Újabb drámai apadás elé néz a Duna szeptember 10-től, a román hatóságok pedig kénytelenek vészforgatókönyvet élesíteni Csernavodánál. Bár az erőmű hetek óta egyetlen megawatt áramot sem termel, a helyzet szintet lépett: a kormány már nem a blokkok újraindításáért küzd, hanem azért az alapvető vízmennyiségért, ami ahhoz kell, hogy a lekapcsolt reaktorok forró fűtőelemei ne hevüljenek túl. Szerda este jóváhagyták, hogy bárkákból, mobil gátakból és szivattyúkból álló védelmi rendszerrel tereljék a folyó megmaradt vizét a hűtőrendszerhez, írja az Agerpres nyomán a Transtelex.
 Fotó: financialintelligence.ro |
Annak ellenére, hogy a reaktorok nem termelnek áramot, a fűtőelemek még hosszú hetekig forrók maradnak, így folyamatosan hűteni kell őket. Eddig, amikor a létesítmény még teljes gőzzel működött, a nagy mennyiségű dunai vízre magához a villamosenergia-termeléshez és a hatalmas turbinák visszahűtéséhez volt szükség. Amikor a folyó szintje a nyáron kritikusan leapadt, a hatalmas vízigény miatt kellett leállítani a blokkokat. A nem működő reaktorok biztonságos hőelvezetéséhez jóval kevesebb víz is elég, de abból a szivattyúk egyetlen percre sem maradhatnak ki, különben a berendezések túlhevülnének. Mivel az előrejelzések szerint a Duna hamarosan még ennél a minimális biztonsági szintnél is mélyebbre apad, muszáj beavatkozni, hogy a maradék vizet közvetlenül az erőmű szivattyúihoz tereljék.
A most elfogadott vészforgatókönyv azonnal életbe lép, amint a vízszint eléri az 1,58 méteres kritikus szintet a csernavodai vízkivételi medencében. A terv több lépcsőből áll: a hatóságok első lépésként egy nagyjából 600 méteres vonalban teherrel megrakott hajókat és uszályokat vonultatnak fel torlaszként, hogy a sodrást a csatorna bejárata és a szivattyúk felé kényszerítsék. Ha ez sem garantál elegendő vizet, a második szakaszban egy 170 méteres fronton pontonokból és mobil hidrobarátokból álló elzárást húznak fel a tápcsatornánál, szükség esetén pedig ezt egy ideiglenes kőgát építésével egészítik ki. Végső megoldásként, amennyiben az elterelés és a gátrendszer sem hozza meg a kívánt hatást, nagy teljesítményű ipari szivattyúkat állítanak munkába, amelyekkel közvetlenül a reaktorok hűtővízbeömlőibe nyomják a vizet.
A munkálatokat a környezetvédelmi tárca a kormány tartalékalapjából finanszírozza, míg a többi intézmény a saját költségvetéséből állja a mentőakciót. A kormányhatározat erről már meg is jelent.
A csernavodai blokkok egyébként már a nyár közepén sorban elestek a Duna drasztikus apadása miatt: az 1-es reaktort július 28-án, a 2-est augusztus 13-án kapcsolták le, amikor a normál áramtermeléshez szükséges, óriási mennyiségű hűtővizet már nem tudták a turbinákhoz juttatni. Ezzel az ország villamosenergia-termelésének mintegy egyötöde – nagyjából 1400 megawattos kapacitás – tűnt el a hálózatból. A hatóságok az elmúlt hetekben szinte mindennel megpróbálkoztak, hogy visszahozzák a szükséges vízszintet: robbantottak sziklákat a mederben, folyamatosan kotortak, kővel teli bárkákat süllyesztettek el, sőt még az Olt víztározóiból is mesterséges árhullámot zúdítottak le. Az energiaügyi minisztérium már augusztus végén elismerte, hogy az újraindításra hetekig semmi esély, a szeptemberre jelzett újabb apadás nyomán pedig mostanra már nem a termelés visszaállítása a cél, hanem a leállított blokkok alapvető biztonsági hűtésének megóvása.
