2021. szeptember 29., szerda, Mihály, Kapolcs napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
21:46 Johnson: nem a bevándorlás kínálja a megoldást az ellátási problémákra21:32 Megközelítette a 75 százalékot a felnőttek átoltottsága Németországban21:16 Megkezdődött a párizsi iszlamista merényletek túlélőinek és tanúinak meghallgatása20:57 A német államfő már arról beszél, hogy nem az emberek bevándorló hátterűek, hanem maga az ország bevándorló hátterű20:35 A WHO jóságos alkalmazottai is ráfanyalodtak a kongói lányokra-nőkre az ebolajárvány idején20:17 A román kormány 10 százalékos nettó minimálbéremelést javasol január 1-től19:46 Csak felfüggesztettet kapott hűtlen kezelésért egy volt fideszes polgármester - mégpedig "időmúlás miatt"19:09 Csökkentenék az orvosilag nem indokolt terhességmegszakítások számát Kínában18:43 A román képviselőház elutasította a bejegyzett élettársi kapcsolatokról szóló tervezetet18:12 Horvátországban kötelező lesz a védettségi igazolás az egészségügyi és szociális intézményekben17:36 Állam elleni bűncselekmény elkövetésével is meggyanúsították Postáékat17:11 Ismét Pócs János egyik elvadult "házikutyája" rabolt Jászapátin16:58 Őrizetbe vették, de szabadon is engedték a Rutte elleni támadás előkészítésével gyanúsított újmuszlim tanácsost16:33 Üzemanyagkáosz az Egyesült Királyságban: a pánikoló britek azt sem nézik, mit tankolnak autóikba16:15 Megdobta Macront egy tojással, kényszerkezelés alá helyezték
24 óra legolvasottabbjai

Extra ::

Lengyel elemző: "Mi is Kínában láttuk a megváltót - ennél nagyobb csalódás kevés ért az utóbbi évtizedekben"

Bartek Nowak, a Centre for International Relations nevű agytröszt igazgatója a lengyel miniszterelnök környezetéhez tartozó, vezető varsói politikai elemző - vele készített interjút a HVG. A beszélgetés utolsó része a lengyelek Kína-kalandjáról szól.

- Mit szól ahhoz, hogy nekünk viszont új szövetségesünk van: Kína? Ezzel talán egy sor, főként égető gazdasági, pénzügyi problémánk megoldódhat.
- Véleményem szerint elcsúszhat minden olyan európai ország, amely most Kínában látja a megváltót. Tudja, mi, lengyelek tényleg megelőztük a többieket a kínaiakkal kapcsolatos illúzió kergetésben: azt mondtuk országnak-világnak, hogy „Lengyelország lesz Kína európai hídfőállása”. Aztán egy sor hatalmas horderejű államközi és magánjogi szerződést kötöttünk Pekinggel. Hát, kérem: éppen most voltunk kénytelenek visszamondani az autópálya építésére vonatkozó megbízásunkat, mert az egyik legnagyobb kínai cég minden téren így vagy úgy átvert bennünket. Az ő állami támogatóiról nem is szólva. Egy sor más alapvető megállapodás esetén a kínai fél elkezdte zsarolni lengyel partnereit, eleve késedelmesen teljesítenek, munka közben emelik az áraikat és így tovább. Ennél nagyobb csalódás kevés érte az utóbbi évtizedekben Lengyelországot. Nem csoda, hogy az első negyedévben az előző év hasonló időszakához képest csaknem húsz százalékkal esett vissza a két ország közötti kereskedelem, az exportunk szenvedte el igazán a nagy veszteségeket.
Önnek mi a véleménye a Kínával való barátkozásról?
A szabadságszerető, antikommunista magyar nemzet nem bratyizhat vörösökkel, s főleg nem nézheti tétlenül ujgur rokonai elnyomását, Tibet megszállását, vagy a saját érdekünk mindenek felett, s majd ha megerősödtünk, ráérünk ilyesmik miatt fanyalogni (már ha nem vernek át, természetesen)? Szóljon hozzá a cikk alatt, ossza meg gondolatait, s szálljon vitába a többi olvasóval! Ne feledje, nem csak mi olvassuk az itt megjelenő véleményeket, hanem például jobbikos politikusok is (a többiekről nem is beszélve).

Addig is még egy kis olvasnivaló:
A puha testű szuperhatalom
Új szövetségesünk úszik a készpénzben, és, mint tudjuk, szinte mindent Kínában gyártanak. A kommunista birodalom nagy bánatára azonban mindent mégsem: például repülőgép-anyahajót. Kína katonailag gyenge, fényévekre van az Egyesült Államoktól. Szun-ce azonban már kétezerötszáz éve rávilágított arra, hogy az igazi teljesítmény csata nélkül nyerni, azt pedig már az Ószövetségből tudhatjuk, hogy a kicsi legyőzheti a nagyot, ha jól céloz.
Július elsején indul próbaútra az első kínai repülőgép-hordozó hajó, a Si Lang, a Kínai Kommunista Párt 90. születésnapja alkalmából. Divat lett Kínát felemelkedő, majd hamarosan az egyetlen szuperhatalomként emlegetni. Ennek kézzelfogható alapja az ország hihetetlen gazdasági növekedése, népessége és a politikai rendszer látszólag megingathatatlan szilárdsága – ami egyébként annyira azért nem érzi magát erősnek, hogy az ellenvéleményeket beengedje. Szuper- vagy akár nagyhatalom, sőt egészen kis hatalom se létezhet viszont hadsereg nélkül. Lássuk, hogyan áll Kína a fizikai erővel.
Az Egyesült Államok globális katonai képességeit jól illusztrálják az elmúlt húsz év beavatkozásai bolygószerte. Az USA a Föld szinte bármely pontján lecsaphat, és ennek kulcsa a 11 repülőgép-anyahajó, illetve az egyéb tengeren és levegőben közlekedtethető eszközök. Ide tartoznak még a stratégiai bombázók, a tengerészgyalogság, a támaszpontok globális rendszere, és az űrbe telepített műholdak. Aduászként, végső elrettentő erőként pedig több ezer nukleáris robbanófej garantálja, hogy az Egyesült Államokat senki ne merje fenyegetni.
A nincstelen birodalom
Kína ezek közül szinte semmivel nem rendelkezik. Ami a fent felsorolt fegyvernemeket illeti, a kínai arzenál tulajdonképpen paródiája az amerikainak. Egyetlen repülőgép-anyahajójukat, a most ünnepélyesen kihajózó Si Langot az ukránoktól vásárolták ócskavasként, félkészen, felszerelés és motor nélkül. Bár az egykori Varjagot időközben – nyolc év elteltével – sikerült legalább úszóképessé tenni, még nagyon messze van attól, hogy bevethetővé váljon, és ez valószínűleg még az autógyártás elsajátításánál is hosszabbra fog nyúlni. Hiányoznak például a hajófedélzeti repülőgépek – ezek legjobb esetben is négy-öt év múlva kerülhetnek a Si Langra –, hosszú tesztelés vár a meghajtásra és általában minden komponensre. Folyik ugyanakkor a pilóták képzése, ehhez egyelőre szárazföldi gépeket használnak, a reptéren kialakított, a hajóéhoz hasonló síugrósánccal. Ismert továbbá, hogy Kína a Varjag befejezésével és hadrendbe állításával tulajdonképpen tapasztalatot kíván szerezni egy vagy több később, már önállóan megépítendő hajóhoz. Fontos azonban, hogy a Si Lang/Varjag és vélhetően a saját hajó is sokkal kisebb méretű, mint az amerikai "szuperhordozók".

A Varjag anyahajó vontatás alatt
A kommunista ország nukleáris doktrínája a minimális elrettentésen alapul. Ennek megfelelően 60-90 darab interkontinentális rakétát tartanak rendszerben; ez kevesebb, mint Izrael stratégiai készlete. Ez ahhoz elég, hogy senki ne akarjon kapni belőle – ehhez egyébként Észak-Korea hat darab robbanófeje is elegendő –, azt nem látták szükségesnek, hogy ezrével halmozzák fel az atomfegyvereket, ahogy az amerikaiak és a szovjetek.
Partraszálló erőik hasonlóan csenevészek, alapvetően annyi a cél, hogy alkalmasak legyenek Tajvan megszállására. Az Egyesült Államok fölényét folyamatosan reprezentáló amerikai légierőhöz képest a kínai kis túlzással roncstelep és múzeum. Sokat elmond, hogy az állítólagos szuperhatalom vadászerejének gerincét ma is annak a MiG-21-esnek a helyi koppintása (J-7) adja, amelyet Magyarország már 2000-ben selejtezett. Igaz, kisebb számban már rendszerben állnak modernebb, elsősorban orosz eredetű vadászgépek. Csapásmérőkkel még ennél is csehebbül állnak. Botrányosan kevés a tankergép, ami az országhatártól távoli hadműveleteket kizárja. Hasonlóan gyermeteg a flotta, amely lényegében parti őrség; bár a nyílt tengerre merészkedő haditengerészet (blue-water navy) régi ábránd, ez a láthatatlanul távoli jövő zenéje.

J-7 vadászrepülő, MiG-21-koppintás
Szintén hiányzik a globálisan használható műholdas navigációs rendszer, amely elengedhetetlen a járművek és rakéták irányításához. Kína ugyan bejelentette, hogy egyszer majd lesz ilyenje, de jelenleg csak saját területét és a közeli szomszédságot fedi le a Beidou műholdhálózat.
Pénz van, technológia kevésbé
A fenti sommás átlagolásokat persze tarkítják olyan meglepetések, mint a lopakodónak nevezett J-20-as vadászgép tesztrepülései, de annyi világos: Kína évtizedekre van attól, hogy az Egyesült Államokhoz mérhető globális uralkodásra alkalmassá váljon. A katonai cuccokat jóval nehezebb megbízható minőségben másolni, mint a vízipisztolyt. Ezen a területen Kína látványosan rászorul a külföldi segítségre, például az ötvenéves szovjet technológiára, amit nemcsak a már említett vadászgépek, hanem az első kínai űrhajó is jelez. A pénzbőség viszont lehetővé teszi, hogy ami egyáltalán eladó, azt megvehessék. Jellemző az oroszok dilemmája, akiknek ugyan jól jönne, ha Kína bevásárolna a Szu-27-es tengerészeti változatából, csakhogy biztosak lehetnek abban, hogy pár év múlva megjelenne a piacon az olcsóbb, sőt akár fejlettebb elektronikával felszerelt másolat.
Maguk a kínaiak is felismerték persze, hogy generációk választják el őket az amerikai anyahajóktól, azok gépeitől, a B-2-es bombázóktól és a többitől. Ígéretesek azonban azok a fejlesztések, amelyek aszimmetrikus megközelítéssel nem arra törekednek, hogy lemásolják a nyugati eszközöket, hanem hogy minél olcsóbban és minél hamarabb képessé váljanak a leküzdésükre.
Ennek jellegzetes példája a Dong Feng 21-es rakéta. Ez a világ első hajó elleni ballisztikus rakétája. A manőverező robotrepülőgépek – cirkálórakéták – ugyan elég pontosak egy kisebb célpont eltalálásához is, ám lassúak, gyakran a hangsebesség alatt közlekednek. Ezért egy amerikai hordozócsoport – az anyahajó repülőgépei és a kíséretéhez tartozó számos egység – viszonylag jó eséllyel leszedné őket még a találat előtt. A ballisztikus rakéták azonban a hangsebesség sokszorosával zuhannak a célra, azok ellen sokkal nehezebb védekezni. A DF-21-es közeljövőben várható rendszeresítése pedig annyit jelent, hogy Kína egy viszonylag egyszerű és olcsó fegyverrel ellensúlyozni tudja a szédületes áron kifejlesztett és megépített amerikai anyahajókat. Míg 1996-ban az USA minden további nélkül repülőgép-hordozót küldhetett a Tajvani-szorosba, és konfliktus esetén képes lett volna a hatékony beavatkozásra, a következő években az Egyesült Államok totális tengeri uralma Kína környékén megszűnik.

DF-21
Hasonlóan különleges képességre tett szert Kína 2007-ben, amikor sikeresen megsemmisítette az egyik régi műholdját. Ez ugyanis azt jelenti, hogy bárki más szatellitjét is le tudják szedni a saját fejük fölül, és akkor ott igen nehéz lesz precíziós fegyverekkel vagdalkozni.
Mindkét fejlesztés – ahogy a lopakodó vadász is – arra szolgál, hogy Kína meg tudja védeni magát és legszűkebb érdekszféráját az amerikai befolyástól. Jellegzetes példája továbbá az aszimmetrikus hadviselésnek az, ahogy Kína a cyberháborús képességeit fejleszti: egy ütőképes hackerhadosztály éles helyzetben a távolsági bombázókhoz mérhető károkat okozhat az ellenfélnek.
Rövid és középtávon tehát Kína nem lesz globális katonai szuperhatalom. Képességei azonban már a közeli jövőben elérhetik azt a szintet, hogy megtörje az amerikai hegemóniát, és akkor viszont már az Egyesült Államok sem lesz többé a világtengerek kizárólagos ura.
(Katpol blog - Index, képek: AFP, US Navy, Wikipédia)

Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Szavazás
Ki lesz a moslékkirály(nő) a vörös előjáték végén?
» Dobrev» Karácsony

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2021 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready