Ausztráliában is eljárás indulhat Julian Assange, a WikiLeaks alapítója ellen, mert a WikiLeaks által közzétett több százezer amerikai követségi távirat között van olyan, amelyikből az ausztrál titkosszolgálat tagjait azonosítani lehet. A WikiLeaks pénteken úgy döntött, hogy minden hozzá eljutott iratot publikál, és "bepillantást enged 45 év amerikai diplomáciájába".
A Fülöp-szigeteki kormány tagjai a héten alaposan feldühödtek azon, hogy a korábbi amerikai nagykövet élesen kritizálta az ország egyik nemzeti ikonját. Az ausztrálok megtudták, hogy két évvel ezelőtt az amerikai hatóságok azt fontolgatták, hogy az ausztrál repülésbiztonsági rendszert a nemzetközi sztenderdeket el nem érőnek nyilvánítják. Botswanában az újságolvasók megtudhatták, mennyire alulértékelik az amerikaiak az ország emberkereskedelem ellen tett erőfeszítéseit.
Mindez a WikiLeaks által korábban megszerzett, és a napokban szerkesztetlenül, teljes egészében nyilvánosságra hozott több százezer amerikai diplomáciai iratból derült ki. A dokumentumok világszerte viharokat kavartak, a kiszivárogtatásokkal foglalkozó oldal szerint már mind a 251 287 amerikai követségi távirat letölthető az internetről, kereshető formában. A WikiLeaks az elmúlt napokban hatszor annyi táviratot hozott nyilvánosságra, mint az azt megelőző kilenc hónapban együttvéve.
Igazi feszültséget az okoz, hogy az eddigiektől eltérően a frissen nyilvánosságra hozott teljes anyagból nem vették ki az érzékeny információkat, így például sok olyan ember igazi neve is szerepel bennük, akiket mint informátorokat különösen védettnek nyilvánított az amerikai diplomácia. Egyes iratok szexuális erőszak áldozatainak neveit tartalmazzák, de egy 2004. decemberi követségi táviratban benne vannak a Vatikán prominenseinek telefonszámai, köztük a néhai II. János Pál pápáé.
A The Guardian pénteken arról számolt be, hogy Julian Assange-t, a WikiLeaks alapítóját Ausztráliában akár le is tartóztathatják, mivel az ausztrál hatóságok szerint a szerkesztetlen táviratok felfedték az ausztrál hírszerzés legalább egy tagjának a személyazonosságát. Ezt az ausztrál főügyész, Robert McClelland jelentette be, hozzátéve, hogy Ausztráliában az ilyen cselekedetet törvény bünteti. Assange jelenleg Nagy-Britanniában van házi őrizetben, várva a döntést a kiadatásáról, Svédországban ugyanis szexuális bűncselekménnyel vádolják.
A szerkesztetlen jelentések az amerikai védelmi minisztérium szerint veszélybe sodorják az informátorokat, az aktivistákat és mindenkit, akit a nevén neveznek a dokumentumban.
A WikiLeaks lépését közös közleményben ítélték el korábbi együttműködő partnerei, a The Guardian, az El País, a The New York Times és a Spiegel szerkesztősége, mert szerintük az egyrészt szükségtelen, másrészt veszélybe sodorhat sok embert. A lapok szerint a döntést egyedül Julian Assange hozta meg.
A WikiLeaks azután hozta nyilvánosságra a teljes, szerkesztetlen anyagot, hogy vitába keveredett a The Guardiannel. A lap korábban több nagy szerkesztőséggel együtt a WikiLeaks partnere volt, és az érzékeny adatokat eltávolítva publikálta folyamatosan a táviratokat. Csütörtökön a WikiLeaks azzal vádolta meg a The Guardiant, hogy a lap újságírója az idén februárban megjelent könyvében közölt egy jelszót, amellyel hozzá lehetett férni több, korábban nem publikált távirathoz. A lap visszautasította a vádakat.
A WikiLeaks eredeti, bejelentett terve szerint novemberig folyamatosan publikálta volna a táviratok tízezreit, viszont a vita hatására pénteken a Twitteren bejelentette: "Most pedig bepillantást engedünk 45 év amerikai diplomáciájába. Itt az ideje, hogy megnyissuk a teljes archívumot." Azóta a WikiLeaks folyamatosan publikálja az eddig nem ismert dokumentumokat. Köztük például 34 ezer táviratot Irakról, csaknem 10 ezret Ausztráliáról és 12 ezret Egyiptomról.
(Origó nyomán)
