A budapesti sajtó a háború befejezése után a bécsi döntés által megnagyobbított Magyarország, tehát az 1938-1939-ben visszacsatolt Felvidék és Kárpátalja, az 1940-ben visszatért Észak-Erdély és az 1941-ben visszacsatolt Délvidék zsidó áldozatainak számát 200 ezerben jelöli meg. Ez a visszaállított Csonka-Magyarország területére átszámítva kb. 110 ezer áldozatot jelent.

Nagyszabású hamisításra jöttem rá a magyar zsidó áldozatok számával kapcsolatban. Minden egyes ártatlan áldozat kutatást és kegyeletet érdemel, leszármazottai pedig elégtételt. Az én édesapám, aki budapesti klinikai portás volt, egy fát érdemelne Jeruzsálemben az igazak kertjében, mert 1944 novemberében az Üllői úti sebészeti klinika lapos tetején rejtett el egy zsidó vaskereskedőt, amikor a németek és a nyilasok el akarták vinni. Tehát nem nyilas családból származom.

De a történelemkutatás megköveteli a teljes igazság felderítését az eseményekkel és az adatokkal kapcsolatban. 27 éve foglalkozom mint amatőr történész-kutató a magyar történelem egyes korszakainak levéltári, helyszíni, könyvtári, egyes személyekkel való riportkészítői és levelezői kutatásával.
Ismert dolog a vesztett csaták után az ellenség számának felnagyítása, a saját haderő létszámának degradálása, viszont a csaták előtt az ellenség haderejének lebecsülése a hadvezérek részéről. De a történettudománynak utólag mégis a valós számokat kell rögzítenie.

A zsidóságnak a háború utáni óriási, érthető traumája még megmagyarázza az áldozatok számának akkori felnagyítását, hisz az első számok még csak becslések voltak. Nem számították le belőle pl. a jugoszláviai bori tábor felszabadított foglyainak nagyszámú, Palesztinába történt kivándorlását, valamint az USA-ba és nyugat-európai országokba való emigrálásokat, a kórházakban a 80-90 éves zsidó emberek halálát, a bombázások áldozatait stb. De minden ország zsidó hitközségei pontos összeírásokat készítettek közvetlenül a háború után nagy részletességgel az összes családtag sorsáról. A budapesti Zsidó Múzeum levéltárában őrzik ezeket az összeírásokat, ezekből kellett összeállítani az áldozatok pontos számát.

A budapesti sajtó a háború befejezése után a bécsi döntés által megnagyobbított Magyarország, tehát az 1938-1939-ben visszacsatolt Felvidék és Kárpátalja, az 1940-ben visszatért Észak-Erdély és az 1941-ben visszacsatolt Délvidék zsidó áldozatainak számát 200 ezerben jelöli meg. Ez a visszaállított Csonka-Magyarország területére átszámítva kb. 110 ezer áldozatot jelent. (Csonka-Magyarország = 93 000 km2 = 54% visszatért terület = 78 000 km2 = 46%). Az amerikaiak németországi lapja, a Die Neue Zeitung 1946 februárjában táblázatot közölt az áldozatokról. Csonka-Magyarországhoz 123 ezer áldozatot ír. Erre a 200 ezres számra jutott az 1944-es határokkal rendelkező Magyarországgal kapcsolatban az angol hadtörténész, John Keegan is (született: 1934-ben, fő témái: a Hadtörténeti Könyvtárban levő könyvei szerint Napóleon és a II. világháború), aki 1989-ben szerkesztette Londonban a Times Kiadónál a The Atlas of the Second World War c. nagyalakú, színes képekkel, térképekkel illusztrált könyvet. Itt a holokauszttérképen (93. old.) a bécsi döntés által megnagyobbított Magyarország zsidó áldozatainak száma 1939. szeptembertől 1945 márciusáig - 200 ezer.

Az Akadémiai Kiadó 1995-ben kiadta magyarul ezt a könyvet. Itt is a 93. oldalra került a holokauszttérkép. Minden szám, minden ország rajza ugyanaz, egyetlenegy szám van megmásítva: a magyar adat. Itt a 200 ezerből 600 ezer lett. Ez hamisítás! A Corvina Kiadó pedig kiadta az 1994-ben Londonban szintén a Times Kiadónál megjelent Guide to The Peoples of Europe c. könyvet magyarul 1995-ben, Európa népei címmel. Az angol eredeti 386. oldalán található John Keegan holokauszttérképe a 200 ezres magyar áldozat számmal. A Corvinánál ez 1995-ben szintén 600 ezer lett.

Tehát a hamisításban a két magyar kiadó közt kooperáció volt. Egyik angol eredeti könyv sem található meg Magyarország egyetlen könyvtárában sem, csak a magyar fordítás-ferdítés. Illetve egyetlenegy példány van, de bevételi naplójegyzék nélkül. Ez a kezemben volt. A londoni Readers Digest kiadó 1996-ban az enciklopédiájába legalábbis a magyar kiadásba nem John Keegan londoni holokauszttérképét vette át, hanem a magyar meghamisított adatból hamisan 75%-ot számítva Csonka-Magyarország térképére 450 ezer magyar meggyilkolt zsidót ír rá a 110 ezer helyett. (Nekem a 2002-es kiadás van meg.)

Nagy nehezen megszereztem John Keegan címét, és írtam neki. Válaszából idézek: Fogalmam sem volt, hogy lefordították magyarra a The Timesnál megjelent Atlas of the Second World Wart. Mostanáig nem hallottam a Guide to The Poeples of Europe-ról. Egyik könyv kiadásához sem járultam hozzá. Elképzelni nem tudom, miért változtatták meg a számokat.

Ezenkívül írtam Jeruzsálembe a Jad Vasem Múzeumnak, mivel birtokomban van egy fotó, amelyen a magyar áldozatok márványtábláján 334 ezer szerepel: Hungary including Nord-Transylvania, azaz beleértve Észak-Erdélyt (valamint az összes visszacsatolt területet is). A múzeum munkatársának, Rénveri Sárinak a válaszában az áll, hogy ez csak Csonka-Magyarország áldozatainak száma volt (?), és ki fogják javítani 600 ezerre. (Az én levelem hatására!) Mivel most fog megnyílni a Budapesti Holokauszt Múzeum, és remélem, hogy a múlt kutatását objektíven akarják végezni a múzeum munkatársai, szeretnék hozzájárulni saját kutatásommal a valódi számok és az igazság kiderítéséhez. Dokumentumaimat bemutatva erről sajtótájékoztatón fogok beszámolni.

Kéri Edit, a Magyarok Világszövetsége budapesti tagozatának tagja

Kapcsolódó