Jobb esetben. Rosszabb esetben még vadállati módon össze is verik, majd fogságba vetik őket, hogy ezt követően idióta, hamis és hazug vádakon alapuló, közröhejt fakasztó koncepciós büntető eljárásokat indítsanak ellenük rendszerszolga ügyészek és bírák szorgos közreműködésével.

Közben Magyarországon megszűnt a közbiztonság, hazánk számos régiójában már a helybéliek egyszerűen búcsút mondtak a normális emberi létezés lehetőségének, mi több, a leghaloványabb reményének is. Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Somogy, Zala és más megyék bizonyos, jelentős cigány kisebbséggel — néhány településen már többséggel — rendelkező térségeiben életveszélyessé vált az emberi létezés. Nincsen olyan nap már, hogy valami égbekiáltó gazemberségről, balesetet szenvedő autós összeveréséről és meggyilkolásáról, brutális iskolai verekedésekről (mely atrocitások elszenvedője diáktárs, valamint tanár egyaránt lehet), vonaton, buszon történő nyílt terrorról, utcai rablásokról, szexuális jellegű bűncselekményekről ne hallanánk döbbenetes híreket, tudósításokat. Az államvédelmisek előtt persze a probléma jól ismert, tudják az arra illetékesek, kik az elkövetők, hol keresendőek azok a bűnözői körök, akiket rövid úton rács mögé lehetne juttatni néhány évtizedre, melyek a bűnügyi szempontból és a potenciális bűnelkövetés szempontjából ultraerősen fertőzött települések és régiók, mégsem történik semmilyen érdemleges hatósági fellépés a bűnözői hordákkal szemben. Más esetekben ellenben hiperaktivitással és hihetetlen gyorsasággal intézkednek az ávósok, s szállnak ki akár tucatnyi rendőrségi járművel a „tetthelyre”.

Miként az új esztendő első munkanapján tették ezt a Zala megyei Csömödéren, alávaló módon megzavarva egy gyászoló emberi közösség legmeghittebb, fájdalommal teli temetési szertartását. Az elhunyt utolsó kívánsága volt, hogy az Új Magyar Gárda helyi egysége vegyen részt intézményesen az ő evilági búcsúztatásán. Nos, éber karhatalmistáink megszimatolván azt, hogy az említett kistelepülésen az állam és a társadalom rendjének megzavarására alkalmas, továbbá a köznyugalmat súlyosan veszélyeztető szélsőjobboldali rendezvény megtartására készülnek, annak rendje és módja szerint, a helyszínre érkezésük után megkezdték a szokásos vegzatúrát. Kegyeletsértő módon totálisan értelmetlen igazoltatás, adatrögzítés, kikérdezés vette kezdetét, fájdalmat és félelmet keltve a gyászoló emberek körében. Eközben — földrajzilag nem is túlságosan messze innen — cigány suhancok már hosszú ideje terrorizálják a helybeli Volán-járat Balatonmogyoródról Nagykanizsára utazó magyar diákjait. Igaz ugyan, hogy most január 15-éig rendőri védelmet kaptak a sértettek, de mi lesz ezután? S mi lesz az ország sok száz más, hasonló vagy még durvább problémákkal gyötrődő településén élő magyar emberek sorsa?

Legfőbb ideje már, hogy a rendőrség a nevéből is következő közfeladatot lásson el, s ne a végóráit élő, bűnöző rezsim kapcarongya legyen. Köztudott, hogy nem az Új Magyar Gárda és a hazafias szervezetek jelentenek veszélyt a magyar társadalomra, s nem ők forgatják fel a köznyugalmat, hanem a politikusbűnözők érdemelték ki az első számú közellenség rangos címét, s ők azok, akik a tudatlan söpredéket szándékosan hergelik fel a normális, normakövető, többségi magyar társadalom ellen, nem riadva vissza még attól sem, hogy kora tavasszal kirobbantsanak egy etnikai jellegű fegyveres konfliktust az országban, ami ugye a legmegfelelőbb történelmi pillanatban érkezne az elvtársak megsegítésére: a rendkívüli állapotot kihirdetve nem kellene megtartani a számukra biztos bukást hozó parlamenti választásokat. Az ÁVH pedig hősiesen védelmezné a közveszélyes elvtársakat. Saját, jól felfogott érdekeivel is ellentétesen. Mert ennek a rablóbandának így is, úgy is vége már. A visszaszámlálás elkezdődött…

Lipusz Zsolt — Kuruc.info