A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ) kezdeményezésére hatvanegy értelmiségi és közéleti aktivista nyilatkozatban ítéli el az október 23-i rendőri fellépés módját, és áll ki a '89-es jogállami forradalom értékei, az emberi méltóság és a demokratikus jogállam védelmében.
A tizenhét évvel ezelőtti október 23-án, amikor létrejött a III. köztársaság, mindannyian biztosak voltunk abban, hogy a demokrácia rendőrsége kizárólag jogállami módon és eszközökkel fogja védelmezni a demokrácia rendjét – írja a TASZ közleménye.
A neves értemiségiek, közéleti személyiségek által aláírt nyilatkozat ban ez áll:
Olyan köztársaságot akartunk, ahol az intézkedő rendőrök minden körülmények között tartják magukat az arányosság követelményéhez, (így például egy heterogén tömegre nem zúdítanak fejmagasságban gumilövedékeket);
a földön fekvő, védekezésre képtelen emberekbe nem rúgnak bele rendőrök;
a zavargások helyszínétől távol tartózkodó, nyilvánvalóan ártatlan emberek nem esnek brutális rendőri erőszak áldozatául;
az intézkedő rendőr személye azonosítható, az őrizetbe vett személyek jogorvoslati jogát tiszteletben tartják;
a közhatalom biztosítja és nem meghiúsítja a békés gyülekezés jogát;
az állami szervek tiszteletben tartják az intézkedés alá vont, előállított, őrizetbe vett személyek sérthetetlen emberi méltóságát;
a személyi szabadságot korlátozó intézkedések kiállják a törvényesség próbáját;
a rendőri vezetés a rendőrségbe vetett közbizalmat fontosabbnak tartja a mundér félreértett becsületénél;
a rendőrség kellő társadalmi megbecsülés birtokában, a törvényt következetesen betartva lép fel a törvénytelenségekkel szemben.
a földön fekvő, védekezésre képtelen emberekbe nem rúgnak bele rendőrök;
a zavargások helyszínétől távol tartózkodó, nyilvánvalóan ártatlan emberek nem esnek brutális rendőri erőszak áldozatául;
az intézkedő rendőr személye azonosítható, az őrizetbe vett személyek jogorvoslati jogát tiszteletben tartják;
a közhatalom biztosítja és nem meghiúsítja a békés gyülekezés jogát;
az állami szervek tiszteletben tartják az intézkedés alá vont, előállított, őrizetbe vett személyek sérthetetlen emberi méltóságát;
a személyi szabadságot korlátozó intézkedések kiállják a törvényesség próbáját;
a rendőri vezetés a rendőrségbe vetett közbizalmat fontosabbnak tartja a mundér félreértett becsületénél;
a rendőrség kellő társadalmi megbecsülés birtokában, a törvényt következetesen betartva lép fel a törvénytelenségekkel szemben.
Tizenhét év múltán, a forradalom ötvenedik évfordulóján a békés utcai tiltakozók és megemlékezők közé erőszakos, szélsőséges rendzavarók vegyültek. A rendőrség erre a helyzetre egy demokratikus jogállamban elfogadhatatlan módon reagált. A demokráciát nemcsak az utcai erőszak fenyegeti, hanem az is, ha a hatalom – akár időlegesen – felmentést ad magának a jogállami követelmények alól.
Követeljük, hogy
az ügyészség, a parlament és a kormány illetékes szervei vizsgálják ki a rendőri vezetés felelősségét az október 23-i eseményekkel kapcsolatban;
a jogtalan állami erőszak áldozatai kapjanak erkölcsi elégtételt;
a hatalom minden körülmények között tartsa magát a jogállam írott és íratlan szabályaihoz!
a jogtalan állami erőszak áldozatai kapjanak erkölcsi elégtételt;
a hatalom minden körülmények között tartsa magát a jogállam írott és íratlan szabályaihoz!
Ne engedjünk a ’89-ből!
Ádám Zoltán közgazdász; Ámon Ada közgazdász, Energia Klub; Baltay Levente ügyvéd; Bárdos-Deák Péter fotográfus; Boda Zsolt közgazdász, politológus; Bodolai László ügyvéd; Brády Márton koncertszervező; Csapody Tamás jogász-szociológus; Csernus Eszter jogász, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvivője; Csikós Attila író; Csillag Gábor kultúrantropológus, Zöld Fiatalok; Dénes Balázs a Társaság a Szabadságjogokért elnöke; Döbrentey Ildikó író; Egri Orsolya; Elek István közíró, a TTFK elnöke; Farkas István vegyészmérnök, az MTvSz ügyvezetője; Ferjentsik Viola szociális munkás, Rügyecskék Alapítvány; Ficsku Pál író, hírügynök; Fidrich Róbert környezetvédő; Földes Ádám jogász, a Társaság a Szabadságjogokért programvezetője; Fridli Judit jogvédő; Gőbl Gabi szociológus, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa; György Péter esztéta; Herbert Tamás pathológus; Illés Zoltán környezetpolitikus, egyetemi tanár; Jávor Benedek biológus, a Védegylet szóvivője; Juhász Géza jogvédő; Kalas György jogász; Karátson Gábor Kossuth-díjas író, festőművész; Kis János filozófus; Lenkei Péter környezeti tanácsadó; Linder Bálint újságíró; Losonczi Péter filozófiatörténész; Lovasi András zenész; Lukács András geofizikus; Malgot István író, képzőművész; Maróy Ákos szerkesztő, Tilos Rádió; Mátrai Judit tanár, Zöld Völgyért Egy.; Nagy Erzsébet tanár, Civilek a Mecsekért Mozgalom; Orosz István esszéista, a szamizdat Beszélő alapító nyomdásza; Pelle Andrea ügyvéd; Péterfi Ferenc közösségfejlesztő; Prieger Zsolt az AnimaSoundSystem zenekar vezetője; Radnóti Sándor esztéta; Rauschenberger Péter filozófia-tanár, Védegylet; Reisz Terézia szociológus; Sallai R. Benedek termv.mérnök, a NIMFEA Termv.Egy. ügyvezetője; Schiffer András ügyvéd; Szalai Erzsébet szociológus; Szentistványi István tanár, Védegylet-Szeged; Székely Mózes fizikus-szociálpszichológus; Szikinger István alkotmányjogász; Szombati Kristóf társadalomkutató; Tamás Gáspár Miklós tud.kutató, egyetemi tanár; Tömöri Balázs földrajz-tanár, környezetvédő; Ungár Klára közgazdász; Vay Márton tanító, Védegylet; Vásárhelyi Dániel építész; Vásárhelyi Judit tanár; Vida Viktor a hungary.indymedia.org szerkesztője; Vizi Balázs jogász
(MN)