Bezár!
2020. augusztus 10., hétfő, Lőrinc, Csilla napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
18:34 Lemond a libanoni kormány18:29 Két osztrák diplomata megfigyelőként jelen volt a fehérorosz elnökválasztáson, de állásfoglalást nem tesznek közzé - akkor jó, hogy ott voltak18:09 Lengyel ügyészségi vizsgálat is indult a buszbaleset ügyében17:48 Petrov Anatolij nevét vette fel a pécsi uszoda17:27 Belorusz elnökválasztás: a 10 százalékos Szvjatlana már a hatalom békés átadásáról tárgyalna 16:54 Kiváló fiaitól veszi el az állampolgárságot a hálátlan Belgium16:33 Már a németországi szocdemek is a jobbszéltől várják a megváltást16:05 Vonat elé hajtott egy autó Szügyben - egy gyereket is kimentettek a járműből 16:01 Az öt pont teljesítéséről írt hosszú levelet Orbán Kövérnek15:21 Kínai vadászgépek kóstolgatták a tajvani légteret az amerikai miniszter látogatása alatt14:58 Puskás-musicalt mutatnak be augusztus 20-án az Erkel Színházban14:32 Mielőtt meghalt, az őrökre támadt egy dühöngő cigány a sátoraljaújhelyi börtönben - így kell mártírt csinálni belőle13:56 Természetesen egy zsidó készíti el a világ legdrágább védőmaszkját 13:19 Országszerte folytatódik a vérszívóirtás12:51 Lemondott a libanoni igazságügyi miniszter is
24 óra legolvasottabbjai

Publicisztika :: :: Hozzászólások

Lovagi eszmény és vasszigor - 925 éve hunyt el Szent László királyunk

Reklám

Az Árpád-házi királyok bő 300 éve alatt – több viszontagság közepette – a Magyar Királyság megszilárdította európai helyzetét, és megkerülhetetlen középhatalommá vált a kelet-közép-európai térségben. Természetesen az Árpád-kort sem lehet teljesen egységesen bemutatni, hiszen a történelem ciklikus jellegéből adódóan itt is voltak jobb és rosszabb időszakok, ahogy az természetes. Összességében viszont egy expanzív időszakról beszélhetünk, melyből messze az egyik legkiemelkedőbb uralkodónk I. László, ismertebb nevén Szent László király. Nem is csoda, hiszen a történelmi távlatokban mérve akkor még fiatal államnak számító keresztény Magyar Királyság számára László a megerősödést, a terjeszkedést, a lovagias eszménykép dicsőségre jutását jelentette. Természetesen az Árpád-kor megannyi nagy királyt termelt ki magából, de talán mégis nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy – mindenféle részrehajlás nélkül – László alakját őrizte meg legjobban a magyar történeti és népi emlékezet. Gondoljunk csak az őt övező legendákra vagy csodatételekre. Mint uralkodó, sajnos nem olyan sokáig volt trónon (1077-1095), mint amennyit kellett volna. 18 év uralkodás után, 1095. július 29-én hunyt el. Írásomban ma rá emlékezünk.
László 1046. június 27-én (más források szerint 1040 körül) született Lengyelországban, a későbbi I. Béla magyar király gyermekeként. Érdekes, hogy noha korábban pontosan István miatt kellett elmenekülniük a Magyar Királyságból, mégis László az, akinek öröksége leginkább összeforrott Szent Istvánéval. Az 1040-es évek végén hazatértek, apja pedig 1060 és 1063 között az ország uralkodója volt. Béla utódjával, Salamonnal (aki nem mellesleg László unokatestvére volt) kezdetben jó volt a későbbi lovagkirály viszonya, ám ez a következő évtizedben elmérgesedett és belháborúkhoz vezetett. László a bátyját, Gézát támogatta, aki 1074-ben elnyerte ugyan a koronát, de 1077-ban el is hunyt. Ekkor koronázták királlyá Lászlót, aki még négy évig háborúskodott Salamonnal, mire sikerült teljesen megszilárdítania az uralmát. Salamon élete vége felé feladta törekvéseit, így László vetélytársak nélkül uralkodhatott tovább.
Zoom
Szent László alakja a Képes Krónikában (kép forrása: wikipedia.hu)
I. László uralkodása több szempontból is az országunk egyik legjobb időszaka. Ő volt az, aki több évszázadra összekötötte Magyarország és Horvátország történelmét (1091-ben meghódította a területet), püspökséget alapított (Zágráb), az aktív külpolitika mellett az országra rátörő nomád népeket is visszaverte (1085-ben nagy erejű kun támadás érte a Magyar Királyságot), valamint szent helyeket is alapított. Figyelemreméltó továbbá törvénykezése és törvényalkotói tevékenysége, összesen három törvénykönyve is megjelent (a számok nem időrendi sorrendet jelölnek, az I. a legkésőbbi), amelyek még a korszakban is rendkívül szigorúnak számítottak. Miért volt erre szükség? Minden kétséget kizáróan azért, mert a társadalmat vasszigorral lehetett csak a helyes út felé terelni (erre a szigorra sok esetben ma is szükség lenne, de hát az 1000-es években még nem léteztek liberális demokraták). III. törvénykönyve főleg a tulajdon védelmével, a II. pedig büntetőjogi rendelkezésekkel foglalkozott. Az Árpád-kor társadalomtörténetében való elmélyülés nem lehet célunk ebben a publicisztikában, viszont a lopások számának megnövekedése mögött valószínűleg a folyamatos vagyoni differenciálódás is közrejátszhatott. Ez természetesen nem ment fel a lopás ténye alól, csupán árnyalja a képet. Ne feledjük, hogy a keresztény magyar állam ekkor még száz éves sincs (!), a társadalom ennyi idő alatt nem képes teljesen kiforrott állapotba kerülni. Igaz ez a vallásra is. László I. törvénykönyve (tehát időben a legkésőbbi) 1092-ben keletkezett a szabolcsi zsinaton. A lovagkirály egyébként is aktív valláspolitikát folytatott (Istvánt, fiát, Imrét és Gellért püspököt is ő avattatta szentté 1083-ban), törvénykönyve pedig még pogány rituálékat is büntetett. Mindkettő tény alapos indok arra az állításra, hogy Magyarországon még majd' egy évszázad után is voltak olyan közösségek, akik nem vették fel a kereszténységet (vagy csak látszólag) és a "régi vallásnak" hódoltak. A szabolcsi zsinaton keletkezett I. törvénykönyv egyébként megtiltotta azt is, hogy zsidók keresztény feleséget vagy szolgát tartsanak. Ma vajon mekkora visszhangja lenne egy hasonló rendeletnek?
Zoom
I. László megkoronázása. Feltételezések szerint ez kétszer is megtörtént, 1077-ben és 1081-ben (kép forrása: mult-kor.hu)
Aktív bel- és külpolitikája, egyházpolitikája ellenére Szent László neve a lovagi eszménnyel forrott össze, amelyet a néphagyomány is mind a mai napig őriz. Kevéssé valószínű, hogy valakinek a szabolcsi zsinat fog eszébe jutni a személyéről, sokkal inkább a legendákba illő harcok a kunokkal, vagy a Tordai-hasadék története. Olyannyira velünk élő kultusz ez, hogy még az 1944-45-ben élet-halál harcot vívó Magyarország is segítségül hívta szellemét, így alakult meg a Csatay Lajos akkori honvédelmi miniszter által életre hívott Szent László hadosztály 1944. október 12-én.
Összességében Szent László királyunk nemcsak az egyik legkiemelkedőbb Árpád-házi uralkodónk, de a valaha élt összes magyar király közül is az egyik legfontosabb személyiség. Regnálása alatt a Magyar Királyság tovább erősödött országhatáron belül és kívül is. Horvátország elfoglalásával ő volt a magyar történelem első hódító királya, egyházpolitikája pedig nemcsak a pogány rítusokat, de a bizánci kereszténységet is visszaszorította.
Zoom
Legendák születnek - Magyar Anjou-legendárium Szent László életéből. Védekezés a démon ellen, harc a kunokkal, László megsebesül, birkózás a kunnal, akinek a lány elvágja a lábát (kép forrása: wikipedia.hu)
Lászlót már a korabeli források is termetes, erős testalkatú férfinak írták le, nem hiába kapta az "Isten atlétája" nevet. Mivel a személyleírásával kapcsolatos összes forrás ilyen egyöntetű véleményen van, ez minden kétséget kizáróan így is volt. László az első királyunk, akinél az idoneitás (uralkodásra való alkalmasság), mint kifejezés, sokkal nagyobb hangsúllyal jelenik meg, mint elődjeinél, vagy számos utódjánál. Természetesen a már említett alkata mellett erre más is predesztinálta: a cikk elején említett Salamonnal szemben ugyanis vajmi kevés legitimációja volt a trónra. I. András király, Salamon apja ellen 1060-ban fellázadt öccse, Béla (László és Géza apja), s még abban az évben ő került trónra egészen 1063-ig (ekkor történt meglehetősen beszédes halála, ugyanis rászakadt a trón Dömösön). Ezután szállt a korona Salamonra, aki a letaszított András jogos örököse volt az öröklési rend szerint is, s amelyet sem László, sem pedig Géza nem vont kétségbe egészen az 1070-es évekig, amit már az írásom elején szintén említettem. Ettől László természetesen még ugyanolyan nagy királyunk marad, ám a történelmi hitelesség minden esetben a legfontosabb tényező kell, hogy legyen.
Szent László királyunk 1095-ben hunyt el Nyitrán, sikeres uralkodása ellenére sajnos jóval kevesebb időt töltött a trónon, mint amennyit az ország (és ő maga) is megérdemelt volna. Nevét számos monda, legenda, helyiség és történeti emlék őrzi, érdemei történelmi szempontból is bizonyítottak. A lovagkirály országunk egyik harcos védőszentje. Váradon helyezték végső nyugalomra, szentté avatását III. Béla rendelte el 1192-ben. Dicsőségét és emlékét megőrizzük!
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready