2020. április 1., szerda, Hugó, Agád napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
11:01 Egymás után a vírussal is összefogtak a ballibek: "erre van szükség ahhoz, hogy Orbán rendszere elinduljon a bukás felé"10:37 Kína holdjárója már több mint 424 métert haladt előre a Hold távoli oldalán10:12 Rajzfilmhős lett Puskás Ferencből, íme az első rész09:52 New Yorkban olyan magas a halottak száma, hogy hűtőkamionokban tárolják őket09:48 Újra megnyílt a balassagyarmati határátkelő az ingázók előtt09:37 Türkmenisztánban a torkánál ragadták meg a kérdést: egyszerűen "betiltották" a koronavírust09:17 Egy louisianai szektavezérnek "Isten azt mondta", ne törődjön a járvánnyal09:01 Tizenhárom éves fiú a koronavírus legfiatalabb brit áldozata08:50 Fagyos idővel indult az április Erdélyben08:45 Még a végén a macskák számára is kijárási tilalmat rendelnek el08:31 Mától új menetrend szerint közlekednek a budapesti tömegközlekedés járatai08:04 Trump szerint "nagyon fájdalmas két hét" vár az amerikaiakra07:43 Meghalt négy beteg, 525-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma, minden megyében van koronavírusos07:32 Először volt hőhullám az Antarktiszon06:56 Több száz egyeddel ritkítja bölényállományát a Yellowstone Nemzeti Park
24 óra legolvasottabbjai

Publicisztika ::

Alkotmányjogi narancsos agyrém: a plurális választójog bevezetése

Reklám

Ismét bebizonyosodott, hogy e jobb sorsra és politikai vezető garnitúrára kiérdemesült országban minden lehetséges, és semmi sem lehetetlen. A kormányzópárt alaptörvényi tervezetének értelmében ugyanis a családban lévő gyermekek után a szülők, pontosabban az anyák plusz szavazati jogot kapnának. Már első olvasatra ezer sebből vérzik az épületes jogi konstrukció.

Az ilyeneknek jönne jól a törvény
Mindenekelőtt: történelmileg az elgondolás korántsem új, hiszen a plurális választójogot a 19-20. században bizonyos országokban már bevezették, Magyarországon is felvetődött ennek a lehetősége a dualizmus korában. Csakhogy akkoriban a társadalom vagyonosabb és művelt csoportjai kerültek volna a bonus kategóriába, a nincstelenek és iskolázatlanok pedig malus besorolásban részesültek. Vagyis az előbbiek többletvokssal, az utóbbiak töredékszavazattal rendelkeztek volna. Hazánkban a plurális választójogi rendszert végül 1938-ban vezették be, amikor is a rendszerhűbbnek és konzervatívabbnak tartott vidéki lakosságot kétszeres szavazati joggal ruházták fel a törvényalkotók. A jelenlegi fideszes választójogi koncepció hazánk adott demográfiai állapotát és közeljövőbeli népesedési és etnikai trendjeit tekintve épp az eredeti elgondolás fonákjára történő fordítása, hiszen bevezetése esetén privilégiumokat adna a 90%-ban iskolázatlan, funkcionális analfabéta, ám általában 6-8 vagy még több gyermeket világra hozó cigányságnak. (A nevelés fogalma e kontextusban teljességgel értelmezhetetlen szóhasználat volna részünkről.)
Fideszes politikusok részéről meglehetősen kusza és ellentmondásos nyilatkozatok hangzottak el az eddigiekben választójogireform-ügyben, ám jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a családban lévő gyermekek számától függetlenül az anya plusz egy voksot kapna még a sajátja mellé. Amennyiben ez az ötlet ilyen formában bekerül az új alkotmányba, eleve problematikus, diszkriminatív, és sérti az állampolgári jogegyenlőség alapelvét. Miért nem részesül például saját gyermeke(i) után választójogban az apa? S miért ugyanolyan számú ráadásszavazat jár egy, mint öt, esetleg tíz gyermek után? A javaslat támogatói azt hangoztatják, miszerint a kiskorúak képviseletéről jelenleg a népesség egésze dönt, a fideszes koncepció szentesítése esetén viszont a 18. életévüket be nem töltött személyek esetében az ő választójogukkal szüleik mint megbízottak élhetnének. Nos, mi a garancia arra nézve, hogy a gyermek történetesen ugyanarra a politikai pártra, illetve képviselőjelöltre adná a voksát, amelyre a szülő? A 18 éven aluli népesség amúgy sem homogén szociológiai entitás, nem erőszakolható be egy társadalmi kategóriába, hiszen nyilvánvaló, hogy hozzávetőlegesen 14 éves kor táján már létezik a gyermeknek valamifajta politikai világnézete, illetve meggyőződése és akarat-kifejezési szándéka, ezt megelőzően viszont aligha.
Az állami gondozott kiskorúak esetében is problematikus helyzet állna elő. Tudniillik az intézeti gyámság vonatkozásában nem áll fenn a kvázi szülői élethelyzet, így az ő helyzetükben nem jöhet szóba a választójog gyakorlása, ergo ez az amúgy is párialétre kárhoztatott és az életbe súlyos társadalmi versenyhátránnyal kilépő kiskorú népesség diszkriminatív megkülönböztetésben részesülne. Jogilag úgyszintén sértené az állampolgári egyenlőség alkotmányos alapelvét, hogy azok a házaspárok sem részesülhetnének plusz szavazati jogban, akik akár több gyermeket is vállalnának, azonban biológiai okok folytán képtelenek utódnemzésre, illetve szülésre.
S ami miatt végképp elfogadhatatlan a tervezett választójogi reform, az hazánk jelenlegi népesedési helyzetével hozható kapcsolatba. Közismert a magyarság 20. századi demográfiai katasztrófája. Minimum 6 millió abortált élet, vagyis több halálos áldozatot szenvedtünk el békeidőben, mint az összes háborús veszteségünk volt a történelem során együttvéve, beleértve ebbe a tatár, török, szovjet veszedelmet, valamint a két világháborúban bennünket sújtó vérveszteségeinket is.
Ugyanakkor a jelenlegi demográfiai tendencia fennmaradása esetén – a cigányok népesedési rátája 2,9%, ellenben a magyarságé mindössze 0,8%, vagyis a magyarok még az egyik szülőt sem tudják a következő generáció számára reprodukálni, míg a cigányság mindkettőt, sőt azon túl még egy fős népszaporulatot is családonként országos átlagban – az a reális katasztrófa fenyeget, hogy hazánk akár ebben az évszázadban cigány többségű állammá válhat. Egyszóval – nem számítva a statisztikailag csak töredéket jelentő tiszteletre méltó magyar etnikumú nagycsaládosokat – a mai helyzetben egyértelműen a cigányoknak kedvezne a fideszes választójogi reformelgondolás. Annak minden tragikus következményével együtt.
Zárásképpen, térjünk ki arra a nem mellékes körülményre is, hogy micsoda bürokratikus káosz keletkezne – ismerve a hazai OVB és csatolt részei működését pl. a nem lakóhelyükön szavazók igazolásaival kapcsolatban – a plurális választójog törvénybe iktatásával. Vélhetően hónapokig tartó peres eljárások kezdődnének, míg végre ki lehetne hirdetni az országos választási végeredményeket. Szerény megállapításunk szerint az egész improvizált Fidesz-elgondolás nem más, mint egy újabb botrányos kodifikációs „balneológiai” ötletroham. S mint ilyen, eleve halva a világra jött alkotmányjogi torzszülemény.
Kereszteslovag
Reklám


Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Szavazás

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready