Gerd Honsik 1941. október 10-én született Bécsben. Ifjú korában lelkes harcosa volt Dél-Tirol függetlenségéért folytatott osztrák-német nemzeti ellenállásnak. Az osztrák kormány tétlensége elleni tiltakozásul rálőtt a parlament épületére. Ezért négyéves börtönbüntetésre ítélték. Vezető tisztviselője az 1967-ben alakult NDP-nek (Nemzeti Demokrata Párt), egészen annak 1988-ban történt betiltásáig.
Kiváló író, költő. Számos jelentős kiadvány szerkesztője („Halt”), és szerzője („Schelm und Scheusal”, „Rassismus legal?”,”Sein letzter Fall”, „Im Alcázar nichts Neues!”, „Der Blumenkrieg”, „Von Deutschlands Kampf und Fall”, „Lüge, wo ist dein Sieg?”, „Fürchtet euch nicht”, „Freispruch für Hitler?”).
 |
Utóbbi, „Felmentés Hitlernek?” – című könyvéért 1992-ben, Ausztriában újra perbe fogták, "holokauszt tagadásának és tiltott eszmék terjesztésének" vádjával. Nem jogerősen másfél évi szabadságvesztésre ítélték "nemzetiszocialista eszmék hirdetése és a gázkamrák létezésének tagadása" miatt, ám ő a fellebbezési eljárás alatt Spanyolországba szökött. Noha a spanyol hatóságok kétszer is megtagadták kiadatását, végül – mindkét állam európai uniós taggá válása után – nemzetközi elfogatóparancs segítségével elfogták és átadták az osztrák hatóságoknak. Az osztrák bíróság több vádpontban bűnösnek találta, és hatévi börtönbüntetésre ítélte, melyből négyévnyit le is töltött. Ezután feltételesen szabadon engedték. Jelenleg Spanyolországban él.
Tarnóczy Szabolcs: Önt utolsó, ausztriai börtönbüntetésének teljes letöltése előtt bizonyos feltételekkel szabadon bocsátották. E feltételrendszer most Damoklész kardjaként függ a feje felett: ha nyilvánosan valami tiltott véleményt hangoztatna a holokauszt témájában, akkor újra börtönbe zárják. Kerüljük el hát beszélgetésünk során e területet! Az Ön belső meggyőződése úgyis világszerte ismert, és a mi nemzeti radikális köreinkben szintén köztudottan ez az általánosan uralkodó vélemény.
Gerd Honsik: Nem tervezem, hogy szabadon bocsátásom feltételeit megtöröm: vagyis nem akarom a holokausztot (népirtást mérgező gázzal gázkamrákban) ott kétségbe vonni, ahol ezt a törvényalkotó (§ 3h 3GVG) „komoly” és „hivatalos” kortörténetként határozza meg.
 |
Ilyen helyeken nem fogok ingatag határterületre lépni. Ám ha egy efféle népirtás nem ment végbe, de ezt valaki mégis hazug módon állítja, akkor ez vitatható. De én ezt is másokra hagynám, olyanokra, mint Göran Holming őrnagy, mert magam nyilvánosan már e témával sem foglalkozom.
T: Honsik úr, az édesapja 1943-ban, az olasz fronton harcolva halt hősi halált. Ön teljesített kötelező katonai szolgálatot? Nem gondolt arra, hogy hivatásos katona legyen?
H: Sorozáskor katonai szolgálatra alkalmasnak minősítettek, és az utászokhoz jelentkeztem. Miután azonban húsz évesen, állítólagos nemzetiszocialista tevékenység miatt négyévi börtönbüntetésre ítéltek, nem hívtak be többé katonai szolgálatra. A fiamat 30 évvel később – noha tökéletesen alkalmasnak minősült – három hónap után, (az ok megnevezése nélkül) a katonai szolgálat további teljesítése alól szintén felmentették.
T: Hogyan látja a katolikus egyház jövőjét?
H: Az egyház tönkre fog menni, ha továbbra is a Mammont és a kamatos kamatot szolgálja; azonban fenn fog maradni, ha formáját újjá alkotja (latinul: „reformare”), melyet Krisztus adott neki.
T: Ön egykor rendkívül energikusan tiltakozott az osztrák kormány passzív politikája ellen Dél-Tirol kérdésében. Úgy látja, ez a probléma ma már megoldódott?
H: Nem, a probléma, az önrendelkezési jog megtagadása és az etnikai viszonyok rákényszerített megváltoztatása a folyamatos bevándorlással csak akkor fog befejeződni, ha az önrendelkezési jogokat megadják és véget vetnek az etnikumok vándorlásának. Az utalt esetben: ha Dél-Tirol Ausztriához visszatér.
 |
T: Mi az Ön véleménye Ausztria úgynevezett semlegességéről, európai uniós tagsága előtt és után?
H: Az osztrák „semlegességet” a szövetségesek kényszerítették ránk, Németország ellen irányult: meg kellett akadályoznia Ausztria újabb csatlakozását Németországhoz.
Én már fiatal koromban azt reméltem, hogy Németország, mint független állam egyesül, és Ausztriával és Svájccal egy független államszövetséget képezhet.
T: Az Ön véleménye szerint milyen irányba változik az Európai Unió? Láthatók előre a várható következmények?
H: Az Európai Unió szét fog hullani, mert egy soknemzetiségű állam sohasem maradt fenn, különösen akkor nem, ha az etnikumok megsemmisítését tűzte ki céljául, és hiányzott a központi hatalom a belső erőszak gyakorlásához.
T: Hogyan ítéli meg Ön az FPÖ, Jörg Haider és H.C.Strache történelmi szerepét az osztrák politikában?
H: Tragikus. Gondoljon csak a Gyűrűk ura című filmre! Ha a hatalom közelébe jutnak, mindig a hanyatló rendszer részévé válhatnak.
T: Lát esélyt arra, hogy Európában a népekhez hű erők egyszer jobban össze tudnak fogni, s ez által pozitív irányban tudják befolyásolni közös jövőnket?
H: Ebben hiszek: szülőföldjeink Európájában. A birodalom az európai etnikai határok erőszakos megváltoztatása által remélte, hogy örök gyűlöletet ültethet Németország és a lengyelek vagy a csehek közé. Ez a gyűlölet csak úgy győzhető le, ha a bűnösök ott lesznek tetten érve, ahol vannak: tengeren túl. És az erőszakról lemondva.
T: Önt politikai okból többször is börtönbüntetésre ítélték, hosszú éveket töltött el rabként. Hogyan látja a büntetési intézmények belső életét?
H: Mivel a büntetési intézményekben dolgozó alkalmazottak részéről, a fegyőrök oldaláról, valamint a foglyok körében – még a külföldiek esetében is – többnyire megértéssel és elismeréssel találkoztam, erről nem tudok objektív ítéletet alkotni.
T: Hogyan ítéli meg a Közel-Kelet jövőjét?
H: Remélem, hogy Izrael megelégszik az 1947-es határokkal, mert különben nem fog fennmaradni. Mint Szingapúrhoz hasonló városállam, ez képes lesz a világ összes zsidóját befogadni, és békében élni.
T: Nem gondolja, hogy az európai iszlámellenes tendenciák mögött a cionizmus lapul?
H: Az egész Európába történő irányított bevándorlás azzal a céllal történik, hogy a németek és a velük barátkozó törökök és arabok közé gyűlölködést vessenek, és a társadalmakat szétbomlasszák. Így hozzák létre a „kultúrák harcát”, és Európa szolidaritása az izraeli rezsimmel szemben ily módon lesz kikényszerítve.
T: A világháló sok kárt okozhat, de talán ígéretes lehetőségeket is teremthet. Assange és Snowden esete nem azt mutatja, hogy végre át tudjuk látni a világ urainak stratégiáját, s így végre képesek vagyunk ellenük védekezni?
H: A médiát mindig használták éppúgy az elnyomottak, mint az elnyomók. De mindig elbuktak a hatalmasok, amint a sorsuk beteljesedett.
Köszönöm az interjút a Kuruc.info nevében is, és kívánok Önnek további küzdelmes, de kevesebb megpróbáltatással járó évtizedeket!
 |
Tarnóczy Szabolcs - Kuruc.info
Kapcsolódó:
