Bezár!
2020. július 7., kedd, Apollónia, Bódog napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
08:20 Kutatók: egyre több állatbetegség terjedhet át emberekre, ez a járvány is "előrelátható volt"08:15 Vádat emeltek terrorizmus miatt Evo Morales volt bolíviai elnök ellen07:58 Egy kis nyelvtörő reggelre: Kvon Dzsong Gun: Kim Dzsong Un nem tárgyal, Mun Dzse In félreértette Csö Szon Huit07:44 MN: a Magyar Honvédségé lesznek Európa legmodernebb harckocsijai07:31 Rózsaszín havat vizsgálnak a tudósok az Alpokban06:56 Eltávolítják a hongkongi iskolákból az új nemzetbiztonsági törvénnyel ellentétes tartalmú könyveket23:02 Arizonában meghaladta a százezret a fertőzöttek száma, Miamiban bezárták az éttermeket22:51 Továbbra is hülyének néznek mindenkit: "a menedékkérők be akarják fogadni az európai értékeket"22:15 Nőtt Ausztria lakossága, főleg a bevándorlás következtében21:50 Kár, hogy nem áll módunkban Csenyétére költöztetni egy hónapra az Európa Tanács rasszizmusellenes bizottságának tagjait21:14 Néger "szabadságharcos" szobrát is ledöntötték Amerikában21:01 Több mint 2 milliárd dollárnyi környezeti kárt okozott a norilszki olajömlés20:43 Hatvannyolc évesen meghaltak a világ leghosszabb életű összenőtt ikrei20:28 Tapsolhatnak a megszállók: összeomlott a Bay-kastély Ördögkúton 20:15 Drasztikus korlátozásokat vezetnek be Izraelben a járvány megfékezésére
24 óra legolvasottabbjai

Extra :: :: Hozzászólások

Védőoltásokkal megállítható lett volna a tízmilliókkal végző spanyolnátha

Reklám

A modern kor legpusztítóbb influenzája, a spanyolnátha már akár két évvel a járvány 1918-as kitörés előtt is létezhetett.
A világon körülbelül 50 millióan haltak bele a spanyolnáthába, amelyet első esetei idején jelentéktelen fertőzésnek tartottak - olvasható a Human Vaccines & Immunotherapeutics című szaklapban.
Úgy vélik, ha az orvosok felismerték volna, hogy influenzában halnak meg a katonák a franciaországi Etaples-ben és az angliai Aldershotban 1916-ban, akkor a tudósok jobb eséllyel vágtak volna bele egy kétéves védőoltási programba, így valamennyire elkerülhető lett volna a pusztítás, amelyet a spanyolnátha okozott - írta John S. Oxford angol influenzakutató és Douglas Gill hadtörténész.
A két tudós azt kutatta, hogy bukkant fel a spanyolnátha 1915-ben és 1916-ban két katonai kórházban. A Lancet orvostudományi folyóiratban megjelent tanulmányokat vették alapul.
Azokban az években évente akár 30 ezer katonát is kezelhettek a brit hadikórházakban Angliában és Franciaországban az influenzára jellemző tünetekkel. 1917-ben azonban egy etaples-i orvoscsoport páciensek százait kezelte egy "szokatlanul halálos kórral", amely "komplex" légzőszervi tüneteket okozott.
A dél-angliai Aldershot három vezető orvosa nagyon hasonló tünetektől szenvedő betegeket kezelt. A betegségre mindkét kórházban jellemző volt, hogy a kisebb tünetek gyorsan súlyosbodtak, majd halálhoz vezettek - ami mindegyik esetben valamilyen bakteriális felülfertőzés miatt következett be.
A halálozás mindkét orvoscsoport eseteinél 50 százalékos volt, angol és francia kollégáiknak a Lancetben 1917-ben közölt tanulmányából tudták meg, hogy a kór máshol is megjelent.
Ez az információ segített Oxfordnak és Gillnek, hogy a 20. század leggyilkosabb járványának gyökereit megtalálják abban a kórban, amelyet annak idején kisebb légzőszervi fertőzésnek írtak le.
"Azonosítottuk a járvány hosszú időn át figyelmen kívül hagyott kitöréseit: amiket annak idején kicsinek tartottak, egyre nagyobb jelentőségűvé váltak, a közelgő katasztrófa előjelei voltak" - mondta Oxford, a londoni Queen Mary egyetem professzora.
A két kutató elemezte a spanyolnátháról szóló újabb tanulmányokat is, a legmodernebb genetikai módszerrel kimutatták az 1915-16-ban jelentkező influenza A-vírus H1N1 törzsének mind a nyolc génjét.
A modern tanulmányokból kitűnt, hogy a vírus hordozói eleinte ludak, kacsák és hattyúk voltak, majd a vírus valószínűleg vándormadarak ürülékén keresztül fertőzte meg a katonákat.
"Ma már tudjuk, hogy egy járványkitörés előtt álló vírus egyedülálló vonása, hogy nem terjed emberről emberre. Etaples-i és aldershoti kollégáink jó diagnoszták voltak, de félrevezette őket, hogy a fertőzés nem terjedt emberről emberre, így nem tudták kimutatni a háttérben álló okot, az influenzát" - magyarázta Oxford.
"Korabeli amerikai és francia patológusok igyekeztek kifejleszteni a kór ellen univerzális oltóanyagot, törekvéseiket azonban rossz irányba térítette, hogy a halálozások végső oka légzőszervi baktériumfertőzés volt" - tette hozzá.
Erőfeszítéseikkel csökkentették a halálozások számát, de hatástalanok voltak, ahogy a vírus emberről emberre kezdett terjedni. "Ekkor következett be a katasztrófa. Mintegy negyven napon belül egymillióan fertőződhettek meg - valószínű, hogy ez történt 1918-1919-ben" - vélte a professzor.
(MTI)
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Szavazás

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready