Mark Rutte NATO-főtitkár szerint az európai országok és Kanada védelmi kiadásai 2025-ben reálértéken mintegy 90 milliárd dollárral emelkedtek az előző évhez képest, meghaladva az 570 milliárd dollárt. Ez körülbelül 20 százalékos növekedést jelent egyetlen év alatt. Rutte úgy fogalmazott, hogy a kiadások növekedését egyrészt az Oroszország jelentette fenyegetés, másrészt Trump határozott nyomásgyakorlása ösztönözte.

Trump ugyanakkor az utóbbi hónapokban ismét élesen bírálta a NATO európai tagjait. Azt állította, hogy azok nem nyújtottak elegendő segítséget az Egyesült Államoknak az Irán elleni katonai műveletek során, és időnként még az is felmerült részéről, hogy Washington csökkentheti elkötelezettségét a szövetség iránt, vagy figyelmen kívül hagyhatja a kölcsönös védelmi kötelezettségeket.

Az európai szövetségesek visszautasítják ezeket a vádakat, hangsúlyozva, hogy rendelkezésre bocsátották légterüket és katonai létesítményeiket az amerikai műveletekhez. Aggodalmat kelt azonban, hogy Washington csapatkivonásokat jelentett be Európából, csökkentette a NATO védelmi terveihez rendelt katonai eszközök számát, és felülvizsgálja európai katonai jelenlétét.

A csúcstalálkozó előtt a NATO igyekszik pozitív üzenetekkel ellensúlyozni a feszültségeket. A konkrét fegyverüzletek részleteit egyelőre titokban tartják, de a holland kormány már jelezte, hogy több mint 3 milliárd euró értékben új megállapodásokat jelent be, köztük Belgiummal légvédelmi, Nagy-Britanniával pedig haditengerészeti együttműködéseket.

A NATO emellett várhatóan bejelenti, hogy lecseréli elöregedő amerikai gyártású AWACS légtérellenőrző repülőgépeit a svéd Saab GlobalEye rendszerére, ami a szövetség egyik legjelentősebb közös beszerzési programja lehet a közeljövőben.

Az európai vezetők abban bíznak, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök és Mark Rutte jó kapcsolata Trumppal hozzájárulhat a csúcstalálkozó sikeréhez, bár az iráni helyzet, Grönland ügye és több kétoldalú vita továbbra is kockázatot jelent.

(24)