Megmondtam, hogy nem hagyom... Hosszú éjszakán vagyok túl megint. Lassan kirajzolódik, kikkel is állok szemben.

Ez a hapsi szemeteli mindig össze a teret:

De csak 12 óráig örülhetett:

Most megint pont jól jött ki a lépés, de voltak problémák. Rá akartam írni a székre, hogy Igazságot Magyarországnak, de csak annyi fért ki, hogy Igazságot Magyarország. Amikor megláttam, tudatosult bennem, hogy el kell vinnem a széket is, még a végén félreértik :D Most még zenét is kapott mellé ez a nagyszerű olvasótábor, következőkor valami más lesz az újdonság :)

Viszont egyedül nem fogom bírni folyamatosan tisztán tartani a teret, a sok aggódó hozzászóló ragadjon fogót, és ha csak egy oszlopközt vág ki, már az is nagy segítség. De jó látni, hogy nem vagyok egyedül, volt még nálam huncutabb ember is, gratulálok a bajtársamnak, nagyot nevettem rajta:

Ez a kajla kis bőrönd is elment az utolsó útjára. Várjuk a következőt :)

Akik amiatt aggódnak, hogy a közeli kukába viszem a szemetet, azokat megnyugtatom, hogy nem. Az első akcióm (amiről nem volt tudósítás) pont emiatt fuccsolt be, mert oda vittem, és másnap/harmadnap vissza is vitték. Többet nem követem el ugyanazt a hibát.

Az egyik kép hozzászólásainál láttam, már méreggel akarják bekenni a bőröndöket, és vadkamerát akarnak kihelyezni. Viszont arra nem hajlandók, hogy azt az egy oszlopot, ami mindig kiborul, rendesen helyrerakják (bár ahhoz kellene némi szakmunkai tudás is). Ugyanúgy a hozzászólások között van, hogy erre nekik nincs engedélyük, szóval mindenki nyugodtan jelentse fel őket a szögesdrót miatt. Vagy ugyanígy el is vihetik. Mozduljatok meg, cselekedjetek! Azért nőnek a fejünkre, mert ők cselekszenek, összetartanak, mi sajnos nem.

Köszönöm a sok biztató hozzászólást, még jelentkezem.

Korábban írtuk: Megtisztulva várta a Szabadság tér a nemzeti ünnepet - olvasónk eltakarította a zsidó szemetet