2019. május 22., szerda, Júlia, Rita, Ugocsa napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
22:22 Ez nem zavarja Macront: vadak százai özönlötték el a repülőteret, azt kiabálva, hogy Franciaország nem a franciáké21:54 Macron a nacionalistáktól félti a saját elvtársai által tönkretett EU-tákolmányt21:25 A cigányterror és -bűnözés ellen tüntettek Törökszentmiklóson21:10 A lengyel kormányfő "izzó vassal égetné ki" a pedofíliát20:55 Az EU betiltja az egyszer használatos műanyagokat20:42 May: elmaradhat a Brexit, ő már az újabb népszavazást sem ellenzi19:17 Huawei-alapító: Amerika alábecsül minket18:56 Az Európai Bíróság szerint jogsértő a magyar földtörvény18:31 Eközben Vona Gábor...18:18 Megint Wass Albert miatt vegzálják az erdélyi magyarokat az oláh megszállók18:03 Az FPÖ részéről csak a külügyminiszter maradt az osztrák kormányban17:46 Zelenszkij kiírta az előrehozott választást17:00 Hat éve lett öngyilkos Dominique Venner16:23 "A roma nép ellen vonulnak ma fel gyilkosság szellemével a náci ideológiát valló gonosz emberek"16:15 "Freedom for Hungary, Freedom for Europe!" - Nemzeti radikálisok tüntettek Brüsszelben
24 óra legolvasottabbjai

Publicisztika :: :: Hozzászólások

"Csak annak a nemzetnek lehet föltámadása, melynek öntudata a sírba szállásban sem veszett el"

Reklám

Áldott húsvétot kíván a Kuruc.info szerkesztősége minden kedves olvasójának, szerzőjének, támogatójának, továbbá minden nemzettársunknak a Kárpát-hazán belül és kívül!
Tisztán látó püspökünk 1922-es, máig érvényes ünnepi szavait ajánljuk olvasóink figyelmébe. Az írás a Schütz Antal szerkesztette, Prohászka Ottokár összegyűjtött műveit tartalmazó sorozat Iránytű című XXII. kötetében olvasható.
Zoom
M. S. mester: Feltámadás (a kép az esztergomi Keresztény Múzeumban tekinthető meg)
Prohászka Ottkár: Ébredő s föltámadó magyarság
Sokszor elmélkedtünk már Magyarország föltámadásáról, s elhiszem, hogy azok a ragyogó gondolatok nem üres szavak, hanem nagy s erős hit voltak; — a kérdés azonban ma is az, hogy ez a hit közelebb hozott-e minket az eszmék megvaló­sításához, hogy igazán üdvözítő hit volt-e? Az üdvözítő s az eszméknek megtestesülését szerző hitnek kevés nyoma van köztünk.
Krisztus Urunk föltámadása azért lett halált s világot legyőző valóság, mert saját isteni erejéből támadt föl; csak annak a nemzetnek lehet föltámadása, melynek öntudata a sírba szállásban sem veszett el, s melynek önérzetét, élni akarását s életrevalóságát a nemzeti katasztrófa sem törte meg! Csak az a nemzet éledhet s támadhat új életre, melynek életerős nemzeti öntudata van, s mely a nagy pusztulásban az életnek ezt a szikráját megmentette jövendősége számára.
Ilyen-e ez a minket környező s magát lépten-nyomon bemutató nemzeti öntudat? Érett-e? Erős-e? Életreakciókra képes-e?
Ezt ugyan nem állíthatja rólunk senki! Ellenkezőleg, főleg 150 év óta a magyart az idegen szellem hipnotizálta — az idegenség, akár francia, akár német volt, s végül a zsidó imponált neki; bűbájának, ígéretének hatalmába fogta; feledtette vele mindazt, ami nemzeti, eredeti, ami fejleszthető s tősgyökeres lett volna; s ily befolyások alatt a magyar le­vetkőzte nemcsak fényes nemzeti öltözetét, hanem lelkét s érzését is áruba bocsátotta.
Az idegenség legpusztítóbb járványa a liberalizmus esz­méinek járása volt. Ezek alig találtak ellenkezésre. Kiváló szellemeink is teljesen behódoltak nekik, s nem vették észre, hogy egyes politikai s szabadsági előnyök mellett, melyeket ez eszméknek köszönhetünk, az egész elmélet s világnézet nemcsak téves és kereszténységellenes, hanem nemzetrontó, életet ölő tendenciájú volt. A magyarság a turáni szellemi restség egész súlyával dőlt bele ez eszméknek; nem látta, hogy ezek az eszmék absztrakciók, melyek nem a konkrét valóságok mértékeinek meghatározására, hanem inkább ér­zelmi s érzési kiindulások megindítására valók. Nem látta, nem vette észre, hogy ez eszmékből csak annyit lehet befo­gadni, amennyi nem veszélyezteti a nemzeti s állami életet, mert ezeken az eszméken föl lehet lendülni, ha mértékkel veszünk belőlük, de tönkre is lehet rajtuk menni, ha abstracte kezeljük.
No, mi ugyan kezeltük ezeket, nem is mondom abstracte, hanem szónoki lendülettel. Ha valaki beleharsonázta, hogy a liberalizmus ezt meg azt kívánja, szájtátva bólingatott parlament és újságolvasó tömeg. Ha a liberalizmus azt kí­vánta, hogy Galícia felé nyitva legyen a határ, tehetetlen volt ezzel szemben Andrássy, Tisza Kálmán, Tisza István, Wekerle; ha a liberalizmus azt kívánta, hogy a "jogrend" az erősebbnek jogot adjon a gyöngébbnek fölfalására, hogy az "egyenlőség" szent nevében nem lehet megvédeni a magyart még saját földjén sem a zsidók ellen, a bátrak, még a leghorgasabb orrúak is szent megilletődéssel hajtottak fejet s térdet ez új fátum előtt.
Meglehet, hogy ez a fatalitás a nemzet szónoki tehetsé­gének is írandó rovására, mely tehetséggel nem jár együtt a mélység, de mindig együtt jár a frázis bűbája, a "fascinatio nugacitatis" (semmiségek igézete - a szerk.), a sváda (rábeszélőkészség - a szerk.) igézete.
E tatárjárással s e bűbájjal szemben a legsürgősebb föl­adatunk az lesz, hogy ne nézzünk elvont szisztémákat, akár liberalizmusnak vagy bárminek hívják azokat; hanem néz­zük azt, hogy min megyünk tönkre, mitől lesz nemzetietlen a magyar, mitől lesz úr fölöttünk a zsidó, mi okoz örömet neki s bánatot nekünk, s e szerint igazodjunk. Bizonyos igaz, hogy a liberalizmus megásta sírunkat; tehát ne várjunk tőle föltámadást. Bizonyos igaz, hogy meggyöngítette nemzeti érzésünket s a hamis, látszatos haladás sikereivel bódított el; tehát ne várjunk tőle nemzeti ébredést. Ébredést s föl­támadást csak erős nemzeti öntudat s a magyar térfoglalást biztosító munka adhat. Védekezni is kell, de mindenekelőtt dolgozni muszáj!
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready