Az orosz állampolgárok többé nem léphetnek az Európai Unió területére autóikkal, ha mégis megteszik, az adott tagállamnak el kell koboznia a járművet – írja az Euractiv.com nyomán a Vezess.hu.
 Még a régi Ladák sem úszhatják meg (fotó: Krill Kudryav Tsev / AFP / Getty Images) |
Az EU korábban frissítette az oroszokkal szemben bevezetett szankciók listáját, de nem volt világos, hogy azokat az autókat is el kell-e kobozni, amelyek nem luxusjárművek. Erre most pont került: minden orosz állampolgár járművét le kell foglalni, amivel belépnek az EU területére.
A hétfőn kiadott dokumentum szerint nincs jelentősége annak, hogy a járműveket magán-, kereskedelmi vagy üzleti célokra használják, és a korlátozás minden orosz rendszámmal rendelkező járműre vonatkozik.
Eddig úgy volt, hogy csak a luxusautókat kellene elkobozni; ebbe a kategóriába tartoztak az 50 ezer eurónál drágább autók (20 millió forint), minden elektromos és hibrid jármű és az 1900 köbcentinél nagyobb motorral szerelt autók.
A szankció arra nem tér ki egyelőre, hogy mi van azokkal a járművekkel, amelyek orosz állampolgárok tulajdonában vannak, orosz rendszámmal rendelkeznek, de már az EU területén vannak. Állítólag csak Bulgáriában durván 300 ezer orosz állampolgár vásárolt ingatlant, és sokan közülük orosz rendszámú járművel közlekednek.
Frissítés: most már értjük, miért nincs baja az EU-nak a Benes-dekrétumokkal
Mint tudjuk, Szlovákia a mai napig érvényben tartja az ún. Benes-dekrétumokat, amely kimondja, a magyarokat és a németeket kollektív bűnösség terheli a második világháborúért, így másodrendű állampolgároknak tekinthetők. Bár szlovák politikusok gyakran hivatkoztak arra, nincs ennek már nagy jelentősége, ugyanis "nem fejt ki joghatást", az elmúlt évek bebizonyították, hogy ez nincs így, igenis tudunk esetekről, amikor erre hivatkozva ért kár magyar felmenőkkel bíró embereket.
Azt értjük, hogy - sajnos - a szlovák politikának igen gyakran része a magyarellenes sovinizmus, így olyan nagyon nem kell kutatnunk az okokat, vajon miért hagyták érvényben a dekrétumokat, azonban további két kérdés felmerült még.
1. Vajon Szlovákia európai uniós csatlakozása során, amikor végig kellett mennie az országnak egy jogharmonizációs folyamaton, hogyan nem talált az EU kivetnivalót ebben? - tettük fel sokan - talán álnaivan - a kérdést. Ugyanis az teljességgel szembemegy mindazzal, amit az EU hirdet.
2. A másik kérdés az volt, de erre már sokkal inkább tudjuk a választ, hogy miért nem volt magyar kormány, amely ezt felvetette volna. Gyávaságból és meghunyászkodásból.
De mostanra teljesen világossá vált a kép, és választ kaptunk az első kérdésre is! Azért nem volt gondja Brüsszelnek ezzel, mert tökéletesen tud azonosulni az ilyesféle intézkedésekkel. Lásd a fenti esetet...
Lantos János - Kuruc.info
