A stockholmi önkormányzati képviselő-testülethez indítványt nyújtott be a tanács Svéd Demokraták (SD) frakciója, hogy "LMBTQ - emlékművet” állítsanak fel Stockholm egyik külső kerületében, Rinkebyben. Az indítványt azért nyújtották be, mert az SD képviselői aggasztónak tartják, hogy "az LMBTQP-emberekkel rosszul bánnak" a bevándorlók lakta területeken.
 Az SD-bögar film plakátja (lásd lentebb) |
Gabriel Kroon, a stockholmi városi tanács "nemzeti ko(h)nzervatív" Svéd Demokrata frakciójának vezetője úgy véli, hogy problémás az élet az "LMBTQP-emberek" számára, akik bevándorlókkal sűrűn lakott övezetekben élnek, ahol kirekesztik őket. Példaként Rinkebyt hozza fel, és a térségben "a rossz integrációt, és ezzel együtt járó eltérő kultúrát, melyeknek az LMBTQ-személyeknek el kell viselniük."
 Gabriel Kroon, az SD önkormányzati képviselője |
Az indítványban az szerepel indoklásként, hogy "egy järvai emlékmű annak szimbólumává válna, hogy az LMBTQ-személyek jogai mindenhol érvényesülnek Svédországban".
Kroon hozzáteszi, hogy a helyi lakosok népszavazás útján dönthetik el, milyen legyen a buziemlékmű. Tehát nem azt, hogy legyen vagy sem, hanem azt, hogy milyen legyen.
A kerületi vezetés alapvetően pozitívan áll a kezdeményezéshez, azonban úgy gondolják, hogy előtte mindenképpen egyeztetni kell a "meleg" szervezetek képviselőivel.
A Leszbikusok, Melegek, Biszexuálisok és Transzneműek Jogainak Svéd Szövetségének (RFSL) stockholmi elnöke, Lovisa Brade azonban úgy véli, hogy az SD csak a politikai haszonszerzésére és a bevándorlók elnyomására használja fel a kérdést. Brade továbbá kritizálta, hogy csak egy kerületben legyen emlékmű az abnormálisoknak, mert szerinte Stockholm össze kerületében szükség van ilyen szobrokra.
 Lovisa Brade, az RFSL stockholmi elnöke |
A szocialista Baloldali Párt kerületi elnöke, Rashid Mohammed úgy véli, nagyon fontos, hogy foglalkozzanak a kérdéssel, de szerinte az SD nem elég hiteles ebben az ügyben.
 A Baloldali Párt kerületi elnöke, Rashid Mohammed. Nagyon fontosnak tartja a kérdést, őszinteségéhez kétség sem férhet |
A Svéd Demokratákat a svéd és a nemzetközi sajtóban gyakran emlegetik "szélsőjobboldaliként", míg önmagukat "nemzeti konzervatív" pártként határozzák meg.
Az 1988-ban alapított párt indulásakor még valóban nacionalista értékeket képviselt, egyes tagjai még a svéd R.A.C. (Rock Against Communism) mozgalommal és skinhead zenekarokkal is kapcsolatban voltak, ám 1995-re ezek a személyek kikoptak a pártból, s azóta fokozatosan tolódik balra a párt, ám a média és főleg a zsidó lobbi nem tudja nekik megbocsátani a múlt "vétkeit", holott az EP-ben az SD számít az egyik legfiloszemitább pártnak, aki mindig Izrael mellett áll.
2023-ban SD-bögar (meleg SD) címen dokumentumfilmet forgattak, mellyel a készítők azt szeretnék megmutatni, hogy mennyire buzibaráttá vált az SD, s ezzel együtt egy új jelenségre hívják fel a figyelmet, a homonacionalizmusra.
KG - mitti.se nyomán
