A két intézet módszertana és eredménye is eltér – a Republikon ezer fős telefonos mintán dolgozott, és folytatódó fideszes leépülést mér, az Europion stabilizálódó Fideszt –, de az irány mindkettőnél ugyanaz, a Mi Hazánk támogatottsága nő.

Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője a parlament hétfői ülésnapján azt mondta az Indexnek, hogy a Republikon „mértéktartó, óvatosabb elmozdulást” mér, és a magasabb számot tartja reálisnak.

„Ha választások lettek volna most, akkor konkrétan 12 százalékot értünk volna el” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezzel a párt megduplázta volna a tavaszi eredményét. A 12 százalék az Europionnál a pártválasztók körében mért érték, a tényleges részvételhez legközelebb álló, biztos szavazó pártválasztói bázison 10 százalék szerepel. Ettől függetlenül, ez kétségtelenül erősödést jelentene.

Novák szerint a párt egyelőre a Fidesz alternatívájaként erősödik, de hosszabb távon a kormánypártot célozza meg.

– Egyre inkább a Fidesz alternatívája vagyunk, de előbb-utóbb, ha a Tiszában is beindulnak a tömeges csalódások – márpedig a papírforma szerint be fognak indulni –, akkor váltópártként feltűnhetünk a kormánypárt alternatívájaként is – fogalmazott a képviselő.

Az átszavazási adatok inkább alátámasztják az érvelését, hiszen az Europion szerint az áprilisban még Fideszre szavazók 14 százaléka mondta, hogy most a Mi Hazánkra szavazna, hat százalékponttal többen, mint ahányan a Tiszára. A Republikon ugyanakkor kifejezetten leszögezi, hogy ez még nem teszi a Mi Hazánkat Fidesz-alternatívává, csak annyit jelent, hogy a párt profitálhat a Fidesz–KDNP válságából.

A pálya modelljének a Fidesz kilencvenes évekbeli befutóját tekinti. A Fidesz 1994-ben, második parlamenti ciklusa előtt 7 százalékot ért el, a Mi Hazánk idén, második parlamenti ciklusa előtt hatot.

– A Fidesz a ciklus végére már a legerősebb ellenzéki párt lett, és megnyerték a választást. Nekünk sem lehet kisebb a célunk, minthogy jövőre meg kell előzzük a Fideszt – jelentette ki.

Novák szerint azonban még a méréseknél is nagyobb lehet a Mi Hazánk erősödése. A tagnak jelentkezők száma szerinte jóval meredekebben nő, mint amit a kutatások mutatnak, és arra számít, hogy a közvélemény-kutatások „még ha nem hisznek a saját szemüknek” is, hamarosan nagyobb támogatottságot mérnek majd.

Arra a kérdésre, hogyan viszonyulnak ahhoz, hogy a magyar választók jelentős része szélsőjobboldali pártként tartja számon a Mi Hazánkat, Novák azt felelte, hogy soha nem nevezték magukat annak, és szerinte az olyan cimkék, minthogy ők „nácik” mára lepergenek a választókról.

– Már Ukrajnában is azt látjuk, hogy az oroszok és az ukránok oda-vissza nácizzák egymást. Tehát az emberek már csak legyintenek erre – mondta.

A párt legnagyobb értékének a hitelességet nevezte, és a Jobbik szétesésére hivatkozott, szerinte állami támogatás és médiaháttér sem pótolja a hitelességet, ezért van az, hogy amíg a Jobbik szétesett, addig ők most is tudnak erősödni.

Az Europion mérésére visszakanyarodva a képviselő kiemelte, hogy az intézet politikusi népszerűségi listáján az ellenzéki mezőnyt Orbán Viktor vezeti 28 százalékkal, őt Toroczkai László (27) és Dúró Dóra (25) követi. Novák ebből azt emelte ki, hogy a három legnépszerűbb ellenzéki politikusból kettőt a Mi Hazánk ad, miközben Orbán Viktor már „lényegében már visszavonult”. Szerinte ez is azt mutatja, hogy joggal pályázik a Mi Hazánk a legerősebb ellenzéki párt címére.

Arra a felvetésre, hogy a pedofil bűnelkövetők kémiai kasztrálásáról szóló törvényjavaslata a párt középre húzását jelzi-e, Novák azt mondta, hogy a javaslat „vállalhatatlanul mérsékeltnek” minősítése nála csak szójáték volt. Érvelése szerint az indítvány az Európai Unió több tagállamában hatályos szabályozást követi, és van olyan amerikai állam, ahol a bíróság sebészi kasztrációt is elrendelhet.

– Amikor minket leszélsőségeznek emiatt, akkor ezt – hogy több uniós országban van ilyen szabályozás – rögtön hozzá kell tenni – mondta, hozzátéve, hogy szerinte ezek „nem szélsőséges, pusztán markáns javaslatok”, és a „Btk. toldozgatásától nem várható változás”, ezért van szükség ilyen egyértelmű törvény létrehozására.

A párt annak ellenére erősödik, hogy legismertebb arcai – Toroczkai Lászlót leszámítva – a jelenlegi jogszabályok szerint nem lehetnek tagjai a következő parlamentnek, még akkor sem, ha a Mi Hazánk megugraná a küszöböt, ugyanis a nyaron elfogadott 12 éves (vagy három ciklusos) parlamenti korlátozás érinti Dúró Dórát, Apáti Istvánt vagy éppen Novák Elődöt is.

Novák szerint a Tisza ezzel a javaslattal „megpróbálta politikailag likvidálni az ellenzék legmeghatározóbb szereplőit”. Állítása szerint az ellenzéki képviselők több mint felétől vette el az újbóli indulás lehetőségét.

Folyosói pletykákra hivatkozva azt mondta, a szabályozást el fogják törölni, amint az kiszorítja a Mi Hazánkat az Országgyűlésből – akár az Emberi Jogok Európai Bíróságára, akár a „megtörtént megújulásra” hivatkozva. Azt is állította, hogy Magyar Péter a házbizottság egyik ülésén megfenyegette Toroczkai Lászlót, hogy amennyiben így folytatja, a jövő évi végleges alaptörvénybe 12-ről 8 évre viszik le a korlátot, és akkor a jelenlegi Mi Hazánk-frakció egyetlen tagja sem lehetne többé képviselő.