"A Kreml nem félemlített meg bennünket, mert az EU és Ukrajna egy család" - idézte az uniós vezetőt a Jevropejszka Pravda hírportál. "Az ukránok egyértelműen a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság mellett döntöttek. Az Önök jövője velünk van a mi közös Európai Uniónkban. Az Önök sorsa a mi sorsunk" - hangoztatta Michel. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök előző nap fejtette ki véleményét, miszerint Ukrajna megérdemli, hogy még az idén megkezdje a tárgyalásokat az európai uniós tagságról - emlékeztetett a hírportál. Hozzátette: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is azon meggyőződésének adott hangot, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja lesz, és nagyra értékelte Ukrajna eddigi előrehaladását az uniós csatlakozás felé.

Ursula von der Leyen a pénteki sajtótájékoztatón bejelentette, hogy kezdetnek egymilliárd eurót különít el az unió Ukrajnának az orosz agresszió okozta károk gyors helyreállítására. Kijelentette, hogy az Oroszországgal szembeni tizedik szankciócsomag keretében a korlátozások mértéke 10 milliárd euró lesz. Ismételten jelezte, hogy az EU várhatóan február 24-ig ezt a szankciós csomagot is elfogadja.

Zelenszkij a sajtótájékoztatón leszögezte, hogy az ukrán erők nem hagyják el a Donyeck megyei Bahmut városát. "Senki sem adja fel Bahmutot. Harcolni fogunk, ameddig csak tudunk" - fogalmazott az államfő. Kérdésre válaszolva úgy vélte, hogy az ukrán hadsereg képes feltartóztatni Oroszország offenzíváját Kelet-Ukrajnában mindaddig, amíg meg nem erősítik az ott harcoló csapatokat a partnerországoktól érkező fegyverekkel. "Az ukrán hírszerzés és a hadsereg szerint a nyomás növekedni fog államunk keleti részén. Oroszország bosszút akar állni. És pontosan ott akarnak bosszút állni, ahol a legnagyobb szükségük van rá. A mi feladatunk nem az, hogy megadjuk nekik ezt a lehetőséget(...) Úgy gondolom, van esélyünk" - fejtette ki Zelenszkij.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 15 uniós biztosból álló küldöttséggel, benne Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselővel és Várhelyi Olivér bővítési biztossal csütörtökön érkezett kétnapos látogatásra az ukrán fővárosba. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken csatlakozott a küldöttséghez. Az uniós vezetők csütörtökön együttes ülést tartottak az ukrán kormánnyal és Volodimir Zelenszkij elnökkel, majd pénteken csúcstalálkozó keretében tárgyaltak, amelynek fő témája az volt, milyen előrehaladást tett Ukrajna tagjelöltként az EU-csatlakozás követelményeinek teljesítése terén, illetve mik lehetnek az Ukrajna elleni orosz agresszióra adandó válaszlépések.

A csúcstalálkozó záródokumentuma szerint Brüsszel beleegyezett, hogy Ukrajna időközi értékelést kapjon a tagjelölti státus megadásakor támasztott kritériumok teljesítéséről - számolt be a Jevropejszka Pravda. Korábban az EU ragaszkodott ahhoz, hogy az Ukrajnának adandó értékelés csak ősszel jelenjen meg - tette hozzá a hírportál. Kijev azonban jelezte, hogy a végrehajtás értékelését és a problémák leírását tartalmazó hivatalos EU-dokumentum nélkül Ukrajna nem tud "korrekciós munkát" végezni, ami azzal fenyegetett, hogy 2023-ban nem kezdődhetnek meg a csatlakozási tárgyalások. A csúcstalálkozón született határozat megoldja ezt a problémát: az EU beleegyezett, hogy "szóbeli jelentését" papírra veti, és tavasszal hivatalosan átadja Ukrajnának.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök félreérthetetlen üzenet küldött a magyar vezetőknek arról, hogy támogatniuk kellene az orosz Roszatom cég elleni szankciókat. Szerinte az orosz atomipari vállalat emberei erőszakkal és a gyermekeik elrablásával kényszerítik az ukrán nukleáris szakembereket az együttműködésre, ezért büntetőintézkedéseket kell bevezetni a Roszatom ellen. Mi lenne, ha az ő gyerekeiket vinnék el az oroszok? - kérdezte Zelenszkij a szankciók ellenzőitől.

Hosszasan beszélt a zaporizzsjai atomerőmű elleni orosz támadásról a pénteki EU-Ukrajna csúcstalálkozó után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy megindokolja, miért van szükség szerinte az orosz atomipar ellen uniós szankciókra. Egyúttal a magyar kormány számára is üzenetet küldött, hiszen jelenleg lényegében Magyarország blokkolja a Roszatom elleni uniós szankciók bevezetését.

Zelenszkij újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, a zaporizzsjai atomerőmű elleni orosz támadások során az erőmű ukrán vezetőit elrabolták és erőszakkal kényszerítették az együttműködésre, illetve arra, hogy üzemeltessék a létesítményt.

"Az ukrán atomerőművek dolgozóit az állampolgárságuk megváltoztatására kényszerítik. A gyermekeiket elrabolják és Oroszországba viszik, hogy így kényszerítsék együttműködésre őket" - magyarázta Zelenszkij újságírók előtt.

Majd rátért az orosz Roszatom felelősségére az ügyben.

"Tudjuk, hogy ki kezeli az atomenergiát Oroszországban. Az ő embereik megjelentek a mi atomerőművünknél is. A Roszatomról van szó. Milyen bizonyítékra van még szükség? Ez terrorizmus, ez rabszolgatartás" - tette hozzá az elnök.

Majd rátért arra, hogy szerinte büntetésből az Európai Uniónak tiltólistára kellene tennie a Roszatomot és szankciók alá kellene vetni a cég felsővezetőit, akik a jogsértésekben közreműködtek.

Üzenet a magyar vezetőknek: mi lenne, ha az ő gyerekeiket vinnék el?

Majd rátért arra, hogy ezt a szankciót "bizonyos országok" ellenzik az unióban. Zelenszkij közvetlenül hozzájuk szólt. Ez egyértelműen Magyarországnak szólt, hiszen a budapesti kormány nyíltan ellenzi a Roszatom elleni szankciókat és vétóval fenyeget az ügyben.

"Mi lenne, ha az ő gyerekeiket vinnék el, tennék buszokra és erőszakkal Oroszországba telepítenék őket? Ez erőszakos áttelepítés és emiatt szankciókra, büntetésre van szükség. Halljuk, hogy az uniós vezetők támogatnak bennünket, de az összes tagállam vezetőjének a támogatására is szükség van" - mondta Volodmir Zelenszkij ukrán elnök.

Magyarország, illetve Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter többször nyilvánvalóvá tette azt, hogy elleneznek bármilyen uniós szankciót a Roszatom ellen. Ez a cég ugyanis alkatrészeket, illetve technológiát szállít majd a Paks 2 beruházáshoz. Legutóbb egy hete nyilatkozott az ügyben Szijjártó Péter, amikor arról beszélt, hogy a német kormány akadályozza a beruházáshoz szükséges vezérkőrendszer leszállítását.

Akkor a nemzeti érdekekkel mélyen ellentétesnek nevezte a magyar-orosz nukleáris együttműködés ellehetetlenítését, majd hozzátette, hogy a kormány nem fog megszavazni semmilyen intézkedést ezen a téren. "A magyar emberek már bőven megfizették a szomszédban zajló háború árát. Nem engedhetjük meg, hogy a mi energiaellátásunk biztonságát bárki kockáztassa" - fogalmazott a miniszter az MTI szerint.

(MTI - Euronews)