Az európai vizsgálat szerint egy kínai teherhajó, a Ji Peng 3 volt, amely horgonyát száznyolcvan kilométeren át a tengerfenéken vontatva tönkretette a balti-tengeri kábeleket – értesült a The Wall Street Journal. A távközlési kábelek november 18-án reggel váltak használhatatlanná. Az egyik Németországot és Finnországot kötötte össze, a másik Svédországot és Litvániát.
 A Ji Peng 3 teherhajó 2024. november 21-én (fotó: Mikkel Berg Pedersen / Reuters) |
Az érintett országok azonnal szabotázsként értékelték a történteket, és rögtön felmerült, hogy a környéken tartózkodó kínai teherhajó szerepet játszhatott az incidensben. A Ji Peng 3-at nem sokkal később a NATO hadihajói tartóztatták fel. Jelenleg a Kattegat-szorosban várakozik, és dán járőrhajók figyelik. A folyamatban lévő vizsgálatot nehezíti, hogy a hajót nem kötelezhetik arra, hogy NATO-tagország kikötőjében kössön ki. A svéd és német rendőrség a kínai tulajdonossal egyezkedik, hogy a fedélzetén vizsgálódhassanak, és kihallgassák a legénységet.
A vizsgálat szerint a Ji Peng 3 november 15-én indult útnak az oroszországi Ust-Luga kikötőjéből, és Egyiptom felé tartott orosz műtrágyából álló rakományával. Két nappal később reggel kilenc órakor leengedte horgonyát és továbbhaladt, majd miután megrongálta a kábeleket, felhúzta a horgonyt, és folytatta az útját.
A tengeri hajók jellemzően nem haladnak leengedett horgonnyal, mert az veszélyes, de legalábbis fokozott üzemanyag-fogyasztással jár. A horgonyt rendszerint igyekeznek felvonni, ha ez nem sikerül, hátrahagyják.
A Ji Peng 3 horgonyának anomáliája emellett egybeesett egy másik eseménnyel: lekapcsolódott a hajó helyzetjelző transzpondere, pontos útja így elvileg követhetetlenné vált. Műholdas képek azonban bizonyították, hogy az esettel egy időben a sérült kábelek közelében tartózkodott.
A Kpler elemzőcég szerint az adott időben kedvező volt az időjárás, és a tengeri hullámok is kisebbek voltak, így minimálisnak tűnik annak az esélye, hogy a horgony véletlenül szabadult el.
Bár a hajó kínai volt, a nyugati tisztségviselők Oroszországot sejtik a szabotázs mögött. A motívum az Ukrajna elleni agresszió eszkalációja, illetve az Oroszország és NATO közötti feszültségek fokozódása lehet. Az Egyesült Államok hetekkel ezelőtt figyelmeztette európai szövetségeseit, hogy orosz szabotázs célpontjává válhatnak a balti-tengeri távközlési kábelek. (Kár, hogy akkor nem voltak ilyen segítőkészek, amikor levezényelték az Északi Áramlat felrobbantását - a szerk.)
A környező országok azóta hatványozottan figyelemmel követik az Oroszországot érintő tengeri forgalmat. Svédország nemrég egy sor szélerőműprogram engedélyezését tagadta meg arra hivatkozva, hogy a tenger megfigyelését zavarva veszélyeztetnék az ország biztonságát.
Dimitrij Peszkov orosz kormányszóvivő abszurdnak nevezte a gyanúsítást, különös tekintettel Ukrajna balti-tengeri szabotázstevékenységére.
Másrészt ugyanakkor mégsem elhanyagolható körülmény, hogy ha a kínai hajó követte el a szabotázst, ezzel az ázsiai ország is belekeveredett a NATO és Oroszország konfliktusába. Kínai diplomaták a Business Insidernek azt mondták, hogy nem tudtak az incidensről, és országuk teljes mellszélességgel kiáll a határokon túlnyúló infrastruktúrák biztonsága mellett.
Tavaly egy hasonló incidens során egy kínai felségjelű hajó a Finn-öbölben leengedett horgonnyal megrongálta a Finnországot és Észtországot összekötő gázvezetéket. Miután a finnek megtalálták és felszínre hozták a hajó 6 tonnás sérült horgonyát, Kína teljes mértékig együttműködött az eset kivizsgálásában.
