Üzenetét sokan "vették", mint az látható a hozzászólásokból. Ami a lényeg: az egyik olvasó megfogadta, elpakol egy adagnyit a Szabadság téri német megszállási emlékmű előtti "Eleven Emlékmű" hordalékából. Végre a majdnem tízmillió magyar közül valaki, aki legalább mer majd elkövetni egy nem törvényellenes tettet, hogy mindannyiunk érzését kifejezze a naponta, percenként ott látható botrányról. A Szabadság téren uralkodó kettős mércétől, amelyet a legszembeszökőbben az Eleven Emlékmű fejez ki.

Aminek lényegesen nagyobb a jelentősége még annál is, mint amit az e kitűnő cikket elolvasók gondolnák. Ugyanis a magyarok ellen újabb globális öklöt emeltek a magasba. Nem csak azzal, hogy az egymásután érkező turistacsoportok merednek a német megszállási emlékműre, és hallják idegenvezetőjüktől, hogy az az orbáni náci emlékmű, miközben egyetlen egyszer nem hallják vagy olvassák az odatett nyomtatott szövegekből a megszállási emlékműre felírt szavakat (A német megszállás áldozatainak). De azzal is, hogy e társaság már belföldön és külföldön is "netwörközik", szervezkedik és készül arra, hogy még jobban besározza a magyarokat.
Aktivitásukra néhány jellemző példa. Ma, szerdán "Eleven Beszélgetést" tartanak a "Ligetvédők Táborában". Ami nem csak beszélgetés, de tüntetés is.

Tudjuk: ezek azok a fasirató zsidók, akik úgy irtották ki, mint a sicc a női orrcsonttörő Demszky-féle Budapest idején a multimilliárdos Laudernek 99 éves ingyen használatra átadott telekről a szuper ősfákat (az Iszlám Állam miatt félve írom ide, hogy a cím Budakeszi út 48.), hogy ott felépítsék az uszodás, hiper-szuper Lauder Javne középiskolát, a Schmidt Mária, "Hankiss" Ágnes és egyéb Fidesz-zsidó fajta szülők gyermekeinek oktatási épületét.

Az olyan pofázmányokkal terhelt bűzös Eleven Emlékmű-csoportról van szó, mint Zoltai Andrea, az ex-Mazsihiszes, ex-munkásőr, mai Lázár János-tanácsadó lánya, Mécs Imre és társai. Ez a csoport volt az, amely eredetileg odatette a szemben lévő emlékmű elleni "tiltakozása jeléül" a köveket, mécseseket, hamisított emléktárgyakat, hozzájuk hasonlóan büdös, széttaposott cipőket, használhatatlan bőröndöket és tizenkét fehér széket, valamint politikai gyűlölködő feliratokat.

E bandának szerves a kapcsolódása a Ligetnél fontoskodó és erőszakoskodó zsidókhoz is.

Ennyit a belföldi dimenzióról.

A külhoni erőfeszítéseikről csak a legfrissebbeket: augusztus 15-én, tehát Szalonna Jánosunk cikke itteni kitétele napján tette ki cionista Fb-felületére a Hungarian Free Press nevű portál azt a hosszú interjút, amely eredetileg ugyancsak angolul jelent meg augusztus 9-én a European Jewish Magazin, vagyis az Európai Zsidó Magazin nevű portálon, nem kevesebb mint 10 A4-es oldal terjedelemben. Fotókkal illusztrálva.

Ebben két cionzsidó beszél a Szabadság téri Eleven Lószarról. Egyiküket Garai-Édler Eszternek hívják, akit éppen honlapunk azonosított be mint a halála előtt a 97 éves Csatáry bácsi egyik fő zaklatóját. Mondanunk sem kell, hogy – MTA-kutatóként - anyagilag őt is a magyar adófizetők támogatják hatalmas fizetésekkel és egyéb juttatásokkal, mint Heller Ágnest, Bozóki Andrást és a többi magyargyűlölőt.

Másikuk egy Horváth Balázs nevű ember (?), aki a George Soros-féle destruktív spekuláns (bocsánat, seggen csúszó jobboldali magyar sajtónyelven: "Soros György, magyar származású üzletember") teljes idejű közösségi szervezője.

A beszélgetést egy Szlukovényi Katalin nevű na, milyen díjas?... Persze, Radnóti-díjas "magyar poéta" készítette.

Eszterke és Balázska az interjúban megígéri, ami eddig volt, az smafu. Most fognak belemászni az igazi tiltakozásokba. És ezért nagyon szervezkednek. Mert tudják, a feneke nyálkás félelmén sikló Orbán-kormány velük szemben olyan béna, mint a kígyó bűvölte túzok.

Nem kevesebb mint egy nappal korábban, azaz augusztus 8-án ugyanezen a fórumon jelent meg az Eleven Emlékmű-banda 8 oldal terjedelmű ismertetője. Amelyet az előbb említett Hungarian Free Press az előzőekben említett interjú átvételhez hasonló időeltolódással, augusztus 14-én tett közzé a Facebookon, ugyancsak angol eredetijében.

Mielőtt befejeznénk, egy gondolat: van-e a világon még egy népfaj, amelyik egy olyan emlékmű ellen tiltakozna, visítana áldozatként, amelyre rá van írva, hogy őrájuk gondolva emelték azt? Retorikai kérdés volt ez, természetesen. A dél-szudáni núba törzstől a kanadai inuit eszkimókig ilyen nincs.

Most pedig a befejezés: Szalonna Jánosnak a felszólítását követem. És ígérem, egyik este szeptember elején elsétálok az Eleven Lószar előtt, és ott bepakolok a jogilag hulladéknak minősülő bűzhödvényekből 4-5 kilónyit egy erős zsákba, és azt kocsimba téve odafuvarozom, ahová valók.

Nyilván nem a Dunába, mert az már így is nagyon szennyezett.