Kína, mint az Egyesült Államok egyik legfőbb riválisa, folyamatosan erősödik, az irdatlan gazdasági teljesítőképességhez pedig szintén óriási népszaporulat társul. Fél Afrika felvásárlása mellett Európában is egyre erősebb pozíciókat szereznek, így a belső viszályoktól terhelt USA joggal lát bennük potenciális veszélyforrást. A magyar állam – olybá tűnik, hogy a "pénz beszél" elve mentén – nem szab különösebb gátat Kína magyarországi terjeszkedésének, mely gazdasági tényezőkön túl népesedési kérdéseket is felvet. Budapesten, akár a 4-5 évvel ezelőtti állapotokhoz képest is egyre több a kínai, akik az esetek túlnyomó többségében saját vállalkozásokat (étterem, bolt stb.) alapítanak.
 Illusztráció: kinaon.com |
Az orbáni politika pillanatnyi érdekei a "keleti nyitás" elvét követve találkoznak Kína érdekével, melyek értelemszerűen egyre szorosabb kapcsolatokat eredményeznek. Ennek köszönhetően került komoly kereszttűzbe a Fudan Egyetem problémája, amely hazánkban hozná létre az első külföldi campusát. A shanghaji Fudan Egyetem egyébként a világ legrangosabb felsőoktatási intézményei közé tartozik, azonban több aggály is van a tervezett campussal kapcsolatban.
Világos, hogy az egyre agresszívabban nyomuló Kína Magyarországban látja az egyik "kaput" Európához, a hazai vezetésben pedig megfelelő partnerre is találtak ehhez. A baloldali ellenzék pedig – ahogy az már lenni szokott – egy emberként hördült fel a tervezett intézmény ellen. Mielőtt ezt a tényt egy kicsit ízlelgetnénk, szögezzük le, hogy noha Kína kommunista, marxista alapokon nyugvó állam, a terjeszkedő külpolitikája ennek ellenére – vagy inkább épp ezért – ugyanolyan imperialista, mint például az Egyesült Államok. A hazai baloldal viszont azzal kampányolt Orbán ellen, hogy az magyarországi hídfőállást biztosít a marxizmus számára. Ebben egyébként az imperialista terjeszkedés ellenére is van némi ráció, csak meglehetősen hiteltelen ezt hallani olyanok szájából, akik a leghangosabban képviselik a kultúrmarxista tanokat, állnak ki a hasonló jegyeket mutató BLM mellett, vagy éppen progresszió címszóval támogatják a család intézményének destruktív átformálását vagy a különböző szexuális aberrációk gátlástalan nyomulását. Ilyen téren persze, pontosan ezért, nem is kell komolyan venni a marxizmustól való rettegésüket, de hát valahogy csak teljesíteni kell a nyugati gazdáik által kijelölt menetrendet is.
Egyébként tény és való, hogy a Fudan Egyetem nem egy jótékonysági intézmény. A kommunista hatalomhoz lojális (más mondjuk nem is tehetne), illetőleg az oktatók és a hallgatók körében is sok kommunista párttag van. Ilyetén a félelem, vagy legalábbis a bizalmatlanság abszolút helyénvaló, csak nem a szivárványkoalíció tolmácsolásával.
A campussal a másik nagy probléma az épülési költség körülményei. Egyrészt a kínai egyetemmel kötött szerződések közül nem mindegyik lett nyilvánosságra hozva, másrészt pedig az 540-580 milliárdos beruházást kínai hitelből finanszíroznák. Nyilvánvalóan nem kell magyarázni, utóbbi milyen nagyarányú veszélyforrás. Mindezek ellenére a kormánynak mégis nagyon fontos, hogy a campus felépüljön, az okok és miértek egy részére pedig nyilvánvalóan csak később derül fény, ha egyáltalán fény derül valaha.
Az olykor pattanásig feszült geopolitikai helyzetben az Orbán-rendszer lényegében fennállása óta egyensúlyozik az egymásnak feszülő hatalmak, Kelet és Nyugat között. Ez a taktika egy bizonyos pontig valóban kifizetődő, ám hosszútávon eljön a pillanat, amikor már nem kivitelezhető. Egyelőre kérdőjel, hogy mi lesz ezen a téren Magyarország sorsa.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
