A kínai vezetés legmagasabb köréből érkezhetett utasítás a Google elleni tavalyi hackertámadásra, bár erre még nem találtak bizonyítékokat – derül ki a The New York Times (NYT) és a Washington Post hétvégi összefoglalóiból, amelyek kínai vonatkozású titkos táviratok alapján születtek. A WikiLeaks-iratok között szereplő 2009. május 18-i táviratban idézett „forrás” szerint a „Google Chinának fizetnie kell, amiért visszautasítja a cenzúrát”. Az ismertetett történet szerint Li Csang-csun (Li Chang-chun), a Kínai Kommunista Párt (KKP) Politikai Bizottsága Állandó Bizottságának propagandát felügyelő tagja megdöbbent, amikor rájött, hogy a Google nemzetközi oldalán kínai nyelven is tud keresni, s magáról „kritikus tartalmú találatokat” kapott.

A Der Spiegel német magazin diplomáciai táviratokra hivatkozó írásából előzetesen részleteket közöltek az interneten. A cikk szerint a diplomaták többször is úgy fejezték ki magukat, hogy „rendkívül csalódottak”, „frusztráltak” osztrák tárgyalópartnereik miatt, illetve hogy azok „aggodalmat okoznak”. A tekintélyes német hetilap 1700 titkos jelentés tartalmából szemezget. Ezek egyik megállapítása szerint összességében „szakadék tátong” aközött a kép között, amit Ausztria saját, a világban betöltött szerepéről alkot, valamint a tényleges, „egyre szerényebb teljesítménye” között. A kancellárról „világossá vált, hogy személy szerint nem érdekli a külpolitika”. Michael Spindelegger külügyminiszter „messzemenően arra összpontosít, hogy az osztrák gazdaság előretörését támogassa”. A védelmi miniszter „nem érdeklődik a kül- és a nemzetközi biztonságpolitika iránt”, emellett „nyíltan elutasító azon tervekkel szemben, hogy az osztrák katonákat veszélyes külföldi bevetésre küldjék”.

Mint arról az osztrák sajtó beszámolt, a Der Spiegel megállapítása szerint konfliktusterületek is körvonalazódnak a táviratokból, mint például Ausztria vonakodása volt guantánamói foglyok befogadásától. Itt említi meg a cikk azt is, hogy a táviratokban többször is foglalkoznak az OMV-vel, a Steyr-Mannlicher fegyvergyártó vállalattal és a Raiffeisen Bankkal. Egy táviratban két Raiffeisen-igazgatónak a Roszukrenergo orosz–ukrán vegyes vállalat egy amerikai részről korrupciógyanúsnak tartott üzletkötésével kapcsolatos kezességvállalását bírálták. „Nehéz nem azt feltételezni, hogy a kezességvállalás egyszerűen csak fügefalevél egy ízléstelen üzlethez” – idézte a dokumentumot a Der Spiegel.

Werner Faymann kancellár hivatala hangsúlyozta, hogy a semleges Ausztria szuverén módon hozza meg döntéseit, „nem pedig más ország érdekeit követve”. Hozzátették, hogy a cikkben említett iratok tartalmáról azok teljes ismerete nélkül nem nyilatkoznak. Norbert Darabos védelmi miniszter kijelentette, hogy „nagyon meglepődött és csodálkozik” a jelentéseken, és hogy magyarázatot vár az amerikai nagykövettől.

Mark Stephens a BBC-nek vasárnap adott interjúban úgy fogalmazott, hogy „aggasztják az ügy háttérében meghúzódó, szemlátomást politikai indítékok”. Az ügyvéd szerint Assange számos alkalommal megpróbált kapcsolatba lépni az ügyben eljáró ügyésszel, de hasztalan. Svédország kérésére pénteken új nemzetközi letartóztatási parancsot adott ki az Interpol Assange ellen nemi erőszak, továbbá szexuális zaklatás elkövetésének gyanújával. Néhány nappal előtte a titkos iratok közzétételére „szakosodott” WikiLeaks több százezer bizalmas amerikai diplomáciai iratot hozott nyilvánosságra több tekintélyes napilap közvetítésével. Az egy hete folyamatosan megjelenő dokumentumok bepillantást nyújtanak az Egyesült Államok és szövetségesei külpolitikájába, a diplomáciai kulisszák mögé, ami elsősorban Washingtont érinti kellemetlenül.

Mark Stephens attól tart, hogy mihelyt védence a svéd hatóságok kezére kerül, kiadják az Egyesült Államoknak. Hogy alátámassza állítását, Stephens felhívta a figyelmet Washington és Stockholm múltbeli kapcsolataira, arra, hogy svéd „eszközöket” használtak a terroristagyanús személyeket szállító titkos CIA-járatok lebonyolításához a szeptember 11-i merényletek után. „Harcias nyilatkozatok érkeznek az Egyesült Államokból (Assange címére)” – mondta az ügyvéd. Vélhetően arra utalt, hogy Robert Gibbs fehér házi szóvivő a minap „bűnözőnek” nevezte a WikiLeakset és a kiszivárogtatásokban közreműködő személyeket. Gibbs szerint a bizalmas dokumentumok közzététele súlyos törvénysértéssel ér fel, és komoly veszélyt jelent azokra nézve, akik alakítják és segítik az amerikai külpolitikát.

(MTI)