Szerda reggelre virradóan Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy az ukrajnai konfliktus miatt részleges mozgósítást fog elrendelni hazájában, mely szeptember 21-én veszi kezdetét. /Frissülő cikk./
Zoom
Fotó: Russian Presidential Press Service / Kreml / Reuters
Az elnöki bejelentés értelmében egyelőre csak azok a tartalékosok kapnak behívót, akik releváns katonai tapasztalattal rendelkeznek.
A bejelentést a keddi napon több árulkodó jel is megelőzte: Putyin a nap folyamán egyeztetett a fontosabb orosz fegyvergyártókkal, az orosz  alsóház pedig a felsőház bevonása nélkül fogadott el több olyan törvényjavaslatot, amelyek jelentősen szigorítják az orosz fegyveres erőknél szolgáló személyzet büntetését dezertálás és parancsmegtagadás esetén.
Nem sokkal a bejelentés előtt több orosz Telegram csatornán is megjelentek olyan hírek, melyek szerint szeptember 21-én éjféltől a katonakorú férfi lakosság számára tilos az Orosz Föderáció, valamint Luhanszk és Donyeck megye területének elhagyása.
A Telegram-csatornák felbolydulásával nagyjából egy időben a Pravda értesülései szerint a Kreml bejelentette, hogy átcsoportosítja a Szíriában állomásozó ejtőernyős alakulatait Ukrajna területére.
A lakosság mozgásának korlátozására a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nem került sor.
Putyin a mozgósítást a donbaszi szakadárköztársaságok által kezdeményezett népszavazásokkal indokolta, szerinte hazájának kötelessége védelmet nyújtani a két Oroszországhoz csatlakozni kívánó területnek.
Kijelentette továbbá, hogy a Kreml célja továbbra is a Donbasz teljes felszabadítása, írja.
"Nukleáris fegyvereket is bevethetek"
Az orosz elnök úgy fogalmazott: a Nyugat már 2014-ben ágyútöltelékké tette az ukrán népet akkor, amikor elcsatolták a Krím félszigetet.
Vlagyimir Putyin elnök először szólt az orosz néphez azóta, hogy február 24-én különleges katonai művelet végrehajtását rendelte el Ukrajna ellen.
Az orosz elnök szerint a nyugati országok minden függetlenséget és fejlődést megpróbálnak blokkolni, mindezt azért, hogy akaratukat brutálisan rákényszerítsék másokra. Mint fogalmazott, a fő cél, vagyis a donbászi régió lakosságának felszabadítása, nem változik.
A Nyugat célja továbbra is a gyengítés és a pusztítás, ezt nyíltan kimondják. [...] A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában átlépett minden határt – mondta beszédében Vlagyimir Putyin, hozzátéve, hogy szerinte a Nyugat célja Oroszország meggyengítése, megosztása és elpusztítása.
Az orosz elnök a részleges mozgósítást már a mai, azaz a szeptember 21-ei nappal elrendelte. Putyin kiemelte: csak azokat sorozzák be, akik tartalékosok, tehát akik katonai gyakorlattal rendelkeznek. Az orosz elnök aláírta az erről szóló rendeletet.
Hangsúlyozom, hogy a mozgósítás keretében behívott orosz állampolgárok a szerződés alapján szolgálatot teljesítők minden előnyét megkapják. A népünket mindenáron megvédjük. Minden csapásra válaszolni fogunk, erre azoknak is felhívom a figyelmét, akik atomcsapással fenyegetőznek – fogalmazott az orosz elnök. Vlagyimir Putyin beszédét úgy zárta:
Nem blöffölök, amikor azt mondom, hogy nukleáris fegyvereket is bevethetek.
Komolyan kell venni
Gillian Keegan brit külügyminiszter reagált először, hogy a nyilatkozat a február végén kezdődött ukrajnai háború „aggasztó eszkalációja”. Hozzátette, hogy a fenyegetéseket „komolyan kell venni”, mivel Ukrajna kezd előre nyomulni, és visszavenni a korábban Oroszország által birtokolt területeket. Keegan a Sky Newsnak elmondta, hogy mit üzen az ukránoknak: Ott vagyunk, mellettetek vagyunk – segítünk, amennyire csak tudunk.
Az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete is reagált Vlagyimir Putyin orosz elnök ma reggeli bejelentésére. Bridget Brink azt írta:
A látszat-népszavazás és a mozgósítás a gyengeség, az orosz kudarc jele. Az Egyesült Államok soha nem fogja elismerni Oroszország igényét az állítólagosan elcsatolt ukrán területekre, és továbbra is Ukrajna mellett fogunk állni, ameddig csak szükséges.
Mintegy 300 ezer tartalékost jelent
Az orosz RIA Novosztyi hírügynökségközölte, Szergej Sojgu védelmi miniszter is beszédét mondott. A jelentés szerint Sojgu kifejtette, hogy „a mozgósításra azért van szükség, hogy ellenőrizni lehessen az ezer kilométeres kontaktvonalat, valamint a felszabadított területeket”.
Az orosz védelmi miniszter megerősítette , hogy a részleges mozgósítás csak a katonai tapasztalattal rendelkező emberekre vonatkozik. „Ez mintegy 300 ezer tartalékost jelent” – tette hozzá. Sojgu megjegyezte, hogy Oroszország „nemcsak Ukrajna, hanem a kollektív Nyugat ellen harcol”.
Oroszországnak hivatalosan kétmillió tartalékosa van, ám azt, hogy valójában mennyi tartalékos van az országban, nem tudjuk pontosan. Őket nyilvánvalóan valamiféle beosztás, rend szerint fogják hívni, például életkor, katonai tapasztalat vagy fizikai állapot fényében – értékelte az orosz elnök beszédében elhangzottakat Rácz András biztonságpolitikai elemző.
Déjà vu
Az ukrán TSN azt írta, hogy a mostani forgatókönyv nagyon hasonlít arra, ahogyan a háború kezdete előtt fellépett az orosz kormányzat. Az orosz elnök akkor is az állami törvényhozás döntése után ismerte el Ukrajnától független entitásként a Donbaszi Népköztársaságokat, és utána néhány nappal indították meg a „különleges hadműveletet”.
Podoljak: Putyin bejelentése azt jelzi, hogy a háború nem Moszkva tervei szerint zajlik
Számítani lehetett arra, hogy Oroszországban mozgósítást fognak elrendelni, és ez az intézkedés azt mutatja, hogy a háború Ukrajnában nem Moszkva tervei szerint zajlik - mondta Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója szerdán a Reuters hírügynökségnek.
Podoljak üzenetében utalt arra, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök által bejelentett részleges mozgósítás nagyon népszerűtlen lesz. Hozzátette azt is, hogy Putyin szerinte igyekszik a Nyugatra hárítani a felelősséget az "indokolatlanul megindított" háború és Oroszország egyre romló gazdasági helyzete miatt.
Az oroszok is beszálltak a számháborúba
Ukrajnának több mint 61 ezer, Oroszországnak kevesebb mint hatezer katonája esett el eddig az ukrajnai háborúban - jelentette ki Szergej Sojgu védelmi miniszter szerdán a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva.
Sojgu szerint a konfliktus kezdetén mintegy 201-202 ezer főt számláló ukrán fegyveres erők több mint 100 ezer embert, 61 207 halottat és 49 368 sebesültet vesztettek. Az elesett orosz katonák számát 5937-ben adta meg.
Sojgu közölte, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök által elrendelt részleges mozgósítás 300 ezer embert érint, az ország mobilizációs tartaléka pedig 25 millió ember.
Német alkancellár: a részleges mozgósítás újabb rossz lépés egy jogellenes háborúban
A részleges katonai mozgósítás Oroszországban újabb rossz lépés az Ukrajna elleni törvénysértő háborúban - jelentette ki a német alkancellár szerdán Berlinben.
Robert Habeck egy más ügyben tartott tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök döntése "újabb rossz és téves lépés", amely tovább súlyosbítja a nemzetközi jog előírásait sértő támadó háborút.
A kormány megtárgyalja, hogy milyen választ adjon Moszkva lépésére, "az azonban egyértelmű, hogy továbbra is teljes mértékben támogatja Ukrajnát ebben a nehéz helyzetben" - mondta az alkancellár.
A gazdasági tárcát vezető politikus az Uniper energetikai vállalat államosításáról tartott tájékoztatóján tért ki a részleges oroszországi katonai mozgósításra. Rámutatott, hogy az ügy szorosan összefügg az Ukrajna elleni orosz háborúval. Elmondta, hogy megállapodtak a többségi tulajdonossal, a Fortum finn állami energetikai céggel az Uniper átvételéről. Kiemelte: a kormány az összes többi nagy földgázimportőr esetében is végrehajtja az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az ágazat szereplői megőrizzék piaci stabilitásukat.
Az Uniper azért került nehéz pénzügyi helyzetbe, mert Oroszország visszafogta németországi földgázszállításait, noha a földgázkereskedelmet nem érintik az EU-s szankciók, vagyis az Oroszországot az Ukrajna elleni háború miatt büntető európai uniós intézkedések. A szállítások egyoldalú visszafogása miatt az Uniper arra kényszerül, hogy a Moszkva által nem betartott szerződésekben rögzítettnél jóval magasabb áron, a piacon szerezze be az ügyfelei - köztük számos németországi közműszolgáltató - ellátásához szükséges földgázt.
Román kormányfő: Putyin a béke világnapján rendelt el részleges mozgósítást
Az orosz elnök szerdai televíziós bejelentésére reagálva Nicolae Ciuca román miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy Vlagyimir Putyin a béke világnapján rendelt el részleges mozgósítást.
"Ma van a béke világnapja, de ahelyett, hogy méltó módon ünnepelnénk, aggodalommal kellett tudomásul vennünk az orosz elnök nyilatkozatát a részleges mozgósításról, és az úgynevezett népszavazásokról, amelyeket Donbászban, Herszonban és Zaporizzsjában rendeznek" - mondta a román miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Rámutatott: Románia megőrzi kiegyensúlyozott álláspontját, továbbra is higgadtan, NATO-partnereivel és EU-szövetségeseivel együtt elemzi a helyzet alakulását. Ciuca kifejezte reményét, hogy a konfliktus nem fog eszkalálódni.
Az ENSZ Közgyűlése 1981-ben döntött a béke világnapjának bevezetéséről, amelyet 2002 óta szeptember 21-én tartanak. Erre a napra az ENSZ az egész világra erőszakmentességet és általános tűzszünetet hirdet. A világnapról a hatvan nemzet gyermekei által adományozott pénzérmékből öntött japán ENSZ-békeharang közelében, az ENSZ-főtitkár beszédével és a békeharang megkondításával emlékeznek meg. Bukarestben szerdán a külföldi békemissziókban elesett román katonák árvái ültetnek egy tölgyet az Ismeretlen Katona emlékművét magában foglaló, I. Károly román királyról elnevezett parkban.
Kína párbeszédre szólította fel a szemben álló feleket
Kína párbeszédre szólítja fel az ukrajnai háborúban szemben álló feleket, és arra kéri őket: találják meg a módját minden érintett biztonsági aggodalmainak eloszlatására - mondta el Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján.
Peking egyúttal támogatásáról biztosította a konfliktus békés megoldására tett erőfeszítéseket.
Kína álláspontja Ukrajnával kapcsolatban következetes és egyértelmű - szögezte le a tisztségviselő. Hozzátette: Peking tiszteletben tartja minden ország területi integritását, Ukrajnát is beleértve. Vang Oroszországra utalva megjegyezte: fontos az is, hogy figyeljünk az országok jogos aggodalmaira.
A szóvivő ismételten kifogásolta a Moszkva elleni szankciókat, amelyek szerinte "nélkülözik a nemzetközi jogi alapot", és "nem jelentenek megoldást a problémákra".
Uniós szóvivő: Putyin lépései a kétségbeesését mutatják
Vlagyimir Putyin orosz elnök lépései, a részleges mozgósítás, valamint a megszállt ukrán területek annektálására irányuló népszavazási kezdeményezések mind azt mutatják, hogy kétségbeesett az orosz katonai kudarcok miatt - jelentette ki Peter Stano európai uniós külügyi szóvivő az Európai Bizottság szerdai sajtótájékoztatóján.
Stano szerint azok a lépések, amelyeket az orosz államfő szerdán jelentett be, újabb bizonyítékai annak, hogy Putyint nem a béke érdekli, hanem az, hogy tovább fokozza a háborút.
A szóvivő arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz elnök "nagyon veszélyes nukleáris hazárdjátékot játszik", ezért a nemzetközi közösségnek nyomást kell gyakorolnia rá, hogy "hagyjon fel felelőtlen viselkedésével". "Elfogadhatatlan hogy Putyin a nukleáris fegyvereket használja terrorarzenálja részeként" - hangsúlyozta Stano.
Elmondta, hogy az uniós tagállamok koordinációs megbeszélést tartottak az EU válaszlépéseivel kapcsolatban, de nem árult el részleteket az esetleges intézkedésekkel kapcsolatban.
Megerősítette, hogy a megszállt ukrajnai területek jogilag továbbra is Ukrajna részei maradnak, "bármilyen eredményt is hoznak az illegális, látszatnépszavazásra irányuló orosz tervek", az EU azt soha nem fogja elismerni.
Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke, aki éppen az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán vesz rész New Yorkban, Twitter-üzenetében azt írta: "A Kreml mozgósít, miközben az országok az ENSZ-közgyűlésben az együttműködésért, biztonságért és jólétért dolgoznak".
Hozzátette: "ebben a háborúban egy agresszor van, Oroszország, és egy áldozat, Ukrajna. Az EU továbbra is rendíthetetlenül támogatja Ukrajnát."
Zeman: az orosz mozgósításra Ukrajna nagyobb támogatása lenne a megfelelő válasz
Az orosz mozgósításra Ukrajna nagyobb támogatása lenne a megfelelő válasz - reagált Milos Zeman cseh államfő Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdai bejelentésére arról, hogy Oroszország részleges mozgósítást rendelt el ukrajnai hadműveletével kapcsolatban.
"Az orosz mozgósítás valószínűleg az utóbbi időben elért ukrán katonai sikerek következménye. Erre a megfelelő válasz az lenne, ha megnövelnénk az Ukrajnának szánt segítséget, és nemcsak katonai téren" - vélte a cseh államfő, akinek nyilatkozatát Jirí Ovcácek szóvivő hozta nyilvánosságra a Twitteren.
Milos Zeman korábban nagyon oroszbarát politikát képviselt, de az Ukrajna elleni orosz háború februári kezdete után a véleményét radikálisan megváltoztatta.
Petr Fiala cseh miniszterelnök úgy látja, hogy Oroszország a mozgósítással "az ukrajnai háború további fokozására törekszik". A kormányfő szerint a döntés újabb bizonyítéka annak, hogy a háborút Oroszország robbantotta ki, és őt kell agresszornak tekinteni.
Az uniós országok egyetértenek abban, hogy szükség van Ukrajna további támogatására, mégpedig humanitárius, katonai és pénzügyi téren egyaránt - szögezte le nyilatkozatában a cseh kormányfő.
Az orosz elnök mozgósítási bejelentése témája lett az olasz választási kampánynak is
Moszkva gyengeségét, nehézségét bizonyítja a Vlagyimir Putyin orosz elnök által bejelentett részleges mozgósítás Giorgia Meloni, a "jobboldali" Olasz Testvérek (FdI) miniszterelnök-jelöltje szerint.
Giorgia Meloni elkeseredett lépésnek nevezte az oroszországi részleges mozgósítás elrendelését, amivel - tette hozzá - "a kisebbségi népcsoportok tagjait és elkeseredett" embereket küldenek meghalni. Az FdI elnöke "bohózatnak" tartotta az orosz csapatok elfoglalta ukrajnai területeken meghirdetett népszavazást is.
A vasárnapi parlamenti választásokra készülő Giorgia Meloni úgy vélte, Vlagyimir Putyin bejelentése után "nem lankadhat a figyelem, éberen, egységben, diplomáciával kell követnünk a fejleményeket, mivel az ideges döntések kiszámíthatatlan következményekkel járhatnak". Meloni hozzátette, hogy Moszkva bejelentése azt bizonyítja, hogy a szankciók eredménnyel jártak, de önmagukban nem elegendők, kompenzációkra is szükség van - fejtette ki.
A szankciók hatását hónapok óta bíráló Matteo Salvini, a Liga vezetője hangsúlyozta, hogy a háború mindenkit a korábbi nézetek módosításra kényszerített. Megjegyezte, hogy a háború kitöréséig a most oroszellenes európai politikusok is szorosan együttműködtek és kereskedtek Moszkvával.
A baloldali Demokrata Párt (PD) főtitkára, Enrico Letta szerint a szeptember 25-i parlamenti választásokon az olaszoknak dönteniük kell, hagyják-e, hogy Vlagyimir Putyin a jobboldal győzelmét ünnepelje. "Dönteni kell, hogy Európával vagy Putyinnal vagyunk" - jelentette ki Letta.
(Portfolió - Index - MTI nyomán)
Korábban írtuk: Mozgósításra készülhetnek az oroszok, Putyin fegyvergyártó cégekkel egyeztetett - elmaradt az estére ígért bejelentés