2019. augusztus 22., csütörtök, Menyhért, Zombor napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
22:16 Budapestre költözik a Nemzetközi Cselgáncs Szövetség22:04 Vitéz Vastagh György Emléktúra21:47 Az "orosz agresszióról" szeretne locsogni Pence Izlandon - de a kormányfő sajnos házon kívül lesz21:12 Hamarosan kiköthet a soron következő migránstaxi, különben a négerek éhesek lesznek20:58 Az olasz államfő keddig adott időt az egyezkedésre20:31 Nem is igaz, hogy az aligátorok nem tudnak kerítést mászni19:55 Di Maio azt sem tudja, kivel, de folytatná a kormányzást19:23 Salvini: egy túlélési kormány megnyitná a kikötőket18:50 Olvasztótégely18:35 "Rábírta egy felnőtt filmekben statisztaként szereplő 82 éves ismerősét" - akinek ezek után is van kedve elolvasni ezt az ügyészségi közleményt...18:05 Újabb 40 kilométeren épül kerítés a szlovén-horvát határon17:49 Kína békítené Japánt és Dél-Koreát17:21 Kilenc évet kapott a Chemnitzben késelő szíriai "menekült"17:09 80 deka miatt zárták ki a Kárász–Kozák-kajakpárost16:53 Karácsony győzelme immár biztosra vehető: visszalépett az elsöprő támogatottsággal rendelkező Liberális
24 óra legolvasottabbjai

Extra :: :: Hozzászólások

Védőoltásokkal megállítható lett volna a tízmilliókkal végző spanyolnátha

Reklám

A modern kor legpusztítóbb influenzája, a spanyolnátha már akár két évvel a járvány 1918-as kitörés előtt is létezhetett.
A világon körülbelül 50 millióan haltak bele a spanyolnáthába, amelyet első esetei idején jelentéktelen fertőzésnek tartottak - olvasható a Human Vaccines & Immunotherapeutics című szaklapban.
Úgy vélik, ha az orvosok felismerték volna, hogy influenzában halnak meg a katonák a franciaországi Etaples-ben és az angliai Aldershotban 1916-ban, akkor a tudósok jobb eséllyel vágtak volna bele egy kétéves védőoltási programba, így valamennyire elkerülhető lett volna a pusztítás, amelyet a spanyolnátha okozott - írta John S. Oxford angol influenzakutató és Douglas Gill hadtörténész.
A két tudós azt kutatta, hogy bukkant fel a spanyolnátha 1915-ben és 1916-ban két katonai kórházban. A Lancet orvostudományi folyóiratban megjelent tanulmányokat vették alapul.
Azokban az években évente akár 30 ezer katonát is kezelhettek a brit hadikórházakban Angliában és Franciaországban az influenzára jellemző tünetekkel. 1917-ben azonban egy etaples-i orvoscsoport páciensek százait kezelte egy "szokatlanul halálos kórral", amely "komplex" légzőszervi tüneteket okozott.
A dél-angliai Aldershot három vezető orvosa nagyon hasonló tünetektől szenvedő betegeket kezelt. A betegségre mindkét kórházban jellemző volt, hogy a kisebb tünetek gyorsan súlyosbodtak, majd halálhoz vezettek - ami mindegyik esetben valamilyen bakteriális felülfertőzés miatt következett be.
A halálozás mindkét orvoscsoport eseteinél 50 százalékos volt, angol és francia kollégáiknak a Lancetben 1917-ben közölt tanulmányából tudták meg, hogy a kór máshol is megjelent.
Ez az információ segített Oxfordnak és Gillnek, hogy a 20. század leggyilkosabb járványának gyökereit megtalálják abban a kórban, amelyet annak idején kisebb légzőszervi fertőzésnek írtak le.
"Azonosítottuk a járvány hosszú időn át figyelmen kívül hagyott kitöréseit: amiket annak idején kicsinek tartottak, egyre nagyobb jelentőségűvé váltak, a közelgő katasztrófa előjelei voltak" - mondta Oxford, a londoni Queen Mary egyetem professzora.
A két kutató elemezte a spanyolnátháról szóló újabb tanulmányokat is, a legmodernebb genetikai módszerrel kimutatták az 1915-16-ban jelentkező influenza A-vírus H1N1 törzsének mind a nyolc génjét.
A modern tanulmányokból kitűnt, hogy a vírus hordozói eleinte ludak, kacsák és hattyúk voltak, majd a vírus valószínűleg vándormadarak ürülékén keresztül fertőzte meg a katonákat.
"Ma már tudjuk, hogy egy járványkitörés előtt álló vírus egyedülálló vonása, hogy nem terjed emberről emberre. Etaples-i és aldershoti kollégáink jó diagnoszták voltak, de félrevezette őket, hogy a fertőzés nem terjedt emberről emberre, így nem tudták kimutatni a háttérben álló okot, az influenzát" - magyarázta Oxford.
"Korabeli amerikai és francia patológusok igyekeztek kifejleszteni a kór ellen univerzális oltóanyagot, törekvéseiket azonban rossz irányba térítette, hogy a halálozások végső oka légzőszervi baktériumfertőzés volt" - tette hozzá.
Erőfeszítéseikkel csökkentették a halálozások számát, de hatástalanok voltak, ahogy a vírus emberről emberre kezdett terjedni. "Ekkor következett be a katasztrófa. Mintegy negyven napon belül egymillióan fertőződhettek meg - valószínű, hogy ez történt 1918-1919-ben" - vélte a professzor.
(MTI)
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready