A X-en közzétett bejegyzésében Ursula von der Leyen azt írta: "António Costával, az Európai Tanács elnökével szilárdan kiállunk a Nemzetközi Büntetőbíróság, Tomoko Akane elnök és a bíróság küldetését szolgáló tisztségviselők mellett".

Az amerikai külügyminisztérium szerint "hatáskörrel való visszaélés miatt" büntetőintézkedés alá került Tomoko Akane, az ICC japán elnöke, valamint Abdulaje Seye, a bíróság szenegáli nemzetiségű vezető tárgyalási ügyvédje.

A bizottság elnöke hangsúlyozta: a Nemzetközi Büntetőbíróság segít igazságot szolgáltatni a világ legszörnyűbb bűncselekményeinek áldozatainak, így ezen alapvető feladat végrehajtásához a bíróknak és a tisztviselőknek függetlenül és külső nyomás nélkül kell eljárniuk.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter keddi közleménye szerint a szankcionált személyek közvetlenül bekapcsolódtak az ICC tevékenységébe olyan kormányok tisztségviselőinek letartóztatása, őrizetbe vétele és eljárás alá vonása érdekében, amelyek nem ismerik el a törvényszék fennhatóságát. Hangsúlyozta, hogy az amerikai kormány szemében az ICC "korrupt és végletesen átpolitizált nemzetek feletti bíróság, amelyik rosszindulatúan visszaélt fennhatóságával és túllépte mandátumát."

Donald Trump amerikai elnök 2025 februárjában írta alá azt a rendeletet, amely lehetővé teszi az ICC elleni szankciókat. A jogszabály alapján az Egyesült Államok azóta a hágai bíróság több tagját is szankciókkal sújtotta, ami többi között vízumkorlátozásbólés pénzügyi szankciókból áll.

Az ICC 2002-ben jött létre a háborús bűnök, a népirtás és az emberiesség elleni bűnök feltárása céljából. Az Egyesült Államok nem tagja a bíróságnak.

(MTI)