 Tomcat is kipával a fején mászkált aznap. A láthatósági mellénynél is hatásosabban óv a héber rend éber őreitől (Fénykép: MNO) |
Megdöbbentő jelenet lehetett, amikor megjelentél a tüntetésen... Mindenkiben értelemszerűen fölmerül a kérdés: tényleg zsidó vagy?
Az Index nevű szélsőségesen liberális újság azonnal kijelentette, hogy én csak beöltözött tüntető vagyok, annak ellenére, hogy találkoztam is azzal az újságírójukkal, Bogád Zoltánnal, akit előállítottak. Az édesapjával beszéltem is, aki elmondta, hogy ő is héber. Szerintem elég bizonyítéknak kellene lennie, hogy megismertük egymást, illetve a rajtam lévő kaftán is (melyet a kabát alatt hordtam) eredeti. A rendőrségi jegyzőkönyvben is zsidóként szerepelek, ahogyan jeleztem is a rendőröknek, hogy zsidó vagyok.
Bogdán Zoltán nem kérdezett tőled semmit?
Futólag találkoztunk, de nem volt olyan állapotban. Föl volt háborodva, és valósággal hisztériás rohamot kapott, hogy őt is be merték hozni. Egymillió forintot akar követelni minden bent eltöltött óráért. Hamar kivívta a rendőrök ellenszenvét is. A viselkedését és a felháborodottságát egyébként nem értem: én is elfogadtam, hogy elvezettek, és nem hiszem, hogy ő több joggal rendelkezne, mindösszesen azért, mert egy on-line újságnál dolgozik. A kapitányságon amúgy nem is foglalkozott velem, gondolom, sok hasonló ruhát láthatott otthon.
Miért mentél a tüntetésre? Sokak szerint egyszerűen csak provokáltál.
Igen, tudom. Egyesek szerint nem vagyok zsidó, és a zsidókat provokáltam (csak tudnám, hogy mivel), míg mások elhiszik, hogy én is Júda népéből származom, de szerintük meg a tüntetők között akartam verekedést provokálni. Hát, kérem, én nem akartam ezt, csak szerettem volna bebizonyítani, hogy nem minden zsidó része a havrosznak [a zsidó összetartásnak, amely a nem zsidók ellen irányul – a szerk.], ahogyan én sem, és nincsen náciveszély Magyarországon, kivált nem a tüntetők miatt.
Nem féltél, hogy meg fognak verni?
Tartottam tőle egy kicsit, mert a tüntető csoportokat mindig a lehető legszélsőségesebben írják le a kormánypárti sajtóban, de pontosan ismerem a zsidó médiatechnikákat, és reméltem, hogy most sem tévedek. Bevallom, nagyon féltem, amikor megláttam a tömeget, melyben néhány eltakart arcú fiatal is volt. Két hölgy kísért a mécseshez: csak így mertem odamenni, aztán azonnal el akartam rohanni, de a tüntetők megállítottak, beszélgetni kezdtek velem.
Fenyegetett valaki?
Mármint a rendőri intézkedés előtt? Mert akkor nem, senki. Nagyon kedvesek voltak, a vallásomról kérdeztek, meg arról is, hogy mit keresek itt. Mivel nem vagyok vallásos, ezért a hölgyekkel együtt is fotózkodtam, bár egyébként hozzájuk sem érhettem volna.
Miket válaszoltál?
Amit részben már Neked is: meg akartam nézni, hogy valóban félni kell-e ezektől az emberektől, illetve jelezni, hogy vannak józanul gondolkodó zsidók. A judaizmust egyébként jól ismerem, de éppen ezért nem is gyakorolom.
Akkor honnan a kaftán, a pajesz?
A pajesz nem volt igazi, a kalapomba ragasztottam. A kaftánt egy nagyon kedves barátomtól kaptam. Megkért, hogy vigyázzak rá, mert Amerikából importált 100% selyem, de nem esett semmi baja. Sokan azért gondolták, hogy nem vagyok zsidó, mert szombaton nem hajolhattam volna le a virágot letenni, de meg sem jelenhettem volna helyszínen. Nekik mondom, hogy öt óra után már jóval havdala után voltunk, úgyhogy akár valódi ortodox is lehettem volna.
Hordtál már ilyet korábban?
Nem, soha. Döbbenetes élmény volt, mert a tüntetés előtt betértem egy Tescóba is, ahol a vevőszolgálattól engem külön köszöntöttek a belépésem után, illetve a sorban előre is hívtak. Ilyet sosem tapasztaltam, és nagyon meglepett. Taxit nehéz volt fognom, mert nem álltak meg nekem, viszont az utcán mindenki kedves volt: útba igazítottak, sőt szenvtelenül léptek oda hozzám hasonló útbaigazításért!
Mit tettél a tüntetésen, amiért előállítottak?
Nem igazán tudom. Amennyit értettem a történtekből, meg a kihallgató tiszt szavaiból, szabálysértést követtem el, amiért nem hagytam el a helyszínt, amikor megjöttek a rendőrök. Én azonban nem szoktam ahhoz, hogy bárhonnan csak elvigyen a rendőr, meg én úgy tudtam, hogy az Európai Unió országaiban szabadon lehet tüntetni. Az első felszólítást nem is értettem, mert egy betegségem miatt nehezen értem a zörejes, torzult hangot, az erről szóló orvosi igazolásomra egyébként hivatkoztam is. Közelebb mentem, de aztán elkalandoztam, amikor megláttam egy eltakart arcú fiatalt, aki az Unió zászlaját lobogtatva kiáltotta, hogy itt fasiszták vannak. Ezután rohantak be a rendőrök, de velem senki sem foglalkozott, én közöttük sétálgathattam, nem is szóltak hozzám.
Akkor mégis hogyan kerültél a rabszállítóba?
Odajött hozzám valami alacsony, parancsnokféle rendőr, aki megkérdezte, hogy mit keresek a lezárt területen. Mondtam neki, hogy csak sétálok és nem tüntetek, ezután pedig ott is hagyott. Én elindultam a mécses felé, de ott lezárták az utat, ezért visszafordultam. Mehettem volna a tüntetők felé, de nem akartam bajba kerülni, ezért a rabszállítók felé indultam el. Lehet, hogy gyanús volt a tétovaságom, mivel ide-oda lépdeltem, ezért egy szakasznyi rendőr indult felém. Azt hittem, segíteni fognak, mert ekkor már eléggé össze voltam zavarodva, és megijedtem, hogy bajom lehet. Végül csak átkutattak, és a rabomobilba ültettek.
Hogyan viselkedtek veled?
Egész végig nagyon tisztelettudóak és kedvesek voltak. A kapitányságon is jókat beszélgettünk, a kihallgatásom után például nagyon sokat meséltem Izraelről, a judaizmusról és a világ zsidóságáról, és több tiszt is hallgatott engem. Már nagyon más a véleményük mindezekről, mint a hétvége előtt.
Elhitték, hogy zsidó vagy?
Miért ne hitték volna? Egyébként nem tudom, csak azt, hogy én nem kaptam bilincset, meg velem kedvesek voltak. Másoknál nem tudom, hogy volt ez. A kapitányságon kérdezték, hogy miért vagyok így öltözve, de föl is vették a jegyzőkönyvbe a dolgot. Nem tartom korrektnek, hogy sokan ismeretlenül is kijelentik, hogy én nem vagyok zsidó. Hát, kérem, én tudom, hogy ki vagyok, és egyébként is az vagyok, aminek vallom magam.
Mondtad, hogy nem voltál megbilincselve. Különleges bánásmódban részesültél?
Nem hiszem. Kedvesek voltak, de ugyanabba a fogdahelyiségbe kerültem, mint Gonda László és a MÖM tagjai. Ők nagyon tiszességesek voltak velem, sokat beszélgettünk. A rabszállítóban nem velük voltam, hanem öt másik személlyel, köztük két homoszexuális hajléktalannal, akik TBC-snek és AIDS-esnek mondták magukat, de a rendőrök kinevették őket.
Mikor szabadultál?
Ez érdekes kérdés. Sokan kerültek előttem az orvoshoz és kihallgatásra, de mindannyian visszakerültek a fogdába, köztük egy férfi, akinek a teljesen mozgássérült felesége otthon feküdt magatehetetlenül, étlen és szomjan. Kérte, hogy engedjék haza, de csak előbb hívták kihallgatásra, végül nem mehetett előbb haza. Egy férfit ki sem hallgattak, pedig egyedül gyámja három kisgyermeknek. Engem talán harmadiknak hallgathattak ki, de azonnal elengedtek, még vissza sem kellett mennem. Azt mondták, én mehetek, engem nem a helyszínen, hanem majd levélben értesítenek. Nem tudom, hogy ez miért volt, lehet, hogy megijedtek a tévedés miatt.
Mire céloztál arra az egyik válaszodban, hogy vannak józanul gondolkodó zsidók? Milyen az a zsidó, aki nem ilyen?
Figyelj, így rám nem könnyű azt mondani, hogy náci vagy antiszemita lennék. Ismerem a Talmudot és a rabbinikus ajánlásokat. Tudom, hogy milyen kirekesztő és félelmetes ez a vallás. Tudom, hogy egy zsidó egy másiktól olcsóbban kap lakást vagy jobb munkához és fizetéshez jut. A becslésem szerint a zsidóság nagyjából 80%-a élvezi ezeket az előnyöket, bár valóban jóval kisebb százalékuk él ezzel vissza vagy gyűlöli valóban a gójokat. De sokan akarnak ártani, és ők könnyen kerülnek döntő pozícióba: az országok vezetői között, a médiában vagy a pornóiparban hihetetlenül sok a zsidó. Néha megdöbbent az ostoba náciknak nevezett fiatalok éleslátása: korábban én is irtóztam az ilyen emberektől, de ma már tudom, hogy még az sem jár az igazság közelében sem, aki megzavarodva a sikeres összetartástól, karszalagot húz vagy a karját lendíti. Ő kevésbé hibás ezért, mert csak a jogos önvédelmét akarja gyakorolni, más lehetőséget pedig nem lát.
Lenne mit tenni?
Igen. Szerintem bátran és tabuk nélkül kell beszélni mindenről. Lehessen kérdéseket feltenni azzal kapcsolatosan, hogy miért van annyira sok zsidó bizonyos területeken, és ne legyen válasz az, hogy csak, vagy azért, mert jobbak. Mert nem jobbak. És lehessen kérdezni a holokausztról vagy akár az erkölcsről. Ezeket a kérdéseket nem véletlenül utálja a legtöbb zsidó. Számomra is értelmetlenül bugyuta kérdéseknek tűntek évekkel ezelőtt, de sok dolog változott meg. Totális támadás indult, amelyet évtizedek gondos kezeinek munkája előzött meg.
(bombagyar.hu)
Kapcsolódó cikkünk:
A hvg.hu (is) bekajálta, hogy igazi rabbi tüntetett velünk
