A sötétség és ganéság egyik etalonja, Kondorosi Ferenc rebiszes államtitkár így fogalmazott: "Egy csöpp józanság, egy csöpp belátás kellene a szovjet politikát nem kedvelő emberek részéről", mert itt nem politikáról, hanem ártatlanul besorozott és katonai szolgálatot teljesítő emberekről, kegyeleti érzésről van szó." A mocsok ezt a népirtó Szovjetunió emlékművének megrongálása kapcsán hazudta, mondta. Náci politikáról ilyet nem merne mondani a komcsik által kiirtott tízmilliók emlékét megsértő, a tiltott önkényuralmi jelképet megjelenítő szégyenemlékművet védelmező volt MSZMP-s, szakvizsgacsaló politikus. A Zsindex pedig, szokása szerint ferdít, hamis párhuzamokat állítva fel katonasírok és egy gigantikus önkényuralmi jelkép között.
Magyarország a szovjet emlékművek megrongálásáról azonnal jelentést (!) tesz Oroszországnak, hogy megelőzze ezzel a kritikákat. A rendőrség egyelőre nem találja a legutóbbi Szabadság téri szoborrongálás hazafias elkövetőit.
Díszkerítést és közterületi kamerák telepítését javasolja az igazságügyi tárca a budapesti Szabadság téren rendszeresen megrongált szovjet emlékmű védelmére, közölte a szélsőséges Kondorosi Ferenc államtitkár. Mindezt természetesen a mi pénzünkön gondolja az alak, de kár fáradnia, Kondorosi elvtárs, előbb-utóbb úgyis elbontjuk.
Az elképzelésről az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium egyeztetést kezdeményez az V. kerületi, a szoci maffiával kiváló politikai és üzleti kapcsolatokat ápoló Rogán-féle önkormányzattal, az orosz nagykövetséggel, a Külügyminisztériummal és rendészeti "szakemberekkel".
A szélsőséges államtitkár sajnálatosnak nevezte, hogy "Magyarországon nagy divat az emlékművek megrongálása". Emlékeztetett arra, hogy a kegyeleti jog szerencsére nagyon erős a magyar gondolkodásban, és különösen fontosnak tartjuk a világháborús katonasírok ápolását Oroszország területén.
"Egy csöpp józanság, egy csöpp belátás kellene a szovjet politikát nem kedvelő emberek részéről", mert itt nem politikáról, hanem ártatlanul besorozott és katonai szolgálatot teljesítő emberekről, kegyeleti érzésről van szó, hazudta Kondorosi. Vajon a német katonákat is felmentené ez a féreg ilyen alapon? Nyilván nem.
A rendőrség szerint a Szabadság tér egyik épületének ipari kamerája rögzített képeket a hétfői emlékmű-rongálásról. A felvételek értékelése még tart. A rendőrség által telepített térfigyelő kamera nincs a Szabadság téren.
Az V. kerületi rendőrkapitányság bűnüldözés helyett rongálás miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen.
Az emlékmű története
Ünnepség a szobornál 1950-ben Budapest "felszabadulásának" (megszállásának) évfordulóján
A szovjet megszállók emlékművét az 1920-ban emelt, 1945-ben lerombolt Trianon-emlékműcsoport helyén avatták fel 1946-ban a komcsik. A 15 méteres obeliszk tetején aranyszínű ötágú csillag, átellenes oldalain szintén aranyszínű sarló-kalapács, illetve két-két magyar és orosz nyelvű felirat található: "Dicsőség a felszabadító szovjet hősöknek" - című kegyeletsértő hazugság. Az elesettek nevét tíz táblán sorolták fel.
Az emlékmű az úgynevezett rendszerváltás után is a helyén maradt - ez a negyven éves magyarországi szocializmus egyetlen köztéren maradt szovjet emlékműve a fővárosban - köszönhetően nemcsak a szociszadi, hanem az MDF és Fidesz-kormányoknak is. Egy 1995-ben kötött, azonban bármikor felmondható orosz-magyar egyezmény biztosította sérthetetlenségét: a katonák sírhelyeiről és emlékük megörökítéséről szóló megállapodás szerint a másik ország hozzájárulása kell ahhoz, hogy e létesítményeket elmozdítsák a helyükről.
A Szabadság téri mélygarázs építésekor ideiglenes elbontották az emlékművet, változatlan formában történő helyreállításához az oroszok Szabó János honvédelmi miniszter és Martonyi János külügyminiszter írásos garanciáját is kérték 2002-ben. Meg is kapták az ügynök Martonyitól A fővárosi önkormányzat szerette volna elérni, hogy a "Dicsőség a felszabadító szovjet hősöknek"-felirat helyett a "A fasizmus elleni harcokban elesett szovjet katonák emlékére" szerepeljen, de a változtatásba az oroszok nem egyeztek bele.
Az emlékművet többször és teljesen jogosan megrongálták a rendszerváltás után hazafiak, leggyakrabban vörös festékkel öntötték le. Az utóbbi években kordonnal és sűrű rendőri járőrözéssel védték Antal Károly ocsmány alkotását. A legsúlyosabb károkat a televízió szeptemberi ostromakor szenvedte el az emlékmű: Az obeliszk mindkét oldaláról leverték a bronz domborműveket, ezeket több méterrel távolabb a földre hajították. Az emlékmű alapzatáról több négyzetméternyi kőburkolatot levertek. Az obeliszket fehér festékkel leöntötték, vörössel lefújták, és különféle feliratok (például "vörös mocsok") kerültek rá. Az emlékműre nemzeti lobogót és árpádsávos zászlót tettek.
(Kuruc.info - zsindex korrigálva)
 |
Magyarország a szovjet emlékművek megrongálásáról azonnal jelentést (!) tesz Oroszországnak, hogy megelőzze ezzel a kritikákat. A rendőrség egyelőre nem találja a legutóbbi Szabadság téri szoborrongálás hazafias elkövetőit.
Díszkerítést és közterületi kamerák telepítését javasolja az igazságügyi tárca a budapesti Szabadság téren rendszeresen megrongált szovjet emlékmű védelmére, közölte a szélsőséges Kondorosi Ferenc államtitkár. Mindezt természetesen a mi pénzünkön gondolja az alak, de kár fáradnia, Kondorosi elvtárs, előbb-utóbb úgyis elbontjuk.
Az elképzelésről az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium egyeztetést kezdeményez az V. kerületi, a szoci maffiával kiváló politikai és üzleti kapcsolatokat ápoló Rogán-féle önkormányzattal, az orosz nagykövetséggel, a Külügyminisztériummal és rendészeti "szakemberekkel".
A szélsőséges államtitkár sajnálatosnak nevezte, hogy "Magyarországon nagy divat az emlékművek megrongálása". Emlékeztetett arra, hogy a kegyeleti jog szerencsére nagyon erős a magyar gondolkodásban, és különösen fontosnak tartjuk a világháborús katonasírok ápolását Oroszország területén.
"Egy csöpp józanság, egy csöpp belátás kellene a szovjet politikát nem kedvelő emberek részéről", mert itt nem politikáról, hanem ártatlanul besorozott és katonai szolgálatot teljesítő emberekről, kegyeleti érzésről van szó, hazudta Kondorosi. Vajon a német katonákat is felmentené ez a féreg ilyen alapon? Nyilván nem.
A rendőrség szerint a Szabadság tér egyik épületének ipari kamerája rögzített képeket a hétfői emlékmű-rongálásról. A felvételek értékelése még tart. A rendőrség által telepített térfigyelő kamera nincs a Szabadság téren.
Az V. kerületi rendőrkapitányság bűnüldözés helyett rongálás miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen.
Az emlékmű története
Ünnepség a szobornál 1950-ben Budapest "felszabadulásának" (megszállásának) évfordulóján
A szovjet megszállók emlékművét az 1920-ban emelt, 1945-ben lerombolt Trianon-emlékműcsoport helyén avatták fel 1946-ban a komcsik. A 15 méteres obeliszk tetején aranyszínű ötágú csillag, átellenes oldalain szintén aranyszínű sarló-kalapács, illetve két-két magyar és orosz nyelvű felirat található: "Dicsőség a felszabadító szovjet hősöknek" - című kegyeletsértő hazugság. Az elesettek nevét tíz táblán sorolták fel.
Az emlékmű az úgynevezett rendszerváltás után is a helyén maradt - ez a negyven éves magyarországi szocializmus egyetlen köztéren maradt szovjet emlékműve a fővárosban - köszönhetően nemcsak a szociszadi, hanem az MDF és Fidesz-kormányoknak is. Egy 1995-ben kötött, azonban bármikor felmondható orosz-magyar egyezmény biztosította sérthetetlenségét: a katonák sírhelyeiről és emlékük megörökítéséről szóló megállapodás szerint a másik ország hozzájárulása kell ahhoz, hogy e létesítményeket elmozdítsák a helyükről.
A Szabadság téri mélygarázs építésekor ideiglenes elbontották az emlékművet, változatlan formában történő helyreállításához az oroszok Szabó János honvédelmi miniszter és Martonyi János külügyminiszter írásos garanciáját is kérték 2002-ben. Meg is kapták az ügynök Martonyitól A fővárosi önkormányzat szerette volna elérni, hogy a "Dicsőség a felszabadító szovjet hősöknek"-felirat helyett a "A fasizmus elleni harcokban elesett szovjet katonák emlékére" szerepeljen, de a változtatásba az oroszok nem egyeztek bele.
Az emlékművet többször és teljesen jogosan megrongálták a rendszerváltás után hazafiak, leggyakrabban vörös festékkel öntötték le. Az utóbbi években kordonnal és sűrű rendőri járőrözéssel védték Antal Károly ocsmány alkotását. A legsúlyosabb károkat a televízió szeptemberi ostromakor szenvedte el az emlékmű: Az obeliszk mindkét oldaláról leverték a bronz domborműveket, ezeket több méterrel távolabb a földre hajították. Az emlékmű alapzatáról több négyzetméternyi kőburkolatot levertek. Az obeliszket fehér festékkel leöntötték, vörössel lefújták, és különféle feliratok (például "vörös mocsok") kerültek rá. Az emlékműre nemzeti lobogót és árpádsávos zászlót tettek.
(Kuruc.info - zsindex korrigálva)
