A költségen kívül semmi! – Sikertelen nyomozás után mindeddig légből kapottnak bizonyul a zsidó tömegsír Jamlitzban (is).
„Az egyetemes hazugság korában az
igazság kimondása forradalmi tett.”
George Orwell
igazság kimondása forradalmi tett.”
George Orwell
 Rálátás a jamlitzi kutatási területre |
„A brandenburgi Jamlitzban április 22-én ásatások kezdődtek 753 ember földi maradványai után, akiket 1945 február elején Sachsenhausen KZ tábora Lieberose külső táborában az SS agyonlőtt. A kutatás, melyet a telektulajdonos éveken keresztül nem engedélyezett, és amit végül is bíróságilag érvényesítettek, ’az alapvető emberi jogok jegyében kell szemlélni’ - magyarázta Peter Fischer a Németországi Zsidók Központi Tanácsától.
Még évtizedekkel a nemzetiszocializmus után sincs lezárva a Jamlitzban meggyilkoltak utódainak és hozzátartozóinak ’legmélyebb lelki vitával terhes pere’ a német múlttal.
Az újságok mellett az Atra Kadisha Nemzetközi Temetkezési Társasága három rabbija is megfigyelte a munkálatokat. Az áldozatok névlistái, többségükben gyaníthatóan lengyel és magyar zsidók, nem találhatók.”
Még évtizedekkel a nemzetiszocializmus után sincs lezárva a Jamlitzban meggyilkoltak utódainak és hozzátartozóinak ’legmélyebb lelki vitával terhes pere’ a német múlttal.
Az újságok mellett az Atra Kadisha Nemzetközi Temetkezési Társasága három rabbija is megfigyelte a munkálatokat. Az áldozatok névlistái, többségükben gyaníthatóan lengyel és magyar zsidók, nem találhatók.”
Időközben aztán kiderült, hogy nemcsak a névlisták nem léteztek, hanem egyetlen halott zsidó sem. Üres durrogásnak bizonyult hát az eset a jamlitzi (Dahme-Spreewald körzet) birtok tulajdonosával folytatott hosszú jogi vita után, akinek háza táján a K-külső tábor zsidó áldozatainak állítólagos legnagyobb tömegsírja fellelhető kell(ett volna) hogy legyen. Dacára a gondozók, archeológusok és rabbik felügyeletével végzett több hetes ásatásoknak, semmit sem találtak az 5000 négyzetméteres területen, ami a leghalványabb módon is emlékeztetne egy temetkezési helyre.
Efelől amúgy bizonyosak voltak éppúgy a szakértők, mint a történészek, de a holokauszt-ipar intézői nem az ő véleményüket szokták figyelembe venni - különben még kenyér nélkül maradnának. De ezúttal bizony magukkal szúrtak ki. (És ki tudja még, hányszor, csak azt sikerült eltitkolni.)
Az ásatások jogi procedúrájának előzeteséről a következő áll a Nemzeti Hálózati Naplóban (Nationalen Netztagebuch):
„…A tetemek legutóbbi, gyanítható lelőhelyén végzett ásatásokat a birtok tulajdonosával való többéves vita előzte meg. A férfi megtagadta az engedélyt, hogy ’tudósok és történészek’ forgassák át birtokát. Több bíróság igazat adott neki ebben. Időközben már kényszer-kilakoltatásra gondoltak, hogy a bűnténynek, melyet ’biztos információk és tanúvallomások állítottak’, nyomára bukkanjanak. Végül is politikailag alkalmazkodó és megkívánt módon a község megvásárolta a birtokot és lehetővé tette a kutatást…”
(Fordította: Balla)
Altermedia Deutschland - Störtebeker-Netz http://de.altermedia.info/ (2009. 5. 15.)
Kuruc.info
Kapcsolódó: Holokamu-dosszié
