2019. június 17., hétfő, Laura napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
16:40 Öngyilkos lehetett egy rendőr a záhonyi határrendészeten16:26 Gyilkosság Érden is: ezt a férfit keresi a rendőrség16:12 Az értekezletre berontva lőtte agyon volt főnökét egy kirúgott alkalmazott Máriatölgyesen - utána magával is végzett15:39 Megszökött egy rab egy budapesti kórházból15:27 Az ukrán fegyveres erők szerint lejáratják őket a szakadárok14:58 Vizsgálat indulhat az '56-os szabadságharcot követő kegyetlenkedések feltárására - Novák: szemfényvesztés!14:51 Salvini bíborosként érkezett, pápaként távozhat: Olaszország akar lenni az USA legjelentősebb partnere Európában14:26 Tíz nap múlva borsot tör a nagyhatalmak orra alá Irán és az urán14:14 Nem adta olcsón ivócimboráját az ózdi férfi 13:40 Mégsem indul a főpolgármesteri székért a nyugdíjasok jóllakott reménysége13:23 Szír szerencse Németországban: három feleség, 13 gyerek és 3800 euró (inkább hétezer) az adófizetőtől13:04 Ittasan vezetett egy szovjet tankot egy lengyel férfi - sőt a T-55-ösön biztosítás sem volt12:55 Az Ibiza-huszár nem fogadja el az EP-választáson szerzett mandátumát12:46 Lövöldözésbe torkollott egy diplomaosztó buli Philadelphiában12:27 Holtan találtak egy házaspárt tiszafüredi otthonukban
24 óra legolvasottabbjai

Extra :: :: Hozzászólások

Védőoltásokkal megállítható lett volna a tízmilliókkal végző spanyolnátha

Reklám

A modern kor legpusztítóbb influenzája, a spanyolnátha már akár két évvel a járvány 1918-as kitörés előtt is létezhetett.
A világon körülbelül 50 millióan haltak bele a spanyolnáthába, amelyet első esetei idején jelentéktelen fertőzésnek tartottak - olvasható a Human Vaccines & Immunotherapeutics című szaklapban.
Úgy vélik, ha az orvosok felismerték volna, hogy influenzában halnak meg a katonák a franciaországi Etaples-ben és az angliai Aldershotban 1916-ban, akkor a tudósok jobb eséllyel vágtak volna bele egy kétéves védőoltási programba, így valamennyire elkerülhető lett volna a pusztítás, amelyet a spanyolnátha okozott - írta John S. Oxford angol influenzakutató és Douglas Gill hadtörténész.
A két tudós azt kutatta, hogy bukkant fel a spanyolnátha 1915-ben és 1916-ban két katonai kórházban. A Lancet orvostudományi folyóiratban megjelent tanulmányokat vették alapul.
Azokban az években évente akár 30 ezer katonát is kezelhettek a brit hadikórházakban Angliában és Franciaországban az influenzára jellemző tünetekkel. 1917-ben azonban egy etaples-i orvoscsoport páciensek százait kezelte egy "szokatlanul halálos kórral", amely "komplex" légzőszervi tüneteket okozott.
A dél-angliai Aldershot három vezető orvosa nagyon hasonló tünetektől szenvedő betegeket kezelt. A betegségre mindkét kórházban jellemző volt, hogy a kisebb tünetek gyorsan súlyosbodtak, majd halálhoz vezettek - ami mindegyik esetben valamilyen bakteriális felülfertőzés miatt következett be.
A halálozás mindkét orvoscsoport eseteinél 50 százalékos volt, angol és francia kollégáiknak a Lancetben 1917-ben közölt tanulmányából tudták meg, hogy a kór máshol is megjelent.
Ez az információ segített Oxfordnak és Gillnek, hogy a 20. század leggyilkosabb járványának gyökereit megtalálják abban a kórban, amelyet annak idején kisebb légzőszervi fertőzésnek írtak le.
"Azonosítottuk a járvány hosszú időn át figyelmen kívül hagyott kitöréseit: amiket annak idején kicsinek tartottak, egyre nagyobb jelentőségűvé váltak, a közelgő katasztrófa előjelei voltak" - mondta Oxford, a londoni Queen Mary egyetem professzora.
A két kutató elemezte a spanyolnátháról szóló újabb tanulmányokat is, a legmodernebb genetikai módszerrel kimutatták az 1915-16-ban jelentkező influenza A-vírus H1N1 törzsének mind a nyolc génjét.
A modern tanulmányokból kitűnt, hogy a vírus hordozói eleinte ludak, kacsák és hattyúk voltak, majd a vírus valószínűleg vándormadarak ürülékén keresztül fertőzte meg a katonákat.
"Ma már tudjuk, hogy egy járványkitörés előtt álló vírus egyedülálló vonása, hogy nem terjed emberről emberre. Etaples-i és aldershoti kollégáink jó diagnoszták voltak, de félrevezette őket, hogy a fertőzés nem terjedt emberről emberre, így nem tudták kimutatni a háttérben álló okot, az influenzát" - magyarázta Oxford.
"Korabeli amerikai és francia patológusok igyekeztek kifejleszteni a kór ellen univerzális oltóanyagot, törekvéseiket azonban rossz irányba térítette, hogy a halálozások végső oka légzőszervi baktériumfertőzés volt" - tette hozzá.
Erőfeszítéseikkel csökkentették a halálozások számát, de hatástalanok voltak, ahogy a vírus emberről emberre kezdett terjedni. "Ekkor következett be a katasztrófa. Mintegy negyven napon belül egymillióan fertőződhettek meg - valószínű, hogy ez történt 1918-1919-ben" - vélte a professzor.
(MTI)
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready