3. Leszavazták december végén azt a törvénymódosítást, amely Szenegálban az azonos nemű szexuális kapcsolatot öt év helyett tíz év börtönnel sújtotta volna. A kormánypárti politikusok elvileg azért szavazták le a törvénymódosítást, mert szerintük az ellenzék csak a közelgő, január végi választások előtt akarja kimutatni a saját LMBTQ-ellenességét (ebből arra következtetünk, hogy az afrikai ország társadalma jelentős részben LMBTQ-ellenes). Ez persze nem azt jelenti, hogy a kormánypárt a "melegjogok" zsoldjában állna. 1966-ban már született egy törvény a kérdésben – ezt akarta az ellenzék átalakítani – amely ha nem is annyira szigorúan, mint a tervezet, de azért ellenáll az LMBTQ térhódításának. A Nemzetközi Leszbikus, Meleg, Biszexuális, Transznemű és Interszexuális Szövetség (ILGA) 2020-as jelentése szerint már most is kaphat öt évet az, akit azonos neműek közötti szexuális kapcsolat létesítésével érnek tetten, de több a letartóztatás és a folyamatban lévő büntetőeljárás is. Az Amnesty International szerint az LMBTQ-aktivistákat "rágalomhadjáratokkal" és "halálos fenyegetésekkel" is zaklatják. Szegénykék.

Az ellenzék által benyújtott törvényjavaslat egyébként mindamellett, hogy tíz évre növelte volna a kiszabható börtönt, az LMBTQ-embereket támogató posztokért öt évet szabott volna ki, az interszexuális embereket (értsd: nem sorolhatóak be a férfi-női kategóriába) pedig automatikusan tíz évre küldték volna hűvösre.

Az afrikai országok többsége egyébként rendkívül szigorúan áll a "melegjogi" kérdésekhez. Egy korábbi Heti progresszióban például a Kongói Demokratikus Köztársasággal foglalkoztunk hasonló okokból.

2. Törekedjünk teljességre! Számoljunk be arról is, hogy ami nem sikerült a világhírű J. K. Rowlingnak, az bizony sikerült kis hazánkban Gulyás Mártonnak. Ő nyerte ugyanis a magát valamiért "konzervatív jobboldalinak" nevező Magyar Hang Év Embere-elismerését az olvasók szavazata alapján. A díj mellé egyébként jár némi jelképes pénzösszeg is. Mindössze százezer forint, melyet a nyertes egy "számára szimpatikus kezdeményezésnek" ajándékozhat. Így lett a pénz boldog tulajdonosa az Egyenlő Esélyekkel az Iskolapadban Egyesület, amely a Deviszont közösségi Teret is fenntartja (feltételezem, hogy a rebellis név onnan ered, hogy minden korábbi tiltás ellenére pár éve a tudomány végül engedélyezte a "deviszont" szó használatát, mert az túlságosan beleivódott a közhasználatba). A kispesti kezdeményezésről nem sok médiában fellelhető anyag született eddig, de annyit leszűrhetünk, hogy az "alternatív utakat" járó csoportosulás "minden bizonnyal" nem fasiszta alapú.

1. Végül pedig egy mókás történet Svédországból. Arvid Haag, a Stockholmi Egyetem diákja a több pénzzel kecsegtető új ösztöndíjszabályok miatt felvette a "Critical Whiteness Perspectives on Nordic Culture" órát (szabad fordításban: "kritikai rasszelmélet az északi kultúrkörben"), persze csak poénból, hogy modern szóval élve széttrollkodja az órákat. Félév végi dolgozatát is rendkívül "tudományosra" fogta, ugyanis a "fekete és fehér italokról" értekezett, természetesen a kritikai fajelmélet tükrében. Reflektorfénybe a tejeskávét állította, a szintézis szerint az Afrikából behozott kávét a fehér tej hozzáöntésével lényegében gyarmatosítjuk, hiszen a tejjel elvesszük a fekete kávé valódi tulajdonságait. A kávéhoz a "fekete" és "egzotikus" szavakat társította, míg a tejhez a "fehéret" és a "helyit". "A forró és erős kávét a tej segítségével lehűtjük, eredeti ízétől megfosztjuk, szabályozzuk és domesztikáljuk" – követhetjük nyomon Haag gondolatmenetét.

Annak ellenére, hogy a diák nem olvasta az általa hivatkozásként leközölt írások jelentős részét és a kritikai rasszelméletet sem tanulmányozta részletesen, az oktatótól "B"-t, tehát 4-est kapott, sőt, arra buzdította Haagot, hogy részletesebben is fejtse ki gondolatait. Az egyetlen kritika az oktató részéről az volt, hogy az általa közölt képek nem tartalmaztak forráshivatkozást.

Arvid Haag-nak egyébként Facebook-oldala is van, "politikai jelöltként" van feltüntetve, habár nem posztol különösebben sokat. Egy bejegyzésében például a svéd kormány Covid-stratégiáját is bírálta, mondván, hogy felesleges intézkedéseket vezetnek be védekezés címszóval.

Ennyi fért bele mára, a leveleket mint minden héten, ismét köszönöm, ezeket továbbra is várom szokott címünkre, a hetiprogresszio@protonmail.com címre.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info