2020. szeptember 18., péntek, Diána napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
16:46 Felgyújtotta magát egy férfi Fehéroroszországban egy rendőrőrs előtt (16+)16:28 Házbizottság: a képviselők önként tartsák be a járványügyi szabályokat! 16:10 Kreml: azonnal jelentenék Putyinnak, ha vegyi fegyvert vetnének be Oroszországban15:49 Idén ősszel is vakcinázza a rókákat a Nébih15:32 Ma is "hasznossá" tette magát az EB: cselekvési tervet mutattak be a "rendszerszintű rasszizmus" ellen15:12 Hosszú hónapokig nem lesz még oltás, a kapkodás tragédiához vezethetne - Váratlanul részletes jelentéseket hozott nyilvánosságra két vakcinagyártó14:55 Szlovénia szombattól szigorít14:36 Továbbra is gyorsan terjed a járvány Ukrajnában14:19 Orbánt nem hatotta meg, hogy nincs elég szakember a lélegeztőgépekhez14:08 KSH: augusztusban újra több mint 4,5 millióan dolgoztak13:52 FBI-igazgató: Bident bántják a mindig beavatkozó az oroszok13:37 Maduro: Washington miatt kér lehetetlent az EU13:20 Élelmezési Világszervezet: 30 millióan halnak éhen, ha Mészáros Lőrincék nem segítenek12:57 Szerbiában karantén helyett elég a kérdőív a "veszélyesek" számára12:32 Már hat szegedi kézisről derült ki, hogy fertőzött
24 óra legolvasottabbjai

Extra, Jó és szép :: :: Hozzászólások

Mindenszentekkor, valamint halottak napján emlékezni szoktunk, de az ember ilyenkor sokkal inkább önmagát vigasztalja

Reklám

Mindenszentek (latinul: festum omnium sanctorum) a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestánsok az elhunytakról emlékeznek meg ilyenkor. A halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való megemlékezéssé. Kozma Imre atya szerint az embereknek ilyenkor sokkal nagyobb gondot kellene fordítaniuk arra, hogy békességet teremtsenek a lelkükben.
Mindenszentek napján, november 1-jén ünnepeljük az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, november 2-án, halottak napján pedig megemlékezünk minden elhunytról, különösen a tisztítótűzben szenvedő lelkekről.
Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke az M1-en elmondta: mindenszentekkor, valamint halottak napján „emlékezni szoktunk”, de az ember ilyenkor sokkal inkább önmagát vigasztalja, amikor a halottakra emlékezik.
Zoom
(Kép: KaposPont)
„Az embereknek sokkal nagyobb gondot kellene fordítaniuk ilyenkor arra, hogy békességet teremtsenek a lelkükben, mert tele vagyunk szorongással. A halál az ember életösztönét kínozza, és ahhoz, hogy az ember megnyugodjon, tudni kell megbocsátani” – fogalmazott Kozma Imre atya. „Ahhoz, hogy szeretetben tudjunk élni egymással, késznek kell lenni arra, hogy az ember megbocsásson” – fűzte hozzá.
A 4. században mindenszentek ünnepét a pünkösd utáni első vasárnap ülték meg, az ortodox keresztény egyház ma is akkor tartja. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápa alatt került be, aki a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont 609. május 13-án Mária és az összes vértanúk tiszteletére szentelte fel.
III. Gergely pápa (731–741) kiszélesítette a megünnepelendők körét, „a Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. November 1-jére IV. Gergely pápa (827–844) döntése értelmében került az ünnep.
A mindenszenteket megelőző naphoz próbálnak ragasztani manapság egy idegen szokást, a halloweent, vagyis "a kóbor lelkek" eredetileg kelta ünnepét; az All Hallows’ Eve kifejezésből származó elnevezés magyarul annyit tesz: mindenszentek előestéje.
Általános szokás, hogy mindenszentek napján rendbe teszik, virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi, a katolikus egyház szertartása szerint a temetők nagy keresztjénél ma is elimádkozzák mindenszentek litániáját, és megáldják az új síremlékeket.
Zoom
(Fotó: MTI/Komka Péter)
A magyar nép körében ezen a napon harangoztattak a család halottaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek. Sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, ezért a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban. Egyes falvakban ezen a napon választották meg a bírót, fogadták fel a cselédeket.
Fél évszázad után lett ismét munkaszüneti nap
Mindenszentek Magyarországon 2000-ben – fél évszázad után – lett ismét munkaszüneti nap. Az ünnep a katolikusok számára 2013-tól nem tanácsolt, hanem kötelező ünnep, azaz a hívőknek kötelező a szentmisén való részvétel.
A halottak napja jóval későbbi eredetű: (Szent) Odilo clunyi apát 998-ban vezette be emléknapként a clunyi bencés apátság alá tartozó bencésházakban. Hamarosan a renden kívül is megülték, és a 14. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette.
A megemlékezés a halottakról, elhunyt szeretteinkről, az értük való közbenjárás a purgatórium (tisztítóhely) hittételén alapul. Azoknak, akik Isten kegyelmében hunytak el, de törlesztendő bűn- és büntetésteher van még lelkükön, Isten színe előtt meg kell tisztulniuk. Lelkileg nagy vigasztalás a hátramaradott híveknek, hogy imával, vezekléssel, szentmisével tehetnek valamit meghalt szeretteikért.
E napon gyertyákat, mécseseket gyújtanak az elhunyt szerettek emlékére. A szokáshoz kapcsolódó népi hiedelem szerint ennek az a célja, hogy a „véletlenül kiszabadult lelkek” visszataláljanak sírjukba, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket. A sírokat is azért kell megszépíteni ilyenkor, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben.
A bukovinai székelyek – ahogy más kultúrákban is szokásos – még ennivalót is vittek ilyenkor a temetőbe. Az eredetileg az örök életről szóló „reményünnepet” a mediterrán népek ma is fiesztával ünneplik.
(Híradó - MTI nyomán)
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready