valószínűsített decemberre.

A brit kormány által a Bank of England számára előírt éves inflációs cél 2 százalék. Ha ettől az ütemtől egy adott tizenkét havi időszakban az infláció egy százalékpontnál nagyobb mértékben bármelyik irányban eltér, a brit jegybank kormányzója nyílt levélben köteles az okokról magyarázatot adni a pénzügyminiszternek.

Az ONS szerdai beszámolója szerint a havi összevetésű infláció decemberben 0,5 százalékos volt. Az egy évvel korábbi azonos hónapban 0,3 százalékos volt a fogyasztói árak havi emelkedése Nagy-Britanniában.

A lakhatási költségeket is tartalmazó szélesebb merítésű inflációs index (CIPH) havi összevetésben szintén 0,5 százalékkal, tizenkét havi összehasonlításban 4,8 százalékkal emelkedett tavaly decemberben.

A CIPH-kosárra számolt múlt havi infláció fő hajtóerői közé tartoztak a statisztikai hivatal kimutatása szerint a közlekedési szektor, az élelmiszerek és az üdítőitalok, a bútorok és a háztartási cikkek, valamint a lakhatási szolgáltatásokkal összefüggő áremelkedések. Az utóbbi szegmens önmagában 1,31 százalékponttal - 2009 óta nem tapasztalt mértékben - növelte a tizenkét havi CIPH-indexet decemberben, és ennek elsődleges oka a lakossági földgáz- és áramszolgáltatás drágulása volt.

Az ONS szerdai adatai szerint a közlekedési szektoron belül a rendkívül magas üzemanyagár volt a fő inflációs tényező: a motorbenzin decemberi kiskereskedelmi átlagára literenként 1,458 font (622 forint) volt az egy évvel korábbi 1,141 font után.

A statisztikai hivatal kiemeli, hogy ez az eddig mért legmagasabb havi átlagos üzemanyagár Nagy-Britanniában.

Londoni pénzügyi elemzők szerint ebben az inflációs környezetben a brit jegybank számára nemigen maradt más választás, mint az újabb kamatemelés a februári monetáris ülésen.

Samuel Tombs, a Pantheon Macroeconomics londoni üzleti elemzőműhely brit gazdasági ügyekkel foglalkozó főközgazdásza a decemberi inflációs adatok szerdai ismertetése utáni helyzetértékelésében közölte: a ház az eddigi várakozásához képest egy hónappal korábbra, februárra módosította a Bank of England következő kamatemelésének időpontjára szóló előrejelzését.

Tombs ennek indoklásában kiemelte, hogy a decemberi éves infláció 0,9 százalékponttal haladta meg a Bank of England legutóbbi monetáris jelentésében foglalt prognózist.

A Pantheon Macroeconomics főközgazdásza szerint ráadásul az infláció tetőzése valószínűleg még hónapokra van: a cég áprilisra várja a jelenlegi inflációs ciklus csúcsát valamivel 6 százalék feletti tizenkét havi ütemmel.

Egy másik nagy londoni elemzőház, a Capital Economics 7 százalékon valószínűsíti a nagy-britanniai infláció tetőzését. A cég szerdai előrejelzése szerint ebben a környezetben a Bank of England az idén várhatóan 1,25 százalékra emeli alapkamatát a jelenlegi 0,25 százalékról.
A brit jegybank monetáris tanácsa a decemberi kamatdöntő ülésen emelte 15 bázisponttal az addigi 0,10 százalékos történelmi mélypontról 0,25 százalékra az alapkamatot (Bank Rate).

Ez volt három év óta az első kamatemelés a Bank of England részéről.

Csaknem harminc éve a legmagasabb infláció alakult ki decemberben Németországban a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis szerdán közölt végleges számai szerint.

Tavaly decemberben 1992 júniusa óta a legmagasabb szintre, 5,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak éves összevetésben Németországban a novemberi 5,2 százalék után. A szerdán ismertetett végleges adat megegyezett a január elején ismertetett előzetessel.
A fogyasztói árindex 2021 júliusa óta lényegesen felülmúlja az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalék körüli célját.

A magas németországi infláció több okra vezethető vissza. Egyrészt fékezik a feldolgozóipari termelést a beszállítói fennakadások, és ezzel szemben áll a válságból való kilábalás nagy fogyasztói kereslete, másrészt a 2020-as bázist az átmenetileg életbe léptetett áfacsökkentés vitte lejjebb, de komoly inflációnövelő hatása volt az energiárak jelentős emelkedésének is.

Decemberben 18,3 százalékkal haladták meg az energiaárak az egy évvel korábbit, novemberben pedig 22,1 százalékkal.

Az előző hónaphoz mérve 0,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak decemberben, a novemberi 0,2 százalékos havi csökkenés után.
Ugyancsak végleges adatok szerint tavaly 3,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Németországban 2020-hoz képest. Tavaly például az energiatermékek ára átlagosan 10,4 százalékkal, az élelmiszereké 3,2 százalékkal, a szolgáltatásoké 2,1 százalékkal nőtt.

Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) egy hónap alatt 0,3 százalékkal, éves összevetésben 5,7 százalékkal emelkedett decemberben. Tavaly a harmonizált árindex 3,2 százalékos emelkedést mutatott.

(MTI)