"Nincs jele agressziónak, nem áll fenn patthelyzet" - tették hozzá a bejelentésben.

Manila a hét végén tiltakozott a Scarborough-korallzátony közelében kihelyezett, mintegy 300 méter hosszú akadály ellen, hétfőn pedig a Fülöp-szigeteki parti őrség emberei elkezdték szétszedni az akadályt, mely a Fülöp-szigetek szerint teljesen ellehetetleníti a halászatot a környéken, veszélybe sodorva ezzel a halászok megélhetését.

Sajtótájékoztatóján Enrique Manalo Fülöp-szigeteki külügyminiszter elmondta, a lépés összhangban volt Manila Dél-kínai-tengerrel kapcsolatos álláspontjával, és Manilának joga van "szuverenitása ilyetén kinyilvánításához".

A parti őrség szóvivője, Jay Tarriela az ANC helyi televíziós csatornának adott nyilatkozatában elmondta, a kínai parti őrség négy hajója is a közelben volt a bójasor szétszabdalásakor, ám a médiát látva nem léptek fel ellenük. Hozzátette, hogy a kínai parti őrség néhány órával a Fülöp-szigeteki hajó távozása után távolította el a bójasor maradékát.

Kína 2012-ben szerezte meg az ellenőrzést a régió leggazdagabb halászati övezetének számító korallzátony fölött, de a pekingi vezetés és az akkori Fülöp-szigeteki elnök, Rodrigo Duterte hivatali idejében a két ország közötti javuló kapcsolatok jegyében visszaengedte a Fülöp-szigeteki halászokat a zátony közelébe.

Manila és Peking azonban eltávolodott egymástól ifjabb Ferdinand Marcos, 2022-ben megválasztott Fülöp-szigeteki elnök hivatalba lépése óta, a zátony körüli halászat pedig ismét ellehetetlenült.

Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tengert gyakorlatilag teljes egészében a magáénak tekinti, ennek érdekében több mesterséges szigetet is épített a vitatott területen, és katonai támaszpontokat épített ki rajtuk. Peking követeléseit a Fülöp-szigetek mellett a többi között Vietnam és Malajzia is vitatja.

(MTI)