A szervezők szerint mintegy 150 ezer ember vonult utcára szombaton Németország számos városában, hogy tiltakozzon a - tiszás nyelvezetet rekordidő alatt magáévá tévő MTI címkézése szerint - szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt ellen.
A legnagyobb demonstrációkat Berlinben, Hamburgban, Düsseldorfban és Münchenben tartották, de sokan tiltakoztak Lipcsében, Magdeburgban, Mainzban és Saarbrückenben is.
A tüntetők "Azonnal tiltsák be az AfD-t" és "A demokráciának nincs szüksége alternatívákra" feliratú plakátokkal vonultak.
A párt múlt héten a szavazatok 44 százalékával megnyerte a helyi választást a kelet-németországi Szász-Anhalt tartományban.
"A civil társadalom jelentős része az ellen tiltakozik, hogy az alkotmány ellenségei hatalomra kerülhessenek Szász-Anhalt tartományban" - mondta Christoph Bautz, a megmozduláson részt vevő Campact kampánycsoport vezetője.
Az AfD erősödése és a hatalom közelébe kerülése sokakban a "náci múlt" miatt kelt különösen erős aggodalmat Németországban. A pártot több tartományban - köztük Szász-Anhaltban is - a német alkotmányvédelmi hivatal egyértelműen szélsőjobboldalinak minősíti.
Az utóbbi időben egyre többen szorgalmazzák, hogy a hagyományos politikai pártok tiltsák be az AfD-t, de arról megoszlanak a vélemények, hogy egy ilyen eljárást hogyan lehetne megvalósítani. Hendrik Wüst, Észak-Rajna-Vesztfália kereszténydemokrata miniszterelnöke az AfD szász-anhalti győzelme után azt követelte, hogy a pártot vizsgálja meg egy olyan csoport, amely szövetségi és tartományi szakértőkből, alkotmányjogászokból, valamint az alkotmányvédelmi hivatal tisztviselőiből áll.
Friedrich Merz BlackRock-kancellár ugyanakkor a héten úgy vélte, az AfD betiltása komoly akadályokba ütközik, és nem is oldaná meg azt a problémát, amelyre éppen ennek a pártnak a választási sikere világít rá. Merz szerint a politikai porondon kell megmérkőzni az AfD-vel, és meg kell próbálni visszahódítani a választópolgárokat a politikai közép számára.





