A Globsec Pozsonyban tartott nagy nemzetközi biztonságpolitikai konferenciát a napokban, az ezen publikált felmérés annak fényében különösen érdekes, hogy a visegrádi országok milyen bonyolult geopolitikai helyzetben vannak mostanában: miközben van törekvés rá – ennek a fő szószólója éppen Orbán Viktor –, hogy a visegrádiak Nyugat-Európával szemben egy új hatalmi erőközponttá, a közös érdekérvényesítés frontjává váljanak, az egyes országok gyakran eltérően helyezkednek, akár orosz, akár nyugati viszonylatban.

A kutatók meglepőnek nevezik, hogy közel harminc évvel a rendszerváltás után a visegrádi országok közvéleménye leginkább egy köztes pozíciót ambicionál az egyértelmű nyugati helyett. A lengyelek kivételével a többség mindenhol úgy gondolja, hogy nem a Nyugat részei vagyunk, hanem valahol Kelet és Nyugat között van a helyünk. Bár az egy évvel korábbi adathoz képest Magyarországon nőtt a nyugati orientáció népszerűsége, a válaszolók 47 százaléka most is a köztes helyzetet választja. A fiataloknál viszont más a helyzet: a 24 év alattiak között a magyar fiatalok a leginkább nyugatbarátok. A négy ország közül egyébként a szlovákiaiak a legszkeptikusabbak a Nyugattal szemben, ha ezt az adatot lehet így értelmezni.

Az EU-s tagságnak a kritikák ellenére sincs alternatívája. Minden országban egyértelmű többségben vannak a támogatói, nálunk 58 százalék gondolja az EU-t alapvetően jó dolognak, és csak 9 rossznak, de még többen, az emberek háromnegyede maradna bent, ha ő választhatna. Hasonló a helyzet a NATO-tagsággal, ebben a szlovákok azonban kilógnak lefelé, a katonai szövetség ott jóval népszerűtlenebb a többi visegrádihoz képest.

Az ilyesmit persze nem közvélemény-kutatások döntik el elsősorban. A felmérésben a cseh Babis, a szlovák Fico, a lengyel Morawiecki mellett Orbán Viktor ismertségét is vizsgálták a többi országban. A többi miniszterelnökhöz képest Orbánt sokan ismerik a térségben, a szlovákoknak csak a 9, a lengyeleknek 30, a cseheknek 38 százaléka nem hallott róla. A világ vezetőit Macrontól Putyinig azért többen ismerik a térségben, mint a szomszédos országokéit – Orbánnak, ha valóban az az ambíciója, hogy európai szintű tényező legyen, még Kelet-Közép-Európában is van tennivalója.

Régi közhely, hogy Magyarországot nem nagyon izgatja, mi történik a határain túl; ezt nem ez a felmérés fogja megcáfolni. A négy országban ugyanis a magyar válaszolók közül ismerik legkevesebben azokat a nemzetközi vezetőket, akikre rákérdeztek: Macronról például a fiatalok fele még csak nem is hallott. Egyébként is a francia elnök egyelőre a legkevésbé ismert a térségben, de egyúttal ő a legmegosztóbb is. Míg a cseheknél ő lett a legnépszerűbb Trumppal, Putyinnal és Merkellel összevetve, nálunk a legnépszerűtlenebb – feltehetően összefüggésben a kormányközeli média Macron-ellenszenvével.

Bár senki nem kapott túl magas pontszámokat, a felmérés szerint Magyarországon Putyin a legnépszerűbb vezető (33%). Mögötte jön Trump (30), megelőzve Merkelt (27), az okok itt is ugyanazok nyilván, mint a 25%-os Macron esetében. Míg Szlovákiában még nálunk is jobban kedvelik Putyint, Lengyelországban messze ő a legnépszerűtlenebb. Ott, a hagyományos németellenességet feledve Merkel kapta a legmagasabb pontszámot.

Az összeesküvés-elméletek Szlovákiában a legelterjedtebbek: a zsidó háttérhatalom tézisét ott 52% tartja igaznak – nálunk 38, míg 43% elutasítja. A szocialista nosztalgiák viszont nálunk a legerősebbek a visegrádi blokkban: a rendszerváltást csak 62 százalék látja pozitívnak, és lényegében ugyanannyian (34, illetve 35 százalék) vannak azok, akik úgy érzik, jobb volt az élet 1989 előtt, mint utána.

A teljes felmérés angolul itt olvasható.