2019. szeptember 23., hétfő, Tekla, Ildikó, Ilona napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
08:33 Hatmillió látogatót várnak az Oktoberfestre - idén 4000 forintot kérnek az egyliteres korsóért08:04 Irán elengedi a júliusban lefoglalt brit tartályhajót07:56 A MACS kérte Magát Krisztina versenyzési jogának felfüggesztését07:32 Eltűnt egy gleccser Svájcban06:54 Jobban árthatnak a Földnek a vegetáriánusok, mint azok, akik kevés húst esznek22:29 Újra megjelent a gyermekbénulás a Fülöp-szigeteken22:09 A Fidesz-KDNP-kormány a legmagasabb kategóriában elismert egyházzá teszi Slomóék Chabad-szektáját21:53 A magyar szenvedéstörténet krónikása 21:37 Az arab koalíció Beni Ganz kormányalakítását támogatja Binjámin Netanjáhu ellenében21:11 Biden és fia ukrajnai bizniszének tisztázását sürgeti Pompeo20:22 Az iráni külügyér szerint nem biztos, hogy elkerülhető a háború19:47 Ötvenezer életpárti követelte Pozsonyban a magzatgyilkosságok betiltását19:29 Megszületett Novák Előd és Dúró Dóra negyedik gyermeke19:16 A spanyolok dühösek a baloldali pártokra, mégis a vörösökre szavaznának ismét a legtöbben18:50 Zsidó államtitkár: a kormány értékként tekint erre a közel hatezer éves örökségre
24 óra legolvasottabbjai

Kultúra ::

A Napkeleti bölcsek Jeruzsálem és Betlehem között egy kútnál pillantották meg újfent a vezérlő csillagot

Reklám

E sorok írója hosszú évekig élt Jeruzsálem déli fertályában, ahonnan a szent várost az attól délre levő Hebronnal összekötő országúton akár gyalogszerrel eljuthatunk Betlehembe, a Megváltó születésének helyére. Az ősi út évezredek óta ott húzódik, ahol manapság is. Európai keresztény zarándokok a középkor óta róják a két szent város közötti országutat, s jegyzik föl élményeiket. Megtettem sokszor ezt az utat én is egymagam, Magyarországról a Szentföldre érkezett honfitársaimmal, s jó néhányszor az időközben eltávozott, hívő evangélikus Édesanyámmal, a Szentföld szerelmesével.

Benczúr Gyula: Napkeleti bölcsek Jézusnál
A Jeruzsálem-Betlehem országutat gyalogosan érdemes megtenni, mert így - előzetes fölkészülés után - nyugodtan megnézhetjük a Jézus születésével valamilyen módon kapcsolatos, ám az evangéliumokban nem olvasható, csak az apokrif irodalomból és a helyi keresztény néphagyományból ismert eseményekhez köthető helyeket. A középkor óta ilyen szentnek tartott hely kizárólag a szentföldi keresztény szájhagyomány és az írástudó zarándokok által megőrzött, majd a XIX. század közepe óta vallástörténészek, utazók és földrajztudósok által is tanulmányozott Napkeleti bölcsek, vagy másképpen Háromkirályok kútja nagyjából félúton van Jeruzsálem és Betlehem között. A Háromkirályok, vagy a Napkeleti bölcsek történetét a négy kanonizált evangélium közül csak a Szent Máté evangéliuma meséli el, ám a kútról ebben a bibliai könyvben sincs szó.
Izraeli régészek, görögországi és palesztin kollégáik bevonásával először 1992-93-ban végeztek úgynevezett mentőásatásokat a Jeruzsálem-Betlehem-Hebron országút mentén, a Már Eliász (Szent Illés - دير مار الياس) görög ortodox kolostortól mintegy 400-500 méterrel északra, Jeruzsálem irányában. Az ásatásokra az ősi Jeruzsálem-Hebron országút kiszélesítésével, illetve az abból még a fentebb említett görög ortodox kolostor előtt a Hár Homá nevű zsidó településre leágazó út építése miatt került sor. A mentőásatások folyamán bukkantak rá a tavaly karácsonykor portálunkon már ismertetett bizánci görög Kathiszma-templom és kolostor, illetve a hozzá tartozó létesítmények hosszú évszázadokra föld alá került maradványaira. Az országút mellett balra, a Hár Homá zsidó településre leágazó újonnan épített úttól északra a régészek az 1992-93-ban, majd 1997-ben és 2000-ben elvégzett ásatások folyamán föltárták a Kathiszma-templomot és kolostort, a Betlehemtől délre levő Szulejmán-tárolókból Jeruzsálembe tartó Felső-vízvezeték egyes szakaszait.
Zoom
Az omladozó, hulladékkal teleszórt Bölcsek kútja, pontosabban ciszternája
Az országúttól balra, a Kathiszma-templom és kolostor föltárt maradványainak közvetlen közelében, egy olajfaligetben megbújó két (korábban a zarándokok által említett három) víztározó medencén (ciszterna) kívül a régészek átvizsgálták magát a Bölcsek kútjának, vagy Csillagkútnak nevezett vízlelőhelyet is. Átvizsgálták, a Kathiszma-templom és kolostor pompás mozaikjait szépen visszatemették a föld alá, miközben a két Kathiszma-ciszterna támfalai omladoznak, a medencét egyre inkább eltömi az odadobált szemét, hulladék. A megszálló izraeliek célja egyértelműen az, hogy feledésbe merüljön, eltűnjön az elmúlt századokban keresztény zarándokok, földrajztudósok és szépírók által leírt, megörökített Csillagkút. Mindehhez persze jó partnernek bizonyul a földterület tulajdonosa, a mélyen hallgató görög ortodox egyház. Odáig jutottunk, hogy az izraeliek két évvel ezelőtt magát a Napkeleti bölcsek kútját is betonnal eltömték, s még egy nagyméretű szikladarabot is állítottak a vízlelő elzárására leöntött betonba.
Zoom
A betonnal durván betömött Bölcsek kútja
A Csillagkút, vagy ahogyan a palesztinai arabok mondják, Bir el-Kadiszmu (بئر القديمسو) egyértelműen a hajdani bizánci templom és kolostor görög nevének, a Kathiszmának az elarabosítása. Amiképpen az európai keresztény zarándokok, a szentföldi arabok is nevezik még ezt a vízlelő, illetve víztározó helyet Háromkirályok kútjának (بئر الملوك الثلاثة), vagy a Három mágus kútjának. A kút és a közvetlen közelében levő víztározók nem szerepelnek a Jézus születését leíró Szent Máté evangéliumában, de még az úgynevezett apokrif keresztény irodalomban sem. A Háromkirályok- vagy a Bölcsek kútjáról szóló történet tehát szigorúan a szentföldi keresztények helyi szájhagyománya jóvoltából maradt fönn számunkra, s csak a XVI. századtól kezdve kezdték emlegetni és tisztelni az európai zarándokok a két szent város, Jeruzsálem és Betlehem közti kutat és ciszternákat. A szentföldi keresztény hagyomány a két, illetve három ciszterna és a vízlelő kút jelentőségét annak tulajdonítja, hogy a Háromkirályoknak (Napkeleti bölcseknek) Heródes jeruzsálemi palotájából történt távozása után itt, az országút menti kútnál tűnt föl ismét a Messiás jászlához vezérlő csillag, amelynek nyomán megindultak délnek, Betlehembe. A palesztinai arabok ezért ezt a vízlelőhelyet nevezik még Csillagkútnak is (Bir en-Nádzsám - بئر النجم).
Pécsváradi Gábor, az obszerváns ferencesek tartományfőnöke Pásztói János fölszentelt pap társaságában, Bánffy János királyi főpohárnokmester anyagi támogatásával 1514-ben indult el a Szentföldre, majd öt esztendővel később latin nyelvű "útikönyvben" foglalta össze, adta ki palesztinai élményeit. Az útikönyvnek ma is használható kötet magyar fordításban csak 1983-ban látott napvilágot Jeruzsálemi utazás címen. Pécsváradi Gábor a mohácsi vész előtti évtizedben így ír a Betlehem és Jeruzsálem közötti Csillagkútról, pontosabban a mellette levő ciszternákról:
"Midőn Heródes a bölcseket elbocsátotta mondván: 'Menjetek ... s szerezzetek pontos értesülést a gyermek felől'; és midőn azok Betlehem irányába elindultak, íme, a csillag, melyet napkeleten láttak, előttük ment. Az a hely pedig, ahol a csillagot újra megpillantották, északi irányban Jeruzsálem és Betlehem között van (Jeruzsálemtől délre, Betlehemtől északra - H. J.), mindkét helytől fél mérföldnyi távolságra. Ennek emlékezetéül azon a helyen az országút szélén egymás mellett három ciszterna látható."
Zoom
A Kathiszma-templom maradványai
Huber Lipót, a zsidók által 1945 után indexre tett író, tudós római katolikus kanonok 1898-ban zarándokolt Palesztinába, bejárta a szent helyeket, majd hazatérése után Az Úr Jézus szülőföldjén címmel igen értékes, korabeli fényképfölvételekkel bőségesen illusztrált zarándokkönyvet írt a látottakról. Huber Lipót is Jeruzsálemből, pontosabban az óvárosi Jaffai kapun kifordulva indul el délnek az ősi országúton Betlehem felé. A Napkeleti bölcsek kútjáról ő is csak röviden, futólagosan tesz említést, ami nem is csoda, hiszen Jeruzsálemet elhagyva a zarándokok minél előbb a Megváltó szülőhelyére szeretnének érni. A tudós lelkész jól észleli, hogy a csillag feltűnésének helye az úttól balra van, ám valószínűleg arra már nem volt ideje, hogy a ciszterna közelében magát a kutat is megnézze. Ezt írja Huber Lipót:
"Félóra után éppen az út mellett balra a három királyok kútjához (arabul: Bir en-Nidzsem = a csillag kútja) értünk. Ez ősrégi cziszternánál tűnt föl újra a Betlehembe induló napkeleti bölcseknek az őket vezérlő rendkívüli csillag, mely míg Jeruzsálem városában jártak, eltűnt vala szemeik elől. Mögötte fönt a magaslaton áll a görög nemegyesültek Illés kolostora (az araboknál: Mar Eliasz), melyet még Herakliusz császár alapított a VII. században."
Az országút mentén még a XX. század első felében is vízlelőnek használt kutat és a mellette levő két, korábban valószínűleg három víztároló medencét (ciszterna) a Háromkirályok csodálatos útja miatt évszázadokon keresztül nagy tiszteletben tartották a keresztények. Tudtak róla, s ezért az európai írók, festők is megörökítették a műveikben. Elisabeth Goudge XX. századi angol novellista, gyermekkönyvíró A Csillagkút (The Well of the Star) csodaszép karácsonyi története 1941-ben, a világháború idején látott napvilágot, s arról szól, hogy a három napkeleti bölcs a Betlehembe vezető útjukon egyszer csak szem elől tévesztik vezérlő csillagukat, s közben a kútnál találkoznak egy pásztorfiúval.
Zoom
A Szent Illés görög ortodox kolostor az országút mentén
Selma Lagerlöf Nobel-díjas svéd írót (ő volt az első hölgy, akit Nodel-díjjal jutalmaztak 1909-ben) a Csillagkúttal kapcsolatban mindenképpen meg kell említenünk. A Nils Holgersson csodálatos utazása Svédországon át című sorozatáról leginkább ismert Lagerlöf 1899-1900-ban járt a Szentföldön, ahol a többi között meglátogatta a hazájukból Palesztinába költözött, mély messianisztikus hittel átitatott svéd keresztény parasztokat. Két esztendővel később megjelent ezekről a rajongó svéd parasztokról szóló Jeruzsálem című kétkötetes regénye, amelyből 1996-ban film is készült. Selma Lagerlöf hívő evangélikusként a jeruzsálemi szállásáról kiindulva áhítattal járta be a Szentföldet, mindent megnézett, följegyzett. Így jutott el a zarándokok által csak futólag említett Háromkirályok kútjához, s a két szent város közötti tájékon töltött órái, élményei, s maga a Csillagkút maradandó irodalmi remekmű alkatosára ihlette. Selma Lagerlöf nevét egy rövidke átjáró viseli Jeruzsálemben, ám az izraelieket mindez nem tartotta vissza attól, hogy betonnal betömjék a svéd írónő által is megénekelt Napkeleti bölcsek kútját.
Selma Lagerlöf a Jeruzsálem című kétkötetes regénye után hozzálátott a további palesztinai élményeinek irodalmi megjelenítéséhez. A svéd írónő apokrif bibliai és helyi népi vallásos hagyományokra alapozott legendákat költött át az 1904-ben kiadott Krisztus-legendák című elbeszéléskötetében. A Jézus születéséről, életéről és haláláról szóló, a "Napkeleten gyűjtött" tizenegy legendát, a Krisztus-legendákat a nyíregyházi születésű, nagy magyar szívvel megáldott német, a Herczeg Ferenc műveit svédre fordító Leffler Béla ültette ár magyarra. Leffler Béla fordításában közöljük A bölcsek kútja című Lagerlöf-elbeszélés részletét:
"Három nap és három éjjel vándoroltak az országban, hogy megtalálják azt a gyermeket, akit imádniok kell. A csillag azonban nem mutatkozott és mindjobban eltévelyedtek és rettentő nagy bánat és gyötrelem szállta meg őket. A harmadik éjjel eljutottak ide, ehhez a kúthoz, hogy szomjukat eloltsák. És ekkor az Úr megbocsátotta vétkeiket, úgy hogy, amint lehajoltak a víz fölé, meglátták a mélyben annak a csillagnak a tükörképét, mely őket Keletről ide vezérelte."
Hering József - Kuruc.info
Reklám


Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready