Bezár!
2021. április 15., csütörtök, Anasztázia, Tas, Nyeste napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
08:53 256 beteg halt meg, 5307-tel nőtt a fertőzöttek száma08:32 Ausztrália is kivonja csapatait Afganisztánból08:02 Turai vadnyugat: "pénzt vagy életet!"07:45 Már csak 0,71 a fertőzési ráta Izraelben07:29 Kambodzsa lezárja fővárosát, pedig eddig alig érintette a járvány07:12 Házkutatást tartott az orosz rendőrség egy diáklapnál, négy újságírót őrizetbe vettek06:50 Jövőre látogathatóvá válik Julius Caesar meggyilkolásának helyszíne06:41 Dróntámadás érte az Irakban állomásozó amerikai erőket22:33 Az amerikai hírszerzés csúcsvezetője a Kína jelentette "példátlan" fenyegetésre figyelmeztetett22:23 Ausztria is szívesen látná Bident és Putyint22:08 Mire jó a védettségi igazolvány? - Itt a Belügyminisztérium "válasza"21:53 Biden bejelentette az afganisztáni kivonulást21:39 Pakisztán betiltja a Franciaország ellen tüntető radikális iszlamista mozgalmat21:15 VIMOSZ: a vendéglátóhelyek készülnek a teraszok nyitására20:40 Előválasztási kódexet fogadtak el a moslékpártok: nem fogják firtatni egymás "nemi identitását" (!) és szexuális orientációját
24 óra legolvasottabbjai

Extra, Külföld :: :: Hozzászólások

A polkorrektség és az elmebaj újabb szintje: átírják a régi festmények címeit, ha szerepel bennük pl. a néger szó

Reklám

Nem lehet többé a címben néger vagy eszkimó: gőzerővel folyik a történelem átretusálása a világhírű amszterdami múzeumban.
Zoom
Tíz évig tartó, eurószázmilliókat felemésztő rekonstrukció után 2013-ban nyílt meg újra a világ egyik legjelentősebb képzőművészeti múzeuma, az amszterdami Rijksmuseum. A Rijksmuseum a hagyományos európai művészet olyan világhírű temploma, mint a madridi Prado vagy londoni National Gallery.
A múzeum most újabb nagy vállalkozásba fogott: a "gyarmati terminológia kiigazítása" projekt keretében átvizsgálják az óriási gyűjtemény összes képének címét, és átneveznek mindent, ami "sértheti a 21. századi látogatók kulturális érzékenységét".
Martine Gosselink, a történeti részleg vezetője ezt azzal indokolta, hogy "megváltozott a látogatók összetétele": "ez méltóság és a látogatókhoz való modern közeledés kérdése, mivel közönségünk már nemcsak fehér közönség."
Márpedig ha egy fekete látogató, például egy amerikai turista meglátja a festmény címében a néger szót, menten szívinfarktust kap, ez a szó ugyanis Amerikában olyan mértékben tabunak számít, hogy semmilyen kontextusban nem szabad kimondani. És maga Hollandia is multikuli ország, ahol rengeteg fekete, indonéz, suriname-i és muszlim él, akiket mindenféle régebbi elnevezés sérthet.
Értelemszerűen tiltólistára kerül tehát a néger, de Gosselink tájékoztatása szerint az olyan kifejezések is, mint az eszkimó, a lapp, a mohamedán, az indián, a törpe – ezek mind politikailag inkorrektnek számítanak.
Zoom
Mijtens és Simon Maris festménye
Konkrét példaként említik Simon Maris holland festő Fiatal néger lány című művét, amiből Legyezőt tartó lány lett.
A képek alatti magyarázó szövegeket is átírják, és törlik belőlük az olyan kifejezéseket, mint "néger szolgáló", például Johannes Mijtens Margaretha van Raephorst portréja című képe alatt.
Az utóbbi egyébként még könnyebben magyarázható a PC jegyében, mivel ezek mai szövegek, így mondhatnák, hogy szóljanak a mai kor nyelvén. Viszont egy festmény címe integráns része a műalkotásnak: a festő eredeti szándékát, illetve az adott kor világát tükrözi. A képek átnevezése egyszerű történelemhamisítás: úgy teszünk, mintha az elmúlt századok emberei ugyanúgy gondolkodtak volna, mint a jelenkor látogatói, noha a múltban a ma egyesek számára dehonesztálónak tekintett kifejezéseket természetes módon használták.
Ezt elég egyszerű belátni az irodalmi szövegek vagy a Biblia kapcsán. Szóljon arról a prédikáció, hogyan gyógyította meg Jézus a fogyatékossággal élőt? Költsék át Arany János művét nagyidai romákká?
A Rijksmuseum példáját nyilván követni fogják a világ nagy képzőművészeti gyűjteményei, mindez része egy aggasztó trendnek, ami a nyugati egyetemi világból indult el: a 21. századi politikai korrektség harcosai "biztonságos tereket" követelnek. A "safe space" olyan hely, ahol az állítólag hátrányos helyzetű csoportok tagjait semmilyen érzelmi bántódás nem érheti, nem találkoznak sértő gondolatokkal, gesztusokkal, mondatokkal, szobrokkal, ételekkel. (Magyarország pedig már régóta egy nagy "safe place" a zsidóknak, buziknak és cigányoknak - a szerk.)
A diákmozgalmárok azt követelik, hogy az egyetemek legyenek "biztonságos terek" – és most a jelek szerint a Rijksmuseum is safe space lesz, vagy minimum trigger warningot, tartalmi figyelmeztést kellene első lépésként rányomtatni a belépőjegyekre. Borítékolható, hogy a mozgalom nem áll meg itt, és egyre több mindent kell "biztonságossá" alakítani.
Csakhogy a történelem maga és annak minden nyoma ellentétes a biztonságos terek igényével. Ahol múlt van, ott nincs safe space – mert a történelem minden volt, csak nem biztonságos tér.
A "21. századi érzékenységek" próbáját a hagyományos nyugati kultúrából végső soron szinte semmi nem állja ki. Ezért követelik a diákmozgalmárok a régi szobrok eltávolítását (pl. Cecil Rhodes-ét az oxfordi egyetemen), vagy a történelmi személyekről elnevezett épületek átnevezését.
Könnyen belátható, hogy a Rijksmuseum festményeinek nemcsak a címe sértő, hanem tulajdonképpen maguk a képek is "rasszisták" – a kisebbségeket hátrányos, elnyomott helyzetben ábrázolják. Előbb-utóbb tehát azt is felvetheti majd valaki, hogy raktárba kell őket helyezni...
(Válasz.hu nyomán)



Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Szavazás

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2021 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready