Kilencvenöt százalékban a Miniszterelnökség megrendeléseit teljesíti a Századvég konzorciuma annak a 2011 végén kötött 1,3 milliárd forintos tanácsadói szerződésnek a keretében, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) kötött - derült ki a Miniszterelnökség összesítéséből.

Az NFM 2014-ig szóló, 1,3 milliárd forint értékű szakpolitikai kutatásra, tanulmányírásra, projektmenedzsmentre és kommunikációs stratégiai tanácsadásra kiírt tenderét tavaly novemberben nyerte a Fidesz szellemi hátországának számító Századvég Politikai Iskola Alapítvány, a 2010-ben alapított Századvég Gazdaságkutató Zrt. és a Strategopolis Kft. konzorciuma. A szerződést ez év februárjában egy újabbal egészítette ki a minisztérium, így az eredeti megbízási díj több mint a duplájára, 3,1 milliárd forintra emelkedett, a cégcsoport munkája pedig jogszabály-előkészítéssel kapcsolatos szakpolitikai tanulmányok készítésével egészült ki.

Bár a megbízás összegét túlzónak tartó bírálatokat tavasszal rendre azzal utasította vissza a nemzeti fejlesztési miniszter (az NFM a közbeszerzés bonyolítójaként vett részt az eljárásban), hogy a tanácsadói szerződés valamennyi tárca igényeit kiszolgálja majd, a Miniszterelnökség összesítése szerint az eddigi összesen százötvenkét megbízásból száznegyvenkettőt a Miniszterelnökség adott a konzorciumnak, és mindössze tízet rendelt más minisztérium.

Szakpolitikai tanulmányokat - összesen tizenhármat - a táblázat szerint augusztus 31-éig például kizárólag a Miniszterelnökség kért a cégcsoporttól. Szakpolitikai tanácsadásra ugyanebben az időszakban harmincnégy megbízást kapott a Miniszterelnökségtől a Századvég, miközben más tárcáktól összesen csak hetet: a nemzetgazdaságitól egyet, az NFM-től és az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) hármat-hármat, illetve egyet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől.

Hasonló a helyzet a konzorcium által végzett omnibuszos kutatásokkal is: a Miniszterelnökség huszonhat ilyen megbízásával szemben csupán kettőt rendelt más: egyet az NFM, egyet az Emmi. Ennél is nagyobb - 100 százalékos - a Miniszterelnökség egyeduralma a februári szerződéskiegészítésben szereplő feladatoknál: ezekre, vagyis nemzetközi elemzésre (10), mélyinterjúkra (10), közvélemény-kutatásra (9), összehasonlító elemzésekre (10). jogszabály-előkészítésre (7) és "kapcsolódó tanácsadási tevékenységre" (10) egyetlen más tárca sem adott megbízást a vállalatcsoportnak.

A rendszeres tanácsadási tevékenységet összegző táblázat szerint a Századvég munkatársai változó intenzitással segítették a megrendelőt az egyes területeken: szociálpolitikával kapcsolatban márciustól júliusig havi 34-78 órányi tanácsadás áll az elszámolásban, innovációval vagy infrastruktúrával kapcsolatban viszont nyolc hónap alatt összesen is csak 46, illetve 49. Viszonylag sokat, havi 145 és 228 közötti munkaórát könyveltek el ugyanakkor informatikával és telekommunikációval kapcsolatos tanácsadásra. A legtöbbet közigazgatás-önkormányzatok-területfejlesztés témakörben foglalkoztatta a tanácsadókat az összesítés szerint a Miniszterelnökség: a márciusi 55 órával szemben júniusban például 709, júliusban 2907 órában. Az nem derül ki a táblázatból, hogy az óraszámok mögött hány tanácsadó munkája van, de 2900 óra havi 20 munkanappal számolva is napi 145 munkaórát jelentene, vagyis extrém, 12 órás munkanapot feltételezve is legalább 10 embert.

A cégcsoportnak a februári szerződéskiegészítés szerint május 31-ig különböző ágazati stratégiákat is kellett készítenie az állampapírpiac helyzetétől az iparfejlesztésen, energiahatékonyságon, beszerzéspolitikán át a határon túli, szerencsejáték-, MÁV-, illetve postastratégiáig. Ezekre a Miniszterelnökség táblázata szerint márciustól május végéig ugyancsak változó havi elosztásban fordítottak időt a Századvég munkatársai. Az állampapírpiac helyzetével kapcsolatban márciusban 33, áprilisban 519, májusban 248 órát könyvelt el az összesítés, míg a postastratégiával 408+270+122 órát, az állami és önkormányzati energiahatékonysággal 319+365+116 órát foglalkoztak a szakértők. Az egyes témák havonta elkönyvelt óraszámainak összege (a Budapest-stratégiát és a határon túlit leszámítva) meglepő módon egyformán nyolcszázra jön ki, vagyis három hónap alatt - függetlenül az adott téma bonyolultságától - minden stratégiával ugyanannyit foglalkozott a cégcsoport, legalábbis papíron.

Az ugyanakkor ellenőrizhetetlen, hogy az adott idő alatt pontosan milyen munkát végeztek, milyen anyagokat állítottak elő a Századvég munkatársai, a Miniszterelnökség válasza szerint ugyanis "a Miniszterelnökség, mint közfeladatot ellátó szerv a feladat- és hatáskörébe tartozó döntések meghozatalára irányuló eljárása során felhasználandó tanulmányok, kutatások teljes egészében történő nyilvánosságra hozatalához nem járulhat hozzá, mert az súlyos mértékben befolyásolná Magyarország kormánya, illetőleg a Miniszterelnökség feladat- és hatáskörének illetéktelen befolyástól mentes ellátását, illetve az ezekhez fűződő köz-, nemzetbiztonsági, valamint nemzetgazdasági érdeket".

Bár a választ aláíró Mikecz Péter igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár levelében arról is említést tesz, hogy "a közérdekű adatok nyilvánosságának minél szélesebb körű biztosítása érdekében a Miniszterelnökség vizsgálja, a döntés-előkészítő dokumentumokat hogy lehet a döntésre irányuló adatok védelmét biztosítva nyilvánosságra hozni", ennek megoldása - állítása szerint - "még nem vezetett eredményre".

Az elutasítás után a lap szerette volna legalább azt megtudni a Miniszterelnökségtől, hogy milyen formában könyvelik el a szerződés szakpolitikai tanácsadást érintő részének teljesítését, az ugyanis szóban zajlik. A kormányzati források által visszatérően "orális tanácsadásként" emlegetett szolgáltatást pedig több tárcánál is azért óvakodtak igénybe venni, mert egy esetleges későbbi vizsgálat során nem lenne mivel igazolni a kifizetéseket. A Miniszterelnökség egyelőre arra a kérdésre sem válaszolt, hogy a szervezetnél, illetve az egyes tárcáknál jellemzően kik - a miniszterek, az államtitkárok vagy mások - kapják a tanácsokat.

Nem derült ki az sem, hogy mi az elszámolás alapja a teljesítéseket vizsgáló és igazoló Miniszterelnökség, illetve a kifizető NFM között, vagyis, hogy elszámolt munkaórák, oldalak vagy egyéb szempontok alapján dönti-e el a minisztérium, hogy az adott hónapban mennyit hívhat le a szerződés keretösszegéből a Századvég.

Bár a Miniszterelnökségnek küldött közérdekű adatigénylésben a megbízások mellett arra is választ kért a lap, hogy a szerződés keretösszegéből eddig mennyit fizettek ki a Századvégnek, Mikecz Péter ezt arra hivatkozva utasította el, hogy a kifizetésekben kizárólag az NFM az illetékes. Erre hivatkozott válaszában Keresztesi Péter, a Századvég csoport marketing- és külkapcsolati igazgatója is. A fejlesztési minisztérium előzőleg ugyanakkor azt válaszolta a kérdésre, hogy a tárca "a vállalkozási szerződés teljesítése során létrejött adatoknak nem adatkezelője".

Az Eötvös Károly Intézet (Ekint), amely a laphoz hasonlóan nem törődött bele az elutasításba, és pert indított az adatok nyilvánosságáért, október közepi közleményében az NFM jogi képviselőjére hivatkozva azt írta, hogy "a szerződés 2011-es 939 632 750 forintos forrásából ez év június 30-áig 933 695 905 forintot fizettek ki, és ezzel a szerződés szerint elszámolható keretösszeg 99,67 százalékát felhasználta. Az intézet közleménye alapján született cikkeket a Századvég ugyanakkor másnap helyreigazíttatta, mondván, a minisztérium 2012. május végéig csak az idei keret nagyságrendileg 20 százalékának megfelelő összeget fizetett ki a konzorciumnak.

Az ellentmondás mögött az áll, hogy a vállalkozási szerződés 4.6 pontja külön összeget - az Ekint által is hivatkozott 939,6 millió forintot - állapított meg a már említett, május 31-éig elkészítendő ágazati stratégiákkal kapcsolatos tanácsadásra, ezt azonban - noha az idén utalta - nem az idei, hanem a 2011-es keret terhére fizette az NFM.

A közel egymilliárdos, 996,7 millió forintos idei keretnek a minisztérium pénteki tájékoztatása szerint október 31-ig a 21,4 százalékát - vagyis 213,29 millió forintot - fizették ki a konzorciumnak. Ez azt jelenti, hogy érdemben márciusban kezdett nyolchavi munkájukért eddig 1,1 milliárd forintot kaptak a Századvég-érdekeltségek.

A miniszterelnök közelében régóta dolgoznak egy olyan modell felépítésén, amelyben a lényeges szakmai kérdések nem az adott tárcáknál, hanem a Miniszterelnökségen, pontosabban annak szakértői bázisán, a Századvég-csoportnál dőlnek el. Ennek megfelelően hónapok óta minden minisztériumnak saját felelőse - ahogy egy kormányzati forrás: helytartója - van a Századvégnél, akik részt vesznek az adott tárca vezetői és munkaértekezletein, és a történtekről referálnak. A döntéshozatal új rendszerétől a Miniszterelnökség nyári átalakítása sem volt független: az Orbán Viktor és tanácsadói által megálmodott, a Századvégnél előkészített döntéseket a szervezetet vezető Lázár Jánosnak kell a tárcák apparátusán "végigvernie". Orbán Viktor és a Századvég között a miniszterelnök bizalmi embere, Habony Árpád az összekötő.

(Origó nyomán)