A Sorsok Háza ügye évek óta húzódik. Az épületegyüttes kívül-belül készen áll arra, hogy jöjjenek a holotudományra szomjas látogatók, a Mazsihisz által generált vita azonban odáig fajult, hogy a tervezett kiállítás koncepcióját félretette a kormány, és szó szerint sorsára hagyta a Sorsok Házát. Mivel az egyre gátlástalanabb Mazsihisz-vezetéssel való megegyezésre nem sok esély kínálkozott, a kormányzat egy ügyes mozdulattal kihúzta Heisler Andrásék alól a szőnyeget. A Sorsok Háza a konkurens zsidószervezethez került, a fenntartás költségeit azonban az állam állja. Mostantól tehát kizárólag a zsidók térfelén pattog a labda, a két említett társaság veszekszik tovább, a magyarok pedig páholyból nézik a különös műsort, s csupán azon szomorkodnak, hogy a több milliárdos ingatlan ajándékként pottyant Köves Slomóék ölébe.

A Mazsihisz természetesen nem nyugodott bele a csalafinta döntésbe (ez a társaság is pénzéhes, akárcsak a rivális csapat), s nagy offenzívába kezdett külföldön, Amerikától Izraelig. Megértük azt a szép pillanatot, amikor Köves Slomó rabbit faj- és hitsorsosai gyalázzák, mert állítólag történelmet akar hamisítani, meg akarja gyalázni a holokauszt emlékét.

Néhány nappal ezelőtt az ATV stúdiójában Krug Emília beszélgetett Heisler András Mazsihisz-főnökkel. A beszélgetés során meglepő dolgokat mondott a zsidó vezető, de mielőtt ezeket röviden összefoglalnám, ugorjunk vissza egy kicsit az időben, hogy több adalék alapján tudjuk méltatni a Mazsihisznak és vezérének a tudományát.

Több mint két éve, 2016 nyarán a Budapest Baecon interjút készített Szakály Sándor történésszel, aki többek között azt mondta, hogy az 1920-ban megszavazott numerus clausus-törvény nem jogfosztó, hanem „jogkorlátozó törvény volt, miközben másoknak nagyobb lehetőséget biztosított”. Amint várható volt, Heisler András és csapata azonnal fölhorkant, retorziót követelt, ami meg is történt, hiszen a kormány „elhatárolódott” Szakály kijelentésétől. Hogy miért, rejtély, hiszen a kormány mégsem történetkutató intézet, tehát az „elhatárolósdi” jelen esetben méretes ostobaság.

Szakály Sándor bűne az volt, hogy a numerus clausust „jogkorlátozó” törvénynek nevezte, s ez a Mazsihisz korifeusai szerint tűrhetetlen, mert szerintük ez az 1920-as törvény volt Európa első zsidótörvénye a 20. században. A zsidó szervezet szerint nem „korlátozás”-ról volt szó 1920-ban, hanem „jogfosztás”-ról.

Nézzük meg, mit ír a Mazsihisz honlapja „Magyar zsidó történelem” címszó alatt erről a törvényről.

Látjuk, a Heisler András által vezetett szervezet hivatalos honlapján is az szerepel, hogy „1920-ban megszületett az első korlátozó törvény, az úgynevezett numerus clausus”. Szakály is, a Mazsihisz hivatalos oldala is „korlátozó” törvényről beszél, miért volt hát a nagy-nagy zsidó patália? Lehetséges, hogy Heisler András és elvbarátai a saját honlapjukat sem ismerik?

Ugyanezt a kérdést tehetjük fel a néhány nappal ezelőtti Heisler-interjú kapcsán is. A Mazsihisz főnöke többek között arról beszélt, hogy „a nemzetközi világba (sic!) a holokauszttal foglalkozó legnagyobb és leghitelesebb szervezetek véleményezték” a Sorsok Háza tervezett kiállítását, s mindannyian bírálták azt. Heisler azt mondta, az egyetlen megoldás az lenne, ha egy „nemzetközi entitás” (?!) felügyelete alá helyeznék a múzeumot, s ez a gyülekezet alakítaná ki a kiállítás koncepcióját. Ez magyarul azt jelenti, hogy különféle országokban élő holozsidók mondanák meg, mi legyen a kiállítás tartalma, a magyar államnak pedig csupán az a dolga, hogy fizessen. Ez a Heisler-féle kompromisszum veleje.

Persze nem ez a pofátlan követelés a leglényegesebb az említett interjúban. A Mazsihisz elnökétől végre megtudtuk, mi az igazi baj a tervezett kiállítással. A Sorsok Háza kiállítása az elképzelések szerint az 1938-1948 közötti évekre koncentrálna. Márpedig ez Heisler szerint elfogadhatatlan. Hogy miért? Az alábbi válaszban található a holotudomány új fölfedezése:

Eddig ezt nem tudtuk, Heisler András azonban fényt lopott sötét agyunkba: Magyarországon 1920-tól negyedszázadon át, megállás nélkül holokauszt volt, tehát bizonyára 1920-tól működtek a gettók, a lágerek, az egyetemi felvételiken a numerus clausus szellemében zsidókat pörköltek. Huszonöt éven át az elégetett zsidók füstje lebegett honunk felett. Mi törtük tehát az utat, Hitler Adolf csak plagizált, tőlünk csente el a lágerek, a gettók stb. ötletét.

Heisler András szeptember 26-án mondta el az ATV stúdiójában előbb idézett szavait, s a Krug Emília névre hallgató szerény képességű műsorvezető ezt a marhaságot hallgatásával helybenhagyta. Krug Emíliát azonnal ki kellett volna rúgni, hiszen némán tűrte, hogy Heisler úr relativizálja a holokausztot, ami a hatályos jogszabály szerint bűncselekmény. Heisler úr szavai szerint ugyanis a hivatalos történetírással ellentétben, Hitler ebben a történetben nem főszereplő, csak másodhegedűs. A holokauszt itt, hazánkban indult  diadalmas útjára a Führer hatalomra kerülése előtt tizenhárom évvel, a Führer csak követte a magyarok példáját. Ez az új holofölfedezés.

Nézzük meg ismét a Mazsihisz honlapját. „Holokauszt” címszó alatt egy szó sincs Heisler András legújabb fölfedezéséről. A „Zsidótörvények Magyarországon” című fejezetben a numerus clausus nem is szerepel, az elbeszélés 1938-cal kezdődik, akárcsak a Sorsok Háza tervezett kiállítása.

Van már egy holomúzeum Budapesten, a Páva utcában. Ennek a honlapján is szerepel tudástár, amelyben a „holokauszt” meghatározása is olvasható.

A Páva utcai múzeum szerint tehát a zsidóság „1939 és 1945 közötti kiirtását értjük alatta”. A Páva utcai holoközpont vezetője a neves holotörténész, Szita Szabolcs. Ő vajon mit szól Heisler fölfedezéséhez?

Heisler András „történészi konszenzus”-ról beszélt, amikor 1920-ban, a numerus clausus törvénybe iktatásában jelölte meg a holokauszt kezdetét. Ilyen marhaságot eleddig egyetlen történész sem állított. A pökhendi, magyargyűlölő és végtelenül ostoba Heisler eddig is kazalnyi ostobaságot hordott össze, mi jöhet még? Talán előbb-utóbb azt is fölfedezi, hogy honfoglaló eleink gázkamrákkal fölmálházva jöttek be „Verecke híres útján”?

B. - Kuruc.info