Nem csak a hazai balliberálisokból álló önkormányzatok éreznek késztetést arra, hogy közterületi elnevezésekkel (Horn Gyula sétány, Mandela park, Ukrajna megálló) is kifejezzék szülőföldjük iránti utálatukat, hanem németországi elv- és fajtársaik is.
Az elmúlt héten attól volt hangos a német nyelvű sajtó, hogy Düsseldorf városában a migránsok iránti tiszteletből arab nyelvű táblákat helyeznek ki az Oberbilk nevű kerületben, ahol magas a migráns gyökerekkel rendelkezők aránya, különösen igaz ez a marokkóiakra.
 Az Ellerstasse német és arab nyelven |
A kerület zöld párti polgármestere, Dietmar Wolf az alábbiakat nyilatkozta:
Az itt élő emberek velünk együtt építették fel az országot. Ezért tiszteletet, figyelmet és képviseletet érdemelnek.
A múlt évi labdarúgó világbajnokság során persze láthattuk, hogy ezek a "tiszteletet és figyelmet érdemlő" marokkóiak azért a rombolást jobban preferálják, mint az építést.
 Dietmar Wolf, a Zöldek polgármestere - akár Horn Gábor ikertestvére is lehetne |
"A kétnyelvű útjelző táblák a társadalmi befogadás szimbolikus kifejeződései. Azt mutatják, hogy az emberek azonosulnak a kerületükkel és a sokszínűséggel" - ezt már Samy Charichira hazudta nyilatkozta, aki szintén a Zöldek politikusa a kerületben, s aki szintén migrációs hátterű.
 Samy Charchira - ő sem a Nibelung-énekekből lépett a német közéletbe |
Az akció elnyerte a marokkói külképviselet tetszését is. „Hálás vagyok, hogy az integráció olyan módon jut kifejezésre, amelyet a 20 arab nemzetből származó emberek olvashatnak és megérthetnek” - nyilatkozta Lalla Loubna Ait-Bassidi marokkói konzul.
Nem mindenki osztotta azonban a progresszív erők behódoló gesztusát. Így panaszkodott a német sajtónak Hildegard Düsing-Krems, aki a Flüchtlinge sind in Düsseldorf willkommen (A menekülteket tárt karokkal várjuk Düsseldorfban) nevű egyesület elnöke:
Az első megjegyzések nagyon pozitívak voltak (a közösségi oldalukon), de aztán éjszaka jöttek a trollok.
Az egyesület a várható módon viszonyult a kritikusokhoz, és törölte a nekik nem tetsző hozzászólásokat, ahogy egy igazán demokratikus, haladó és toleráns NGO-tól az elvárható.
 Hildegard Düsing-Krems - A menekülteket tárt karokkal várjuk Düsselforfban nevű egyesület elnöke |
Eközben a Revolte Rheinland nevű nacionalista szervezet kreatív választ adott az elmeháborodott városvezetés provokációjára: az arab nyelvű feliratot átragasztották Karl Martell Strasse-ra, s egy középkori lovag sziluettjét is feltüntették, aki a pogány muszlimokat üldözi. Mint ismeretes, Martell Károly a Karoling-dinasztia névadója. Nevéhez fűződik az arabok nyugat-európai előretörésének megállítása a 732-es poiters-i csatában.
A fentebb már említett Samy Charchira kijelentette: "Martell Károly a jobboldali extrémisták körében hősnek számít" - mintha egy keresztény uralkodó csak a szélsőjobb körében lehetne követendő minta, s nem egy normális társadalom minden tagja számára.
 Karl Martell Strasse |
A baloldali politikus továbbá aláhúzta, hogy "Martell Károlyt a norvég terrorista, Andreas Breivik is megemlítette kiáltványában" - így mosva össze az iszlamizációt elutasító hazafiakat a norvég terroristával.
 |
A Bild cikke megemlíti, hogy az "elfogadhatatlan cselekedet" miatt a rendőrség nyomozást indított a német nacionalisták ellen.
 |
Düsseldorfban az önfeladás egy másik frontját is megnyitották, méghozzá a keresztény egyház. A düsseldorfi egyházközségek úgy döntöttek, hogy a hagyományos őszi keresztény ünnepet, a november 11-én ünnepelt Szent Márton ünnepét „a fények ünnepének” nevezik, hogy ne sértsék a migránsokat.
2020 óta a városban négy mecsetből (összesen nyolc van) hangszórókon keresztül hallható az imára buzdító müezzin, a Düsseldorf melletti Düren városában a török Fatih mecset naponta háromszor hív imára, szinte úgy, mint az iszlám országokban.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung megemlíti, hogy a német szövetségi statisztikai hivatal szerint Németország lakosságából 18,9 millió ember, vagyis 23 százalék 1950 óta bevándorolt az országba, vagy bevándorlók gyermeke. Az adatok 2021-ből származnak, így nem tartalmazzák azt az egymillió ukránt, akik Németországban kerestek menedéket az ukrán-orosz konfliktus következtében.
Kovács Gergő
(Kuruc.info)
