A jövő járványaival foglalkozó nemzetközi szervezet, a CEPI támogatásával három kutatócsoport megkezdi a kínai járványt okozó új koronavírus elleni vakcinák kifejlesztését.
Az új védőoltások kifejlesztése rendszerint egy évtizedig is eltarthat, de a járványügyi felkészüléssel kapcsolatos újításokkal foglalkozó szövetség, amely két programot egészében, a harmadikat pedig részben finanszírozza, közölte, hogy a célja a munka jelentős felgyorsítása.
A 2017-ben Davosban megalapított, kormányok, magáncégek és civil szervezetek közötti együttműködést koordináló CEPI tervei szerint legalább egy lehetséges vakcina klinikai tesztjét már júniusig elvégezhetik, így a védőoltást egy év alatt teljesen ki lehet fejleszteni, kipróbálni és jóváhagyatni.
A kutatást a Moderna gyógyszer- és vakcinafejlesztő cég végzi az amerikai Allergia és Fertőző Betegségek Nemzeti Intézete, az Inovio Pharma amerikai cég és az ausztráliai Queensland Egyetem közreműködésével.
Az nCoV-2019 néven ismert új koronavírus először a kínai Vuhanban jelent meg. A vírus eddig több mint 600 embert fertőzött meg, és 17 ember halt meg. Kínán kívül Japánból, a Fülöp-szigetekről, Dél-Koreából, Tajvanról, Thaiföldről és az Egyesült Államokból, valamint a Kínához tartozó Hongkongból és Makaóból jelentettek megbetegedéseket.
Mind a három program keretében különböző tudományos megközelítéssel fejlesztik ki a védőoltást.
"Arra törekszünk ezekkel a technológiákkal, hogy a génszekvenálástól 16 hét alatt a klinikai tesztekig jussunk a kórokozókkal" – mondta Richard Hatchett, a CEPI vezérigazgatója. "A sikernek nincs biztosítéka, de reméljük, hogy a munka révén jelentős lépést tudunk tenni a betegség elleni védőoltás kidolgozásához."
A CEPI azokat a technológiai platformokat kívánja felhasználni, amelyekkel eredményt értek el olyan más fertőző betegségek ellen, mint a MERS (közel-keleti légúti koronavírus) vagy az ebola – tette hozzá Hatchett.
A védőoltások kidolgozására használt technológiai platformok kiindulási pontként ugyanazokat az alapvető alkotóelemeket használják fel, a génszekvenálás segítségével a különböző kórokozókhoz alkalmazva őket.
Az olyan fertőző betegségek, mint az Afrikában kitört ebolajárvány, a Brazíliából elterjedt zikavírus és a MERS szórványosak, megjósolhatatlanok és gyorsan terjednek. Az ellenük való védekezést szolgáló vakcinák kidolgozása legalább tíz évig, vagy tovább is eltarthat.
A Globális Oltóanyag- és Oltási Szövetség (GAVI) szerint is legalább egy évbe telik az új koronavírus elleni védőoltás kidolgozása.
Seth Berkley, a GAVI vezérigazgatója szerint a tudósok nem ismerik eléggé az új betegség járványtani sajátosságait, hogy jelenleg pontosan meg tudják állapítani a kockázatot.
"Jó hír, hogy a kutatóknak már sikerült szekvenálniuk a vírus genomját (megállapítaniuk az RNS-sorrendjét), így világszerte több szervezet is megkezdhette a munkát a védőoltás kifejlesztéséért" - mondta Berkley a dpa német hírügynökségnek. Védőoltások kifejlesztése a koronavírusok ellen jóval egyszerűbb, mint a malária vagy a HIV-vírus ellen – tette hozzá.
Berkley szerint így is több hónapba telik, amíg az első klinikai tesztekre sor kerülhet, és legalább egy évre lesz szükség, amíg a védőoltás mindenki számára elérhető lesz.
A GAVI nonprofit partneri együttműködést végez kormányokkal, üzleti vezetőkkel, a Világbankkal, jótékonysági és nem kormányszervezetekkel védőoltási kampányokban. A GAVI - közlése szerint - 2000 óta a világ legszegényebb országaiban több mint 760 millió gyermek védőoltással történő ellátásához járult hozzá, és több mint 13 millió halálesetet előzött meg.
(MTI)