A Fekete István Szabadegyetem januári előadását Raffay Ernő tartotta, aki a politizáló szabadkőművesség rejtelmeibe adott mélyebb betekintést a közönség számára. Noha a több, szabadkőművességről megjelent Raffay-kötet nem csak a politikai vetületét elemzi a társaság tevékenységének, a különböző korszakokban, különböző intenzitású politikai törekvéseik egyáltalán nem elhanyagolhatóak. Az előadás – ahogyan a könyvek is – elsősorban Magyarországra koncentrálnak, ebből pedig világosan kirajzolódik, melyek voltak azok az időszakok, amikor a szabadkőművesség destrukciójának lángnyelvei a legmagasabbra csaptak. Egyik ilyen korszak pont a sokak által agyonajnározott dualista időszak, hogy aztán a több évszázados mesterkedés a háború poklában a Károlyi-kormány borzalmaiba torkolljon.
Az alábbiakban összefoglaltam Raffay Ernő legfontosabb gondolatait, amelyek elhangzottak az előadása során.
Zoom
Magyarországon az első két magyarországi páholy 1749-ben alakult meg Brassóban (német nyelvű szász páholy), illetve Pozsonyban, itt szintén német nyelvű páholyként.
Jótékonykodó, filozofálgató polgáremberekből állt, politikai tevékenységük nem igen volt, azt leszámítva, hogy elintézték, Brassóban kitől vegyen a város zabot, amely komoly bevételt jelentett a szerencsések számára (ez jól jelzi, mekkora lobbierővel bírtak már a kezdetekkor is – Á.B.).
Zoom
Ezt követően Raffay periódusokra osztotta a magyarországi szabadkőművesség történetét.
Első periódus (1749-1795)
A politizálás Martinovics Ignáccal, Hajnóczy Józseffel kezdődött Magyarországon. A nagy francia forradalom mintájára működtek, korán lefülelték őket a hatóságok, sőt, árulók is voltak köztük. Sokakat kivégeztek a Vérmezőn, így a magyarországi szabadkőművesség működése erősen megtorpant.
Zoom
Második periódus (1795-1867)
Reformkort megelőző időszak és maga a reformkor időszaka is ide tartozik. Hivatalosan nem működhettek az állam területén, így a mozgalmasabb időszak egyértelműen a kiegyezéstől kezdődik.
Zoom
Harmadik periódus (1867-1920 májusáig, a betiltásig)
Ekkor engedélyezik a páholyok újraalakítását, maga gróf Andrássy Gyula, a kiegyezés utáni első miniszterelnökünk is egy francia páholyhoz tartozott. Velünk ellentétben, Ausztriában fenntartották az 1795-ös betiltást, így Pozsonyba jártak át az ausztriai szabadkőművesek, hogy ott fejtsék ki tevékenységüket. 1918 őszén, amikor Ausztriában is lazulnak a szabályok, ők csinálják meg az első független osztrák páholyt, ez még ma is működik.
A szabadkőművesek igazi politizálása az 1890-es évek elején kezdődött, amikor már a parlamentben ültek szabadkőműves képviselők mindkét nagy dualizmuskori tömbben.
Zoom
Törvényeket nyújtanak be pl. a szabad vallásgyakorlásról, a polgári esküvőről vagy a zsidóság emancipációjáról.
1886-ban egyesült a két magyarországi nagypáholy, ekkor belügyminiszteri rendelet szerint nem foglalkozhatnak vallási és politikai kérdésekkel, mely rendelkezést rendre áthágtak.
Zoom
Az 1900-as évek elején legfontosabb követelésük az általános, titkos választójog volt. Koncepció volt továbbá, hogy az egyházi iskolákat megszüntessék, és az összes állami fenntartású legyen, így az állam határozná meg, mit taníthassak. Egy leendő, tervezett szabadkőműves kormány tehát megszabhatta volna, mit tanítsanak az iskolákban, hiszen az általuk adott miniszer dönthetett volna erről.
A Károlyi-kormányban 4 miniszter és 8 államtitkár is szabadkőműves volt.
Negyedik periódus (1920-1945)
Horthy-korszakban a szabadkőművesség ismét betiltásra került.
Ebben az időszakban úgy csináltak a földalatti tagok, mintha páholymunkát végeznének, amit ugye nem végezhettek. Általában vendéglők különtermeit bérelték ki, ott gyűltek össze úgy, mintha rendes páholyban ülnének.
Zoom
Ötödik periódus (1945-1950)
1945-ben újjáalakul a szabadkőműves szervezet, 1950 júniusáig működik. Ekkor Sztálin nyomására Rákosiék betiltják, hiszen a csatlós államok közül 1950-re egyedül nálunk nem volt betiltva a szabadkőművesség.
1990, az ún. „rendszerváltozás” óta ismét működnek Magyarországon páholyok, így jelenleg is tevékenykednek. Még internetes honlapjaik is vannak, amelyek természetesen nem túl informatívak, a tényleges eseményeket nyilván nem fogják megosztani a nagyvilággal.
Ez a fajta kétarcúság egyébként is jellemző a szabadkőművesség egészére. A társadalom számára láthatóbb tevékenységek kimerülnek a szegények iránti támogatásban, ám a kirakatba tett „jó fej” kép mögött, komoly politikai célkitűzésekkel és társadalomformáló tervekkel rendelkeznek.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info