"Sokan, sokféle szemszögből és nem utolsó sorban sokféle érdekből megpróbálták magyarázni, a június 14-15-n Galgagyörkön történteket. Mi, néhányan, akik ezt a cikket megírtuk, megpróbáljuk az itt élő emberek szemszögéből bemutatni, melyek voltak azok az okok aminek a Gárda lett az okozata.
Először is a történésekről
Egy házaspár három évvel ezelőtt házat vásárolt, Galgagyörk nagyrészt cigányok lakta részén. Ezen a részen állt annak idején az ófalu (Tótgyörk). A régi parasztházakból kihaltak az öregek és az 50-s évektől folyamatosan cigányok költöztek ide, vagy megvették a házakat, vagy mivel a tulajdonos meghalt és örökösök nem voltak, egyszerűen beköltöztek az üresen álló házakba. Az tény, hogy jelenleg is eléggé tisztázatlan egyes házak, telkek tulajdoni viszonya.
Azok a magyar családok, akik megtehették ettől kezdve inkább leköltöztek a falu más részeibe. Jelenleg a Rákóczi út felső részén már csak néhány magyar család lakik, vagyis az első beköltözéseknek köszönhetően kb. 30 év alatt a cigányoknak sikerült "elfoglalni" a területet, ehhez hozzájárult az is, hogy a szocpol lakásépítési hullámnak köszönhetően "vállalkozók" a 2000-s évek elején 10-15 sablon házat építettek fel az üresen álló telkeken, amelyekbe cigány családok költöztek be. A betelepülésnek köszönhetően a falu egykor legszebb részét mára szeméthegyek, gondozatlan kertek, düledező régi parasztházakkal, patkányok jellemzik.
Pölöskeiék ennek ellenére itt vettek házat, hogy miért azt ők tudnák megmondani, ennyi pénzük volt, nem éltek eddig cigányok közelében, naivak voltak nem tudható. (Kuruc.info: szerintem javíthatatlanul idealisták, előítéletmentesek és antirasszisták voltak, akik semmi rosszat nem tételeztek volna fel a romákokról, és – többek között – elhitték nekik azt is, hogy eltakarodnak majd a nyárikonyhából, ahogy azt ígérték.) Beköltözésükkor a telkükön és tulajdonukban lévő nyári konyha már lakott volt, lehet, hogy a tulajdonos aki eladta a házat nekik tényleg megígérte, hogy a cigány család majd kiköltözik onnan, lehet ezt a cigányok is megígérték, de ezt botorság volt elhinni, ugyanis az itt élők ritkán tartják be az ígéreteiket. A faluban úgy tűnt, hogy egy darabig működött az együttélés, legalábbis problémákról nem lehetett hallani, pletyka szinten viszont szó volt közösen szervezett bulikról, "filmforgatásokról" de tényeket senki sem tudott mutatni.
Néhány hete, viszont felgyorsultak az események, Lackó a fenti cigány társadalomban megpróbált vezető szerepet kiharcolni magának, de mivel családját az ott élők is lenézték és semmibe vették, kellett keresnie egy "gyenge láncszemet" akiken bizonyíthatja, hogy ő is lesz olyan "kemény" mint a többiek. Gondolom, Pölöskeiékre esett a választás. A falu közösségi szinterein már május közepétől lehetett hallani, hogy áll a bál a Rákóczi úton, de mivel Pölöskeiék nem őslakosok voltak, ráadásul az itt élő magyarokra mostanában nem jellemző az összefogás, segítséget nem kaptak a falusiaktól. Pölöskei próbálkozott ugyan a törvényes utakon, felkereste a jegyzőt, a polgármestert, de ők nem tudtak segíteni. Ennek több oka is volt, a jegyzőnk egy kezdő fiatalember, aki nem akart konfliktusba kerülni a cigányokkal (csak ússzuk meg), a polgármesterünknek (Kuruc.info: Szabadi Mónikának; vele kapcsolatban még EZT az olvasói levelet érdemes elolvasni. Ezen felül EZT a topicot is ajánljuk a Galgagyörk-fórumból) pedig jelentős szavazó és támogató tábora volt a cigányok között, ő ezért nem akart konfliktust velük (2010-ben ismét választás lesz). Ennek köszönhetően az események egyre inkább eldurvultak, Pölöskei urat már szinte naponta sértegették verbálisan és a 15-t megelőző hétvégén a helyi kocsmában rövid szóváltás után már fizikálisan is (elcsattant egy-két pofon). Gondolom, az események (kutya "kaszálás", kapu bedöntés, kocsi összetörés, fizikai fenyegetés) odáig fajultak, hogy Pölöskei miután nem kapott segítséget a rend törvényes őreitől (önkormányzat, rendőrség) felvette a telefonját és felhívott valakit. Nem tudható, hogy ennek köszönhetően, de 14-n éjszaka megjelent néhány (8-10) ismeretlen autó a faluban kb. 30-35 "jól szituált" emberrel, akik felmentek a Rákóczi út végére és némi verbális és fizikai nyomást gyakoroltak az ott élőkre, főleg BL családjára.
Tények, mentő és tűzoltó autó nem járt ezen a hétvégén a faluban, vagyis személyi sérülés és tűz nem volt, lövéseket nem lehetett hallani, és lövésnyomokat sem tudott senki mutatni, azt nem tudom, hogy a cigányok akkor éjszaka hívták-e a rendőrséget, és ha igen a rendőrök mikor érkeztek ki, de szirénaszót nem lehetett hallani. Tény az, is, hogy az éjszakai "kommandósok" között egy sem volt, aki a Magyar Gárda egyenruháját viselte volna. A Rákóczi úton élő egyik cigány ismerősöm, akinek a mondandóját azért el szoktam fogadni (valaha együtt rúgtuk a labdát a györki csapatban), azt állította, hogy ő is felébredt, és kiment a kapu elé akkor éjszaka és valóban álltak ott emberek maszkokban, de neki csak annyit mondtak, nem miatta jöttek és menjen be a házába vele nem fog történni semmi, ez így is volt.
Másnap délben, a kocsmákban a törzsközönség, még csak annyit tudott, volt valami balhé fent a cigányoknál, de mivel ez havonta, negyedévente előfordul, igazából nem lett "vezető hír". (Kuruc.info: Ezek szerint tényleg voltak csuklyás emberek, és nagyon gyakori esemény – havonta, negyedévente legalább egyszer – volt a múltban, hogy ezek a csuklyások kicsit móresre tanították a cigókat, hogy egy kicsit visszafogják magukat. Ez azt is jelenti, hogy nem a Gárda volt az elkövető, ahogy azt már múltkori cikkünkben is levezettük, a Gárdába valószínűsíthetően beépített NBH-sok, a lehallgatott telefonok, kommunikáció miatt.)
Az események délután pörögtek fel.
Mi éppen a barátainknál sütögettünk, iszogattunk a kertben, és cigaretta hiányból kifolyólag bementünk a "központba". Akkor láttam, hogy fehér inges, fekete mellényes emberek, és két rendőrautó gyülekezik a Rákóczi út elején. "Itt a Magyar Gárda, felvonulnak a cigánypartra" mondták a kocsma előtt állók. Első megjegyzésem az volt "Tökös gyerekek lehetnek!", mert nem voltak többen 35-40 főnél és tudtam, hogy fent legalább háromszor ennyi cigány lakik. Alig, hogy elindultak felfelé sziréna visítás hangzott fel a faluba vezető utakról, és 10-15 percen belül legalább 20 rendőrautó (személyautók és kisbuszok), és 100-150 rendőr jelent meg kis falunkban, mondtam is, hogy 20 év alatt összesen nem volt ilyen rendőri jelenlét nálunk. Mivel a hír gyorsan terjedt, az emberek elkezdtek gyülekezni a kocsma előtt, hamarosan 200-250 szájtáti bámulta a nagy semmit. Mert eseményt csak annyit lehetett látni, hogy a Gárdisták állnak a Rákóczi út közepén és előttük felsorakoztak a rendőrök. Én elindultam felfelé, hogy bővebb információkat szerezzek, de a rendőrök nem engedtek fel a cigányokhoz. Az egyik mellékutcában közelebb lehette jutni, de az ott állók is csak annyit tudtak, hogy a Pölöskeiéket fenyegetik fent és megy az egyezkedés. Lent közben egyre gyűltek, az emberek, magyarok és cigányok is (akik ki akartak maradni az egészből), ment a találgatás mi fog történni. Közben hallgattam a véleményeket, az általános konklúzió az volt, végre valaki rendet csinál a faluban. Felmerült falugyűlés ötlete is, ha már ilyen sokan vagyunk, a helyszínen ott volt az alpolgármesterünk, de ő nem mert ilyen felelősséget vállalni, mondta ez nem rá tartozik.
Este nyolcfelé lejött néhány gárdista, és elmondta, két magyar családot el kell költöztetni a Rákóczi útról, mert életük nincs biztonságban, megkérték az ott lévőket, hozzanak csomagrögzítéshez gumipókokat, köteleket. Az első aki mozdult pont egy cigány ember volt, kivette a kocsijából a gumipókot és odaadta a gárdistáknak, miután a gárdisták kaptak elegendő rögzítő eszközt elindultak vissza. Néhány percre rá, valaki szólt, "emberek, menjünk fel mi is , mutassuk meg, hogy ez a falu a miénk és segítsünk a költözőknek ha kell", a lent lévő tömegből, kivált egy nagyobb csoport, gyerekek, asszonyok férfiak, és elindultunk a Rákóczi úton, 100 m után a Gárdisták mellé értünk, a vezetőjük, szólt ne menjünk fel, álljunk meg itt az emlékműnél, a rendőrök úgysem engednek fel senkit. Megálltunk, valaki szólt énekeljük el a Himnuszt, 250-300 ember elénekelte a Himnuszt, a Szózatot és a Székely Himnuszt. Majd a végén spontán taps hangzott fel.
Utána már csak annyi történt, hogy megérkeztek fentről a családokat költöztető kocsik, és a menekülők a Gárda és a helyiek sorfala között elhagyták Galgagyörköt, amely három évig lakhelyük volt.
Múltba tekintés
Régóta élek ebben a faluban, itt éltek nagyszüleim, dédszüleim is, miért érzem úgy, hogy akár gyökereimet is elvágva mégis elmennék innen. Miért van az hogy egy 1100 fős falu lakosságában 20-30 antiszociális ember képes elültetni a félelem magvait, képes arra "kényszeríteni" normálisan dolgozó, adót fizető polgárokat, hogy lesunyt fejjel járjanak az utcán, és inkább a sörüket is ott hagyják a kocsma asztalán ha ezek megjelennek. Miért ez a félelem a zsigerekben?
A cigányok panaszkodtak, hogy ők félnek a Gárdától. A Magyar Gárda nem lopott, nem fenyegetett, nem ütött meg senkit Galgagyörkön. Panaszkodjunk akkor mi is, magyarok, hogy félünk, félnek a gyerekeink, mert mosdatlan szájú cigányasszonyok ordibálását kell hallgatniuk az iskolában, ahová "ők" bemennek és bármilyen vélt vagy valós sérelem esetén, csak azt tudják elfogadni megoldásnak, ha ordenáré módon ordítva közlik a tanárokkal, gyerekkel a véleményüket. Tűrjük el, hogy elsős gyermekeink nem mernek kijönni az iskola kapun, mert a kapu előtt ordít egy cigány asszony (mostanában a TV-ben is nyilatkozott J). És ez még a jobbik eset, történtek rosszabb dolgok is.
1992-ben az iskolai ping-pong szakkörre ment be három részeg cigány férfi (az egyik most tagja a cigány önkormányzatnak), elkezdték terrorizálni az ott játszó gyerekeket. A testnevelés tanár felkérte őket távozásra, erre a gyerekek szeme láttára úgy megverték, hogy a hatvani körházba kellett őt beszállítani és kétséges volt sokáig az, hogy megmarad-e a látása. Az esetből nem lett semmi, rendőrségünk lezárta az ügyet, mert feljelentést félelmében senki nem mert tenni.
A kilencvenes évek közepétől folyamatossá vált a "megélhetési lopás" a faluban, bebálázott szalmát fényes nappal lopják el a földekről. A mezőgazdászok kint hagyott földművelő eszközeit (tárcsák, boronák) szétvagdossák és elviszik a vasgyűjtő telepekre. A kertekből kilopják a zöldségeket, szétvagdossák a fóliasátrakat, mert úgy könnyebb leszedni a paprikát. Néhány éve az önkormányzat adott nekik földeket, beültette burgonyával, de mikor a Pest megyei cigány önkormányzat valamelyik fejese kijött és szólt nekik, hogy ott vannak, a krumpli földjeik kapálni kellene, hogy legyen termés majdnem megverték őt. Lehetne még sorolni a tetteket, de minek. Ezek mind olyan dolgok amelyeknél a falu tudja, hogy kik voltak az elkövetők, de feljelentést senki sem tesz, minek, a rendőrök úgysem tesznek semmit, és hogy ez mennyire így van, egy friss történet. Ellopták a héten egy kislány kerékpárját a gyógyszertár elől, majd másnap éjszaka egy másikat a Rákóczi út egyik magyar családjától, ez utóbbit a paplak előtt fel is gyújtották. Hamar meglett az információ, hogy kik voltak a tettesek (ugyanis a cigányok sem egységesek, köztük is van, aki vágyna a normális életre, próbálna segíteni, de a posvány megpróbálja visszahúzni), ment a felkérés a rendőröknek, jönnének már ki erre a címre a Rákóczi úton, mert a padláson ott van a kerékpár, a házban meg az elkövetők. A rendőrök ugyan kijöttek, de felmenni, bemenni már nem mertek, azzal védekeztek nekik nincs házkutatási parancsuk, ennyi.
2007-ben cigány napot szervezett a cigány önkormányzat, támogattuk is őket, plusz pénzt kaptak az önkormányzattól, a dolognak két eredménye lett a cigányok egy része ott sem volt (később mondták "családi buli" volt az önkormányzatok pénzén), ez volt a kisebb gond. A buli végén leitattak egy oda tévedő, mentálisan beteg magyar asszonyt és az évek óta készülő cigány múzeumban (volt tűzoltószertár) a buli csúcspontjaként többen meghágták a szerencsétlent, majd meztelen haza zavarták. Mindenki tudta a faluban ki volt ebben a közös erőszakban benne (fontos és kevésbé fontos cigányok), de feljelentés nem lett a dologból, az asszony és családja nem vállalta a szégyent, hogy rendőrségre menjen. A legszebb az volt az egészben, hogy a bulin lévő cigányasszonyok és gyerekek közben kint álltak a helyiség ablakai előtt és "szurkoltak" a benti történésekhez. Ott érdekes módon nem féltek.
2008-ban a gyerekek (magyar és cigány) javára szervezett farsangi bálon a hírekben is szereplő Lackó gyerek apja úgy gondolta, neki ingyen jár az ital, a négyezer forintos számláját, azóta sem fizette ki, hiába a többszöri felszólítás. Ráadásul , rokona, a cigány önkormányzat elnöke is kapott levelet fizettesse ki a pénzt, amit így a gyerektől "lopott" el BL, gondolom nem meglepő, de a pénz azóta sem jött meg. Az idei gyereknapon, részegen kezdtek volna verekedni, az egyik magyar emberrel (szó nélkül meg is ütötték őt), mikor szóltunk nekik menjenek haza, mert részegek, akkor elkezdtek fenyegetőzni, hogy ők a cigány maffia tagjai és elintéznek mindenkit.
Mindezek után költői a kérdés, ki érezheti magát fenyegetve Galgagyörkön?
Kíváncsi voltam, mi a cigányok véleménye az estről. Lina aki a györki fórumon rettegésének és félelmének ad hangot (Kuruc.info: mi is felhívtuk a figyelmet arra, hogy ő az egyik legnagyobb cigányfajvédő), a Gárda miatt, egy olyan utcában lakik ahol a magyarok mellett rajtuk kívül még él egy normálisan dolgozó cigánycsalád. Ebben az utcában vannak még eladó telkek. Amikor kiderült, hogy egy ilyen telket cigány venne meg az utca egységesen (cigányok és magyarok) el kezdett tiltakozni a polgármesternél, hogy nehogy már cigányoknak adjon el az önkormányzat telket. (Kuruc.info: hahaha, ez jó! Balacy örökzöld sztorija jut az ember eszébe…) Az események után sok cigány ismerősöm, akikkel beszélgettem azt mondta, megérdemelte a B. család amit kapott, mert ingyenélők, nem dolgoznak, és a cigányok is utálják, kiközösítik őket. Sokan mondták azt is, nagyon szép, hogy ennyi "fontos" cigány vezető megjelent hirtelen a faluban, de hol voltak eddig ezek a vezetők, miért nem segíteni, munkalehetőséget teremteni jönnek, jöttek eddig a faluba. Felszították most a feszültséget saját jól felfogott érdekükben de ők elmennek és a cigányok maradnak. Most akkor mi van?
Himnusz és taps
Az események végén mi indukálta a tapsot, kit tapsoltak az emberek, a Gárdát? Nem hiszem. Azt éreztem, hogy az ott lévő és éneklő tömeg, megérzett valamit abból, milyen az, ha összefogunk, és együtt mozdulunk, megtalálták az emberek magukban azt a régóta elnyomott érzést, amit összetartozásnak, összefogásnak mondunk, rájöttek talán arra, hogy MAGYAROK ők MAGYARORSZÁGON, ez az ő hazájuk és ez az ő falujuk, ezért volt a Himnusznak a szokásosnál több jelentése.
Miért tapsolták meg a Gárdát, miért érezték azt, hogy köszönetet kell mondani ezeknek a számukra ismeretlen embereknek. Egyszerű a válasz, a galgagyörki emberek (tótok, magyarok, és olyan cigányok, akik értelmesen akarnak élni), már régóta érzik a félelmet a zsigereikben, tartanak a kisebbség agresszív részétől, és most látták, hogy vannak valakik, akik összefogtak, és megmutatták, hogy tudunk magunkon is segíteni, ha összefogunk. Az emberek nem (csak) a Gárdát tapsolták meg, inkább magukat.
A hogyan tovább kérdése a legfontosabb most. Egy biztos, ha itt most nem fog össze cigány-magyar-tót akkor lassan de biztosan kipusztulunk innen is. És a gyűrű egyre szorosabbra fog fonódni Budapest és a Rózsadomb körül, mert mi vagyunk a végvár, itt és a hasonló falvakban fog eldőlni a jövő Magyarországja, nem a parlamentben. A politikusainkat, csak arra kérhetjük, hagyják, hogy mi - közösen cigányok és magyarok - oldjuk meg ezt a helyzetet, ha segíteni nem tudnak és nem akarnak akkor inkább ne szóljanak semmit.
Az utolsó - remélem nem költői kérdés - mit tegyünk mi galgagyörki magyarok, tótok és cigányok. Tegyük meg, hogy összefogunk, felejtsük el az évtizedes családi perpatvarokat, mutassuk meg ez a MI FALUNK, mert itt éltek, szüleink, nagyszüleink, dédszüleink. Ne hagyjuk magunkat a jogos jussunkból kitúrni, NINCS HOVA HÁTRÁLNUNK! Ne higgyétek azt, ha csendben maradtok rátok nem kerül sor, lebegjen előttetek D.E. kerékpárjának példája, most ő volt a gyenge láncszem, legközelebb lehet, hogy TE LESZEL SORON. Fogjunk össze és mutassuk meg gyerekeink, unokáink érdekében, MI ITT AKARUNK ÉS ITT IS FOGUNK ÉLNI! Hétfőn (június 30-n) ötkor önkormányzati ülés lesz, gyertek fel és mondjátok el mit éreztek.
Többen (cigányok és magyarok) Galgagyörkről
A véleményeket összefoglalta:
"maga az ördög""
(forrás: a hivatalos Galgagyörk-fórum)
Kuruc.info: ebből az írásból is egyértelműen kitűnik: Galgagyörkön bizony az vezetett a tragédiáig (mert ha – köszönhetően a Gárda fellépésének – nem is halt meg senki, ami történt, az tragédia), hogy a rendvédelem sorozatosan, hosszú idő óta nem működött. Olyan incidensekről írnak, amelyek külön külön is keményen a büntetőjogi kategóriába tartoznak, és feltételezem, ez még csak a jéghegy csúcsa. És az égvilágon semmi nem történt. (Ilyenkor kérdezem meg: ha százszor bebizonyosodott, hogy bármit meg lehet tenni retorziók nélkül, akkor miért csodálkozunk azon, ha bármit meg is tesznek egyesek?) Ez maga a civilizálatlanság, a Legyek ura világa.
Először is a történésekről
Egy házaspár három évvel ezelőtt házat vásárolt, Galgagyörk nagyrészt cigányok lakta részén. Ezen a részen állt annak idején az ófalu (Tótgyörk). A régi parasztházakból kihaltak az öregek és az 50-s évektől folyamatosan cigányok költöztek ide, vagy megvették a házakat, vagy mivel a tulajdonos meghalt és örökösök nem voltak, egyszerűen beköltöztek az üresen álló házakba. Az tény, hogy jelenleg is eléggé tisztázatlan egyes házak, telkek tulajdoni viszonya.
Azok a magyar családok, akik megtehették ettől kezdve inkább leköltöztek a falu más részeibe. Jelenleg a Rákóczi út felső részén már csak néhány magyar család lakik, vagyis az első beköltözéseknek köszönhetően kb. 30 év alatt a cigányoknak sikerült "elfoglalni" a területet, ehhez hozzájárult az is, hogy a szocpol lakásépítési hullámnak köszönhetően "vállalkozók" a 2000-s évek elején 10-15 sablon házat építettek fel az üresen álló telkeken, amelyekbe cigány családok költöztek be. A betelepülésnek köszönhetően a falu egykor legszebb részét mára szeméthegyek, gondozatlan kertek, düledező régi parasztházakkal, patkányok jellemzik.
Pölöskeiék ennek ellenére itt vettek házat, hogy miért azt ők tudnák megmondani, ennyi pénzük volt, nem éltek eddig cigányok közelében, naivak voltak nem tudható. (Kuruc.info: szerintem javíthatatlanul idealisták, előítéletmentesek és antirasszisták voltak, akik semmi rosszat nem tételeztek volna fel a romákokról, és – többek között – elhitték nekik azt is, hogy eltakarodnak majd a nyárikonyhából, ahogy azt ígérték.) Beköltözésükkor a telkükön és tulajdonukban lévő nyári konyha már lakott volt, lehet, hogy a tulajdonos aki eladta a házat nekik tényleg megígérte, hogy a cigány család majd kiköltözik onnan, lehet ezt a cigányok is megígérték, de ezt botorság volt elhinni, ugyanis az itt élők ritkán tartják be az ígéreteiket. A faluban úgy tűnt, hogy egy darabig működött az együttélés, legalábbis problémákról nem lehetett hallani, pletyka szinten viszont szó volt közösen szervezett bulikról, "filmforgatásokról" de tényeket senki sem tudott mutatni.
Néhány hete, viszont felgyorsultak az események, Lackó a fenti cigány társadalomban megpróbált vezető szerepet kiharcolni magának, de mivel családját az ott élők is lenézték és semmibe vették, kellett keresnie egy "gyenge láncszemet" akiken bizonyíthatja, hogy ő is lesz olyan "kemény" mint a többiek. Gondolom, Pölöskeiékre esett a választás. A falu közösségi szinterein már május közepétől lehetett hallani, hogy áll a bál a Rákóczi úton, de mivel Pölöskeiék nem őslakosok voltak, ráadásul az itt élő magyarokra mostanában nem jellemző az összefogás, segítséget nem kaptak a falusiaktól. Pölöskei próbálkozott ugyan a törvényes utakon, felkereste a jegyzőt, a polgármestert, de ők nem tudtak segíteni. Ennek több oka is volt, a jegyzőnk egy kezdő fiatalember, aki nem akart konfliktusba kerülni a cigányokkal (csak ússzuk meg), a polgármesterünknek (Kuruc.info: Szabadi Mónikának; vele kapcsolatban még EZT az olvasói levelet érdemes elolvasni. Ezen felül EZT a topicot is ajánljuk a Galgagyörk-fórumból) pedig jelentős szavazó és támogató tábora volt a cigányok között, ő ezért nem akart konfliktust velük (2010-ben ismét választás lesz). Ennek köszönhetően az események egyre inkább eldurvultak, Pölöskei urat már szinte naponta sértegették verbálisan és a 15-t megelőző hétvégén a helyi kocsmában rövid szóváltás után már fizikálisan is (elcsattant egy-két pofon). Gondolom, az események (kutya "kaszálás", kapu bedöntés, kocsi összetörés, fizikai fenyegetés) odáig fajultak, hogy Pölöskei miután nem kapott segítséget a rend törvényes őreitől (önkormányzat, rendőrség) felvette a telefonját és felhívott valakit. Nem tudható, hogy ennek köszönhetően, de 14-n éjszaka megjelent néhány (8-10) ismeretlen autó a faluban kb. 30-35 "jól szituált" emberrel, akik felmentek a Rákóczi út végére és némi verbális és fizikai nyomást gyakoroltak az ott élőkre, főleg BL családjára.
Tények, mentő és tűzoltó autó nem járt ezen a hétvégén a faluban, vagyis személyi sérülés és tűz nem volt, lövéseket nem lehetett hallani, és lövésnyomokat sem tudott senki mutatni, azt nem tudom, hogy a cigányok akkor éjszaka hívták-e a rendőrséget, és ha igen a rendőrök mikor érkeztek ki, de szirénaszót nem lehetett hallani. Tény az, is, hogy az éjszakai "kommandósok" között egy sem volt, aki a Magyar Gárda egyenruháját viselte volna. A Rákóczi úton élő egyik cigány ismerősöm, akinek a mondandóját azért el szoktam fogadni (valaha együtt rúgtuk a labdát a györki csapatban), azt állította, hogy ő is felébredt, és kiment a kapu elé akkor éjszaka és valóban álltak ott emberek maszkokban, de neki csak annyit mondtak, nem miatta jöttek és menjen be a házába vele nem fog történni semmi, ez így is volt.
Másnap délben, a kocsmákban a törzsközönség, még csak annyit tudott, volt valami balhé fent a cigányoknál, de mivel ez havonta, negyedévente előfordul, igazából nem lett "vezető hír". (Kuruc.info: Ezek szerint tényleg voltak csuklyás emberek, és nagyon gyakori esemény – havonta, negyedévente legalább egyszer – volt a múltban, hogy ezek a csuklyások kicsit móresre tanították a cigókat, hogy egy kicsit visszafogják magukat. Ez azt is jelenti, hogy nem a Gárda volt az elkövető, ahogy azt már múltkori cikkünkben is levezettük, a Gárdába valószínűsíthetően beépített NBH-sok, a lehallgatott telefonok, kommunikáció miatt.)
Az események délután pörögtek fel.
Mi éppen a barátainknál sütögettünk, iszogattunk a kertben, és cigaretta hiányból kifolyólag bementünk a "központba". Akkor láttam, hogy fehér inges, fekete mellényes emberek, és két rendőrautó gyülekezik a Rákóczi út elején. "Itt a Magyar Gárda, felvonulnak a cigánypartra" mondták a kocsma előtt állók. Első megjegyzésem az volt "Tökös gyerekek lehetnek!", mert nem voltak többen 35-40 főnél és tudtam, hogy fent legalább háromszor ennyi cigány lakik. Alig, hogy elindultak felfelé sziréna visítás hangzott fel a faluba vezető utakról, és 10-15 percen belül legalább 20 rendőrautó (személyautók és kisbuszok), és 100-150 rendőr jelent meg kis falunkban, mondtam is, hogy 20 év alatt összesen nem volt ilyen rendőri jelenlét nálunk. Mivel a hír gyorsan terjedt, az emberek elkezdtek gyülekezni a kocsma előtt, hamarosan 200-250 szájtáti bámulta a nagy semmit. Mert eseményt csak annyit lehetett látni, hogy a Gárdisták állnak a Rákóczi út közepén és előttük felsorakoztak a rendőrök. Én elindultam felfelé, hogy bővebb információkat szerezzek, de a rendőrök nem engedtek fel a cigányokhoz. Az egyik mellékutcában közelebb lehette jutni, de az ott állók is csak annyit tudtak, hogy a Pölöskeiéket fenyegetik fent és megy az egyezkedés. Lent közben egyre gyűltek, az emberek, magyarok és cigányok is (akik ki akartak maradni az egészből), ment a találgatás mi fog történni. Közben hallgattam a véleményeket, az általános konklúzió az volt, végre valaki rendet csinál a faluban. Felmerült falugyűlés ötlete is, ha már ilyen sokan vagyunk, a helyszínen ott volt az alpolgármesterünk, de ő nem mert ilyen felelősséget vállalni, mondta ez nem rá tartozik.
Este nyolcfelé lejött néhány gárdista, és elmondta, két magyar családot el kell költöztetni a Rákóczi útról, mert életük nincs biztonságban, megkérték az ott lévőket, hozzanak csomagrögzítéshez gumipókokat, köteleket. Az első aki mozdult pont egy cigány ember volt, kivette a kocsijából a gumipókot és odaadta a gárdistáknak, miután a gárdisták kaptak elegendő rögzítő eszközt elindultak vissza. Néhány percre rá, valaki szólt, "emberek, menjünk fel mi is , mutassuk meg, hogy ez a falu a miénk és segítsünk a költözőknek ha kell", a lent lévő tömegből, kivált egy nagyobb csoport, gyerekek, asszonyok férfiak, és elindultunk a Rákóczi úton, 100 m után a Gárdisták mellé értünk, a vezetőjük, szólt ne menjünk fel, álljunk meg itt az emlékműnél, a rendőrök úgysem engednek fel senkit. Megálltunk, valaki szólt énekeljük el a Himnuszt, 250-300 ember elénekelte a Himnuszt, a Szózatot és a Székely Himnuszt. Majd a végén spontán taps hangzott fel.
Utána már csak annyi történt, hogy megérkeztek fentről a családokat költöztető kocsik, és a menekülők a Gárda és a helyiek sorfala között elhagyták Galgagyörköt, amely három évig lakhelyük volt.
Múltba tekintés
Régóta élek ebben a faluban, itt éltek nagyszüleim, dédszüleim is, miért érzem úgy, hogy akár gyökereimet is elvágva mégis elmennék innen. Miért van az hogy egy 1100 fős falu lakosságában 20-30 antiszociális ember képes elültetni a félelem magvait, képes arra "kényszeríteni" normálisan dolgozó, adót fizető polgárokat, hogy lesunyt fejjel járjanak az utcán, és inkább a sörüket is ott hagyják a kocsma asztalán ha ezek megjelennek. Miért ez a félelem a zsigerekben?
A cigányok panaszkodtak, hogy ők félnek a Gárdától. A Magyar Gárda nem lopott, nem fenyegetett, nem ütött meg senkit Galgagyörkön. Panaszkodjunk akkor mi is, magyarok, hogy félünk, félnek a gyerekeink, mert mosdatlan szájú cigányasszonyok ordibálását kell hallgatniuk az iskolában, ahová "ők" bemennek és bármilyen vélt vagy valós sérelem esetén, csak azt tudják elfogadni megoldásnak, ha ordenáré módon ordítva közlik a tanárokkal, gyerekkel a véleményüket. Tűrjük el, hogy elsős gyermekeink nem mernek kijönni az iskola kapun, mert a kapu előtt ordít egy cigány asszony (mostanában a TV-ben is nyilatkozott J). És ez még a jobbik eset, történtek rosszabb dolgok is.
1992-ben az iskolai ping-pong szakkörre ment be három részeg cigány férfi (az egyik most tagja a cigány önkormányzatnak), elkezdték terrorizálni az ott játszó gyerekeket. A testnevelés tanár felkérte őket távozásra, erre a gyerekek szeme láttára úgy megverték, hogy a hatvani körházba kellett őt beszállítani és kétséges volt sokáig az, hogy megmarad-e a látása. Az esetből nem lett semmi, rendőrségünk lezárta az ügyet, mert feljelentést félelmében senki nem mert tenni.
A kilencvenes évek közepétől folyamatossá vált a "megélhetési lopás" a faluban, bebálázott szalmát fényes nappal lopják el a földekről. A mezőgazdászok kint hagyott földművelő eszközeit (tárcsák, boronák) szétvagdossák és elviszik a vasgyűjtő telepekre. A kertekből kilopják a zöldségeket, szétvagdossák a fóliasátrakat, mert úgy könnyebb leszedni a paprikát. Néhány éve az önkormányzat adott nekik földeket, beültette burgonyával, de mikor a Pest megyei cigány önkormányzat valamelyik fejese kijött és szólt nekik, hogy ott vannak, a krumpli földjeik kapálni kellene, hogy legyen termés majdnem megverték őt. Lehetne még sorolni a tetteket, de minek. Ezek mind olyan dolgok amelyeknél a falu tudja, hogy kik voltak az elkövetők, de feljelentést senki sem tesz, minek, a rendőrök úgysem tesznek semmit, és hogy ez mennyire így van, egy friss történet. Ellopták a héten egy kislány kerékpárját a gyógyszertár elől, majd másnap éjszaka egy másikat a Rákóczi út egyik magyar családjától, ez utóbbit a paplak előtt fel is gyújtották. Hamar meglett az információ, hogy kik voltak a tettesek (ugyanis a cigányok sem egységesek, köztük is van, aki vágyna a normális életre, próbálna segíteni, de a posvány megpróbálja visszahúzni), ment a felkérés a rendőröknek, jönnének már ki erre a címre a Rákóczi úton, mert a padláson ott van a kerékpár, a házban meg az elkövetők. A rendőrök ugyan kijöttek, de felmenni, bemenni már nem mertek, azzal védekeztek nekik nincs házkutatási parancsuk, ennyi.
2007-ben cigány napot szervezett a cigány önkormányzat, támogattuk is őket, plusz pénzt kaptak az önkormányzattól, a dolognak két eredménye lett a cigányok egy része ott sem volt (később mondták "családi buli" volt az önkormányzatok pénzén), ez volt a kisebb gond. A buli végén leitattak egy oda tévedő, mentálisan beteg magyar asszonyt és az évek óta készülő cigány múzeumban (volt tűzoltószertár) a buli csúcspontjaként többen meghágták a szerencsétlent, majd meztelen haza zavarták. Mindenki tudta a faluban ki volt ebben a közös erőszakban benne (fontos és kevésbé fontos cigányok), de feljelentés nem lett a dologból, az asszony és családja nem vállalta a szégyent, hogy rendőrségre menjen. A legszebb az volt az egészben, hogy a bulin lévő cigányasszonyok és gyerekek közben kint álltak a helyiség ablakai előtt és "szurkoltak" a benti történésekhez. Ott érdekes módon nem féltek.
2008-ban a gyerekek (magyar és cigány) javára szervezett farsangi bálon a hírekben is szereplő Lackó gyerek apja úgy gondolta, neki ingyen jár az ital, a négyezer forintos számláját, azóta sem fizette ki, hiába a többszöri felszólítás. Ráadásul , rokona, a cigány önkormányzat elnöke is kapott levelet fizettesse ki a pénzt, amit így a gyerektől "lopott" el BL, gondolom nem meglepő, de a pénz azóta sem jött meg. Az idei gyereknapon, részegen kezdtek volna verekedni, az egyik magyar emberrel (szó nélkül meg is ütötték őt), mikor szóltunk nekik menjenek haza, mert részegek, akkor elkezdtek fenyegetőzni, hogy ők a cigány maffia tagjai és elintéznek mindenkit.
Mindezek után költői a kérdés, ki érezheti magát fenyegetve Galgagyörkön?
Kíváncsi voltam, mi a cigányok véleménye az estről. Lina aki a györki fórumon rettegésének és félelmének ad hangot (Kuruc.info: mi is felhívtuk a figyelmet arra, hogy ő az egyik legnagyobb cigányfajvédő), a Gárda miatt, egy olyan utcában lakik ahol a magyarok mellett rajtuk kívül még él egy normálisan dolgozó cigánycsalád. Ebben az utcában vannak még eladó telkek. Amikor kiderült, hogy egy ilyen telket cigány venne meg az utca egységesen (cigányok és magyarok) el kezdett tiltakozni a polgármesternél, hogy nehogy már cigányoknak adjon el az önkormányzat telket. (Kuruc.info: hahaha, ez jó! Balacy örökzöld sztorija jut az ember eszébe…) Az események után sok cigány ismerősöm, akikkel beszélgettem azt mondta, megérdemelte a B. család amit kapott, mert ingyenélők, nem dolgoznak, és a cigányok is utálják, kiközösítik őket. Sokan mondták azt is, nagyon szép, hogy ennyi "fontos" cigány vezető megjelent hirtelen a faluban, de hol voltak eddig ezek a vezetők, miért nem segíteni, munkalehetőséget teremteni jönnek, jöttek eddig a faluba. Felszították most a feszültséget saját jól felfogott érdekükben de ők elmennek és a cigányok maradnak. Most akkor mi van?
Himnusz és taps
Az események végén mi indukálta a tapsot, kit tapsoltak az emberek, a Gárdát? Nem hiszem. Azt éreztem, hogy az ott lévő és éneklő tömeg, megérzett valamit abból, milyen az, ha összefogunk, és együtt mozdulunk, megtalálták az emberek magukban azt a régóta elnyomott érzést, amit összetartozásnak, összefogásnak mondunk, rájöttek talán arra, hogy MAGYAROK ők MAGYARORSZÁGON, ez az ő hazájuk és ez az ő falujuk, ezért volt a Himnusznak a szokásosnál több jelentése.
Miért tapsolták meg a Gárdát, miért érezték azt, hogy köszönetet kell mondani ezeknek a számukra ismeretlen embereknek. Egyszerű a válasz, a galgagyörki emberek (tótok, magyarok, és olyan cigányok, akik értelmesen akarnak élni), már régóta érzik a félelmet a zsigereikben, tartanak a kisebbség agresszív részétől, és most látták, hogy vannak valakik, akik összefogtak, és megmutatták, hogy tudunk magunkon is segíteni, ha összefogunk. Az emberek nem (csak) a Gárdát tapsolták meg, inkább magukat.
A hogyan tovább kérdése a legfontosabb most. Egy biztos, ha itt most nem fog össze cigány-magyar-tót akkor lassan de biztosan kipusztulunk innen is. És a gyűrű egyre szorosabbra fog fonódni Budapest és a Rózsadomb körül, mert mi vagyunk a végvár, itt és a hasonló falvakban fog eldőlni a jövő Magyarországja, nem a parlamentben. A politikusainkat, csak arra kérhetjük, hagyják, hogy mi - közösen cigányok és magyarok - oldjuk meg ezt a helyzetet, ha segíteni nem tudnak és nem akarnak akkor inkább ne szóljanak semmit.
Az utolsó - remélem nem költői kérdés - mit tegyünk mi galgagyörki magyarok, tótok és cigányok. Tegyük meg, hogy összefogunk, felejtsük el az évtizedes családi perpatvarokat, mutassuk meg ez a MI FALUNK, mert itt éltek, szüleink, nagyszüleink, dédszüleink. Ne hagyjuk magunkat a jogos jussunkból kitúrni, NINCS HOVA HÁTRÁLNUNK! Ne higgyétek azt, ha csendben maradtok rátok nem kerül sor, lebegjen előttetek D.E. kerékpárjának példája, most ő volt a gyenge láncszem, legközelebb lehet, hogy TE LESZEL SORON. Fogjunk össze és mutassuk meg gyerekeink, unokáink érdekében, MI ITT AKARUNK ÉS ITT IS FOGUNK ÉLNI! Hétfőn (június 30-n) ötkor önkormányzati ülés lesz, gyertek fel és mondjátok el mit éreztek.
Többen (cigányok és magyarok) Galgagyörkről
A véleményeket összefoglalta:
"maga az ördög""
(forrás: a hivatalos Galgagyörk-fórum)
Kuruc.info: ebből az írásból is egyértelműen kitűnik: Galgagyörkön bizony az vezetett a tragédiáig (mert ha – köszönhetően a Gárda fellépésének – nem is halt meg senki, ami történt, az tragédia), hogy a rendvédelem sorozatosan, hosszú idő óta nem működött. Olyan incidensekről írnak, amelyek külön külön is keményen a büntetőjogi kategóriába tartoznak, és feltételezem, ez még csak a jéghegy csúcsa. És az égvilágon semmi nem történt. (Ilyenkor kérdezem meg: ha százszor bebizonyosodott, hogy bármit meg lehet tenni retorziók nélkül, akkor miért csodálkozunk azon, ha bármit meg is tesznek egyesek?) Ez maga a civilizálatlanság, a Legyek ura világa.
