A megbeszélés apropóját az adta, hogy Szerbia 100 ezer munkavállalási engedélyt kíván kiadni, melyek jó részét Gáhna szeretné megszerezni. Az engedélyek az építőiparban, az egészségügyben, az informatikában, a mezőgazdaságban és különféle szolgáltatási szakmákban betöltendő állásokra vonatkoznak majd. Durics szerint Szerbiának "hidakat kell építenie a népek között", mivel elöregedő lakossággal rendelkezik. Természetesen ezeket a bizonyos hidakat véletlenül se egyéb délszláv népek (horvátok, bosnyákok), továbbá az albánok és magyarok irányába kell megépíteni, hanem afrikai vadnégerek irányába.

"A külügyminiszter jelezte, hogy Szerbia idén 100 000 munkavállalási engedélyt fog kiosztani, és Ghána érdeklődést mutatott az iránt, hogy ezekből a lehető legtöbbet kihasználja, hogy több ezer fiatal felnőttünket Szerbiában helyezhessük el" – mondta Samuel Okudzeto Ablakwa, Ghána külügyminisztere.

Durics tárgyalt a parlament elnökével, valamint a mezőgazdasági, védelmi, ifjúsági, sport- és turisztikai miniszterekkel is. Szerbia a következő hónapokban több megállapodás aláírását tervezi Ghánával, amelyek közül az egyik a munkaerő-bevándorlásról szól. Már van egy hasonló megállapodása Egyiptommal.

A munkaerő-migráció Ghána munkaerőpiac-politikai stratégiájának része, amelynek célja, hogy minden fiatal számára munkát találjon, mivel az országban a medián életkor 20 év.

A munkaerő mellett Szerbia ki lesz téve a hangsúlyos nemi erőszak kultúrájának is, ahol úgy vélik, hogy az áldozat a hibás, és hogy az ember ki tud bújni a büntetés alól. Becslések szerint a nők 8%-át, a lányok 6%-át erőszakolják meg Ghánában. Ez valószínűleg jelentős alábecslés, mivel sok nő és lány nem jelenti a nemi erőszakot a társadalmi megbélyegzéstől és a szégyentől való félelmük miatt.

Amikor Ghána politikusai megpróbáltak intézkedéseket foganatosítani a nők elleni erőszak csökkentésére, vallási és konzervatív vezetők tiltakoztak, mivel úgy vélték, hogy ez aláásná a "hagyományos afrikai értékeket".

A női nemi szerv megcsonkítása is elterjedt Észak-Ghánában és Ghána Felső-Kelet régiójában. Becslések szerint Ghánában a nők és lányok 4%-a esett át női nemiszerv-megcsonkításon.

Ghánában még ma is négy boszorkánytábor üzemel, ahová olyan nők menekülnek, akikeket a családjuk vagy közösségük boszorkánynak bélyegzett meg. A tábor az életet jelenti nekik, mivel közösségeikben maradva lincselés várt volna rájuk.

Az országban 150 ezer főre becsülik a HIV/AIDS vírussal megfertőzöttek számát.

KG - Nordfront nyomán