Az Egyesült Államok vétót emelt és ezzel megbukott az Izrael és a Hamász radikális iszlamista palesztin szervezet gázai övezeti háborújában humanitárius tűzszünetet szorgalmazó újabb határozattervezet az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) pénteki ülésén.
A világszervezet vezető testületének 13 tagja támogatta az Egyesült Arab Emírségek által beterjesztett kezdeményezést. Az állandó tag Nagy-Britannia tartózkodott a szavazáson.
Az ENSZ BT ülését António Guterres felhívására hívták össze, a ritkának számító sürgősségi beadványban a világszervezet főtitkára azt kérte a testülettől, hogy segítsen elhárítani a Gázai övezetben fenyegető humanitárius katasztrófát. A kezdeményezésnél a világszervezet alapokmányának 99 cikkelyére hivatkozott, amely lehetővé teszi az ENSZ főtitkárának, hogy a BT figyelmét felhívja "minden olyan ügyre, amely megítélése szerint veszélyeztetheti a nemzetközi békét és biztonságot". Az ENSZ szerint a vonatkozó cikkelyt évtizedek óta nem alkalmazták.
"Ez nem az elszigeteltség kérdése. A kérdés arról szól, hogy mit tartunk a legmegfelelőbbnek, hogy a lehető leghamarabb véget lehessen vetni a konfliktusnak és elősegíteni több humanitárius segítség áramlását a Gázai övezetbe" - jelentette ki Robert Wood, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetének helyettese a voksolás előtt újságíróknak nyilatkozva. "Nem csettinthetünk egyszerűen az újjainkkal és a konfliktus véget ér. Ez egy nagyon-nagyon bonyolult helyzet" - tette hozzá, s úgy fogalmazott, hogy egy tűzszünet "a következő háború magvait vetné el, mert a Hamász nem kíván tartós békét".
A nap folyamán Antony Blinken amerikai külügyminiszter Washingtonban találkozik Egyiptom, Jordánia, Katar, Szaúd-Arábia, a Palesztin Hatóság (PH) és Törökország külügyminisztereivel. A muszlim országok, illetve a PH képviselőinek közös célja, hogy rávegyék Joe Biden amerikai elnök adminisztrációját, hogy adja fel a tűzszünet ellenzésével kapcsolatos álláspontját.
Korábban több hasonló határozattervezet bukott meg az ENSZ BT-ben, mert a vétójoggal rendelkező Egyesült Államok és szövetségese, Izrael ellenezi a tűzszünet lehetőségét, mivel úgy vélik, hogy ebből csak a Hamász húzna hasznot. Washington ugyanakkor támogat rövidebb szüneteket a harctevékenységben a helyi civil lakosság védelme és a szélsőségesek által elhurcolt túszok szabadon engedése végett.
Izrael hétfőre a Gázai övezet egész területére kiterjesztette hadjáratát a radikális iszlamista Hamász ellen, válaszul a palesztin szélsőségesek október 7-i összehangolt támadására, amely több mint 1200 ember életét követelte Izrael déli részén. A zsidó állam válaszul először csak légicsapásokat mért a radikálisok uralta Gázai övezetre, majd szárazföldi offenzívába fogott. Gázai egészségügyi források legfrissebb közlése szerint a halálos áldozatok száma meghaladja a 17 400-at, a sebesületeké pedig 46 ezerre nőtt a harcok kirobbanása óta. Több ezer embert eltűntként tartanak nyilván. Az emberek több mint 80 százaléka volt kénytelen elmenekülni otthonából.
(MTI)