leányfalu(s)i
Melyik a helyes: leányfalui vagy leányfalusi? (Az elsőt kissé természetellenesnek érzem.)
A -falu utótagú összetett községnévből háromféle képzős melléknévforma keletkezett: a -falvi kiveszőben van, a -falusi a legmegszokottabb, a -falui pedig egyre inkább terjed. Tehát a leányfalui és leányfalusi alak is helyes
(Nyelvművelő kézikönyv, I., 1983: 592.).
mellérendelő szókapcsolatok
Helyes-e a kötőjeles forma az alábbi kifejezések esetében: él-e apja-anyja, gyorsan kioldoztuk-kigomboltuk, nekiállt vizsgálódni-méricskélni?
A 100/b szabálypont alapján a két, azonos szerepű toldalékkal ellátott szó alkalmi egységét az egyébként szabályos vessző helyett gyakran éreztetjük kötőjeles összefűzésekkel, de ezzel a megoldással ne éljünk vissza. Nem rokon vagy ellentétes értelmű tagokat, illetőleg kettőnél több szót ne írjunk vessző (és kötőszó) helyett kötőjelesen. Tehát a fenti példák elfogadhatóak:
él-e apja-anyja, gyorsan kioldoztuk-kigomboltuk, nekiállt vizsgálódni-méricskélni.
társadalomátalakító
Hogyan helyes: társadalomátalakító vagy társadalom átalakító?
A társadalom + átalakító (mivel az át egy szótagú igekötő nem számít külön összetételi tagnak) kéttagú jelöletlen tárgyas összetételt alkot, melyet a 123/c és 138. szabálypontok alapján egybeírunk: társadalomátalakító.
betűszó toldalékolása
Hogyan kell írni: ELTE-nek vagy ELTÉ-nek?
Ha egy tulajdonnévi betűszó rövid a-ra, e-re, o-ra vagy ö-re végződik, a toldalékoláskor a kiejtésben bekövetkező nyúlást nem kell jelölni: ELTE-nek (OH., 403.).
előreugró ajak
Nem tudom eldönteni, hogy egybeírjuk-e az előreugró szót abban az esetben, ha azt írjuk: előreugró ajka volt.
Az előre határozószó, ha időbeliséget jelöl, ilyenkor különírjuk. És igekötő, ha térbeli vonatkozásai vannak, ekkor egybeírandó: előreugró ajka volt (OH., 646.).
(e-nyelv.hu)
Az előző rész itt található.