A népesség csökkenése és a lakásállomány folyamatos növekedése miatt egyre alacsonyabb az egy háztartásban élők száma Magyarországon. A KSH statisztikái szerint míg 2001-ben 2,5, addig 2017-ben mindössze 2,2 fő élt átlagosan egy háztartásban, ennek ellenére a lakáshoz jutás még ma is sok helyen probléma.
Az átlagot nézve mostanra nem jellemzők a túlzsúfolt lakások Magyarországon, főként az idősebb korosztály tagjai élnek nagyobb arányban egyszemélyes háztartásokban. Nem meglepő, hogy Budapesten - ahol egyébként is magas az idősek fiatalakhoz viszonyított aránya - mostanra kevesebb mint két ember lakik egy átlagos lakásban.
 |
Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében viszont magasabb a gyermekkorúak és a családok aránya, így ott még most is több, mint 2,5 fő az egy lakásra jutó lakosságszám. Az ország népességének csökkenésével mindenhol egyre kevesebb ember él a lakásokban, ebből a szempontból a lakhatás nem is tűnik nagy problémának. Figyelembe kell azonban venni a lakásállomány állapotát, ami sok helyen erősen felújításra szorul, miközben a lakásárak emelkedése is nehezíti az első lakásukat vásárlók dolgát.
Emellett a tulajdonviszonyok és a lakhatási igények sem mindig találkoznak egymással. Az egyedül élő, alacsony mobilitási hajlandóságú idősebb korosztálynál sok esetben előfordul, hogy az évtizedek során megszokott környezetből nem hajlandók elköltözni, még akkor sem, ha a meglévő nagyobb - sokszor felújítandó - lakást egy kisebb, de modernebb ingatlanra tudnák cserélni. A fiatalabb, családos korosztály esetében pedig gyakran az anyagi háttér nem áll rendelkezésre ahhoz, hogy egy nagyobb, élhetőbb lakásba költözhessenek.
(Portfólió nyomán)
