Ma ellenszavazat nélkül elfogadott az amerikai szenátus egy törvényjavaslatot a második világháborús Lend-Lease program újraélesztésére, mellyel az Egyesült Államok nagy mennyiségű fegyvert szállított a szövetséges országoknak, elsősorban Nagy-Britanniának és a Szovjetuniónak. Most a fegyverszállítmányok Ukrajnának fognak menni, írja a Portfolió.
 Illusztráció: amerikai katonai járművek Európában (Peter Gercke/picture alliance/Getty Images) |
Az Egyesült Államok eddig is szállított fegyvereket Ukrajnának, a Lend-Lease program újítása, hogy a folyamatot sokkal gyorsabbá és gördülékenyebbé teszi. A szenátus lépését a képviselőháznak és az elnöknek is jóvá kell hagynia, de ezzel aligha lesz akadály.
A Lend-Lease lényege, hogy az Egyesült Államok azzal a feltétellel „kölcsönöz” fegyvereket Ukrajnának, hogy azokat visszaadja, vagy valamilyen később meghatározott formában fizet értük az ukrán kormány. A második világháború után a „kölcsönzött” fegyverek nagy része soha nem jutott vissza Amerikába, és a katonai eszközök értékének töredékét kapták csak vissza "bérleti díj" formájában, úgyhogy a program nyugodtan tekinthető egyfajta adományozásnak.
A döntés az állítólagos bucsai atrocitások miatt született meg, illetve a Politico értékelése szerint azt is jelzi, hogy az amerikai törvényhozók most már úgy gondolják, akár győzhet is az ukrán haderő az orosz támadással szemben.
Egyelőre nem tudni, hogy az új Lend-Lease programban milyen fegyverek mennek majd Ukrajnába. A második világháború során az Egyesült Államok a Szovjetuniónak elsősorban katonai járműveket, legnagyobb számban jeepeket és teherautókat biztosított, de a tömeggyilkos kommunisták kaptak tankokat, repülőket és hajókat is a "demokrácia bajnokaitól" - csak így tudtak ellenállni a német támadásnak.
Kreml: nem segítik elő az orosz-ukrán megállapodást az amerikai fegyverszállítások
Az Ukrajnának szánt amerikai fegyverszállítások nem járulnak hozzá a Moszkva és Kijev közötti tárgyalások sikeréhez - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.
Peszkov azt az amerikai törvényjavaslatot kommentálta, amelynek értelmében az Egyesült Államok kölcsönbérlet (Lend-Lease) keretében szállítana fegyvert Ukrajnának. "Ukrajnát különböző formában fegyverrel felpumpálni nem segíti elő az orosz-ukrán tárgyalások sikerét" - nyilatkozott Peszkov. "Nagyobb a valószínűsége annak, hogy ennek negatív hatása lesz" - tette hozzá.
Peszkov nem kívánt további részleteket közölni a sajtóval Vlagyimir Putyin orosz államfő és Orbán Viktor szerdai telefonos megbeszéléséről, amelyet követően a magyar miniszterelnök kijelentette: felajánlotta Putyinnak, hogy Budapesten találkozzon Volodimir Zelenszkij elnökkel az ukrajnai konfliktus megoldása érdekében.
A szóvivő azt mondta: a helyzet alakulásától függ, hogy Putyin részt vesz-e majd a G20-csoport következő csúcstalálkozóján. Peszkov szerint a Kreml ebben a kérdésben elsősorban a szervező országhoz, vagyis Indonéziához fog igazodni. Az Oroszország elleni, újabb szankciókkal kapcsolatban ellenlépéseket helyezett kilátásba.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a csütörtökön megjelent videókommentárban nehezményezte, hogy Washington a harc folytatására ösztökéli Zelenszkijt. Kijelentette, hogy Oroszország folytatni fogja a tárgyalási folyamatot Ukrajnával, és minden "provokáció" ellenére elő fogja terjeszteni az ukrán félnek a saját megállapodás-tervezetét, amely tartalmazni fogja Moszkva összes eredeti, kulcsfontosságú álláspontját és követelését.
Lavrov közölte, hogy az ukrán fél szerdán újabb megállapodás-tervezetet terjesztett elő, "amely egyértelműen eltérést mutat a március 29-i isztambuli találkozón rögzített legfontosabb rendelkezésektől, amelyeket az ukrán delegáció vezetője, (David) Arahamija által aláírt dokumentumban rögzítettek" - mondta.
Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) a Nacionalnaja Oborona (Nemzetvédelem) című lapban megjelent cikkében azt írta, hogy az Egyesült Államok "a legaljasabb módszerekkel" igyekszik elhúzni az ukrajnai konfliktust, beleértve azt is, hogy olyan fegyvereseket küld Ukrajnába, akiknek az a feladatuk, hogy ott megszervezzenek és fenntartsanak "egy gerillának nevezett, de valójában terrorista földalatti szervezetet". Nariskin azt állította, hogy a NATO amerikai stratégái szerint egyfajta Afganisztánná igyekeznek átalakítani Ukrajnát.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy közel hatszáz külföldi zsoldos adataihoz jutott hozzá, akik 47 országból érkeztek Ukrajnába. A hollétük és a konfliktusban vállalt szerepük ügyében vizsgálat folyik. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) arról tett bejelentést, hogy a Krímben őrizetbe vettek egy 51 éves férfit, aki a krími tatár zászlóalj menekültnek álcázott harcosának bizonyult. A vádlott a háború kezdete óta az ukrajnai Herszon megyében többször folytatott "oroszellenes tevékenységet".
(MTI nyomán)
