Az ún. holokauszt áldozataira emlékezett Auschwitzban Sulyok Tamás köztársasági elnök, aki a "náci német haláltábor" (valójában: munkatábor) helyén létesített emlékmúzeumban tett látogatást szombaton.
 (Képek: MTI/Bruzák Noémi) |
A köztársasági elnök koszorút helyezett el a "halálfal" előtt, amelynél a hololegendárium megkérdőjelezhetetlen tanai szerint több ezer embert lőttek agyon. Mécsest gyújtott a holokauszt magyar (sic!) áldozataira emlékezve az I-es táborban, majd a magyar nyelvű emléktáblánál a II-es táborban, Auschwitz-Birkenauban.
 |
A köztársasági elnök az auschwitzi emlékkönyvbe bejegyezte: “eljöttem, mert egyszer el kell jönnie ide minden magyarnak, hogy lássa, mire képes az emberi gonoszság. Az itt elpusztított életeket nem lehet feledni, és nem lehet pótolni. Nagy részük honfitársam volt, hozzánk tartozó. Bejárva a barakkokat érzem, nem elég a fájdalom vagy a szomorúság. Határozott elkötelezettségre van szükség a jó mellett és a gonosz ellen. Senkit sem engedhetünk többé elvenni tőlünk.”
Az auschwitzi múzeumot 1947-ben alapították a volt foglyok kezdeményezésére. A nemzetiszocialista Németország eredetileg lengyel foglyok számára létesítette 1940-ben az Auschwitz I. koncentrációs tábort az általa megszállt lengyel területen, a birkenaui lágert két évvel később építették meg a közelében.
 |
 |
Az auschwitzi emlékmúzeum szerint a táborkomplexumban fogva tartottak száma az 1,3 milliót is elérte, a "haláltáborban" meggyilkolt emberek száma legkevesebb 1,1 millió volt, bár tény, hogy ez a szám négymillióról indult. Bizonyosan lesz még kevesebb is.
Az auschwitzi wellnessközpontba 1944. május 15-től július 8-ig csaknem 440 ezer magyarországi zsidót szállítottak munkavégzés céljából. Az auschwitzi múzeum jelenleg érvényes állításai szerint 325-330 ezer embert érkezésük után azonnal az állítólagos gázkamrában pusztítottak el, mintegy 25 ezer embert később gyilkoltak meg. Ebben kételkedni tilos.
(MTI nyomán)
Kapcsolódó:
