A két szövetséges ország között az iskolai kendőviselés miatt újabban feszült a viszony.

A bakui főügyészség közleményben tudatta, hogy "nemzetközi elfogatóparancsot" adtak ki Celal Ciftci, a Sanliurfa Olay című török napilap vezércikkírója ellen. Az azeri hatóságok kérték török kollégáik segítségét is.

Az újságíró ellen az azerbajdzsáni hatalom erőszakos megdöntésére történő felbujtás és vallási szélsőségesség népszerűsítése címén emeltek vádat - közölte az ügyészség.

A nyomozás az iskolai egyenruhára vonatkozó szeptember 21-i kormányrendelet után a közösségi médiában megjelent írásokra vonatkozik.

Az azeri igazságszolgáltatás állítása szerint ezek a tartalmak - közöttük a mesterséges intelligenciával előállítottak - államcsínyre és vallási erőszakra szólítanak fel. A közlemény nem idézi a kifogásolt szövegeket. Arra vonatkozólag sem közölnek részletet, hogy hol tartózkodik Celal Ciftci.

A szeptember 21-i rendelet szerint a diákoknak és a tanároknak is tilos olyan ruhadarabot viselniük a tanintézmény falain belül, amely "nem illik a hivatalos iskolai egyenruházatba vagy amely ellentmond az állam szekuláris jellegének". Bár a rendelkezés nem említi a fejkendőt, a héten több tüntetés volt sok bakui és vidéki iskolaépület előtt, miután a hatóságok nem engedték be a kendőt viselő diáklányokat és tanárnőket az épületbe.

Recep Tayyip Erdogan török elnök egyik tanácsadója, Oktay Saral hétfőn elfogadhatatlannak nevezte az X-en, hogy Azerbajdzsán "megfosztja a fejkendőt viselő diákokat a tanuláshoz való joguktól". "Azt várjuk Azerbajdzsántól, hogy záros határidőn belül javítsa ki a tévedését" - tette hozzá.

A kormányzó azeri Új Azerbajdzsán Párt (YAP) visszautasította a bírálatot, azzal vádolva meg Saralt és a török kormánypárt, az iszlamista gyökerű Igazságosság és Fejlődés (AKP) képviselőit, hogy beleavatkoznak az ország belügyeibe.

Az egyaránt török (türk) nyelvet beszélő Törökország és Azerbajdzsán szoros politikai, katonai és kulturális kapcsolatot ápol egymással. Azerbajdzsán többségében síita muzulmán, de az egykori Szovjetunióban eltöltött évtizedek után a muszlim világ egyik legszekulárisabb államává vált.

(MTI)