Közleményében a szervezet az alacsony arányt a 2021-ben ismét hatalomra került tálibok a nőkre vonatkozó - az oktatást és a munkavállalást érintő - korlátozásának tulajdonította, hozzátéve, hogy Jemen után Afganisztánban van a legkevesebb nő jelen a munkaerőpiacon.

Az ILO adatai szerint a nők részvétele kevesebb mint harmadára esett vissza idén a 2020-ban mért 16,5 százalékos arányhoz képest.

"Afganisztán nem lesz képes ellenálló munkaerőpiacot létrehozni, ha a lakosság jelentős része kiszorul a gazdasági tevékenységekből" - figyelmeztetett Tite Habiyakare, az ILO afganisztáni irodájának koordinátora.

A szervezet mindazonáltal arra is rámutatott, hogy az utóbbi években jelentősen nőtt a férfi munkavállalók száma, mégpedig a 2022-es mélypont óta 2026-ra 14 százalékkal, azaz 8,5 millióra. Hozzátették viszont azt is, hogy a piac így sem tudja felszívni a szomszédos Pakisztánból és Iránból nagy számban önként hazatérő vagy hazatoloncolt afgánokat, akik sokszor nem találnak lehetőségeket a munkaerőpiacon.

A közel-keleti válság további terheket ró az emberekre, akik egyre nehezebben birkóznak meg a növekvő energiaárakkal és az inflációval - figyelmeztetettek a közleményben, amelyben rámutattak arra is, hogy a munkavállalók több mint 70 százaléka olyan szektorban dolgozik, amely legalább közepesen kiszolgáltatott a válság hatásainak.

"Bővíteni kell a nők hozzáférését a produktív munkákhoz, miközben a hazatérők, illetve a fiatalok és a kiszolgáltatott társadalmi csoportok tagjai számára is munkalehetőséggel kell szolgálni, mert csak így lehet biztosítani a befogadó gazdasági fejlődést" - szögezte le Habiyakare.

(MTI)