A közlemény szerint a kormány határozata alapján tett a Külügyminisztérium javaslatot az Auschwitz-Birkenau Alapítvány támogatására. Az alapítvány célja, hogy "az utókor számára mementóként őrizze meg a hajdani haláltábor létesítményeit, gyűjteményeit, és biztosítsa az állagmegóvás anyagi fedezetét".

Elismételték újra a szokásos hazugságot, mely szerint Auschwitz áldozatai között "a magyarok" szerepeltek a legnagyobb arányban: az 1,3 millió fogoly közül csaknem 438 ezren voltak "magyarok" (nem zsidók, magyarok! - a szerk.), és közülük csak nagyon kevesen térhettek haza (mégis tele van velük az ország - a szerk.). A támogatás mértékének megállapításakor "a rendkívüli veszteségek és az ország teherbíró képessége egyaránt szempont volt" - közölték.

"A magyarországi zsidóság deportálásának közelgő 70. évfordulójával kapcsolatban a kormány e döntésével is emlékeztetni akar az elpusztított emberi életek pótolhatatlanságára, továbbá hangsúlyozza elkötelezettségét amellett, hogy ápolni kell a holokauszt áldozatainak emlékét, és el kell utasítani a szélsőségeket" - írják a közleményben.

A felajánlásról Magyarország varsói nagykövetsége tájékoztatta Piotr Cywinskit, az alapítvány igazgatóságának elnökét, aki levélben adott hangot elégedettségének. Magyarországot (pontosabban annak hazaáruló kormányát) az alapítvány nemzetközi bizottságában Gyurcsík Iván varsói nagykövet képviseli.

(MTI korrigálva)

Magyarország meggondolta magát, s a korábbi ellenszegülését megváltoztatva mégiscsak fölajánlott 120 ezer eurót az Auschwitzi Megsemmisítő Tábor Emlékhely fenntartására és létesítményeinek megóvására létrehozott pénzügyi alap számára - olvasható a hír az Áruc 7 izraeli nemzeti vallásos hírportálon és az Izraeli Rádió főadójának honlapján.

Izraelbe mára jutott el a megnyugtatót hír, hogy végül Magyarország is fizet az auschwitzi létesítmény fönntartására és üzemeltetésére létrehozott alap számára. Budapest jobb belátásra tért, s a korábbi ellenkezése után most bejelentette, hogy mégiscsak kifizeti az auschwitzi tábor fönntartására létrehozott alap számára a reá eső részt, írják az izraeli hírportálok. Magyarország 120 ezer eurót ajánlott föl önkéntesen a nemes célra, ám ez az összeg jócskán elmarad a Németország által fölajánlott 80 millió dollár mögött. A német fölajánlást még 2010-ben tette meg Guido Westerwelle külügyminiszter, aki már akkor is hangsúlyozta a németek felelősségét és kötelességét az auschwitzi tábor és létesítményeinek fenntartása terén. A németek a fenntartási és helyreállítási költségek 60 százalékát állják.

Eddig 23 ország mintegy 100 millió eurót adományozott önkéntesen, emili ki az Izraeli Rádió honlapja, s érdekességként, követendő példaként megjegyzi, hogy komoly összeget ajánlott föl az Auschwitzban végbement eseményekhez közvetlenül nem kapcsolódó Ausztrália és Törökország is. Az Izraeli Rádió híréből azt is megtudjuk, hogy Magyarország korábban a súlyos gazdasági helyzetére való hivatkozással megtagadta a hozzájárulást, ám Budapestet ellenszegülése miatt kemény bírálat érte, s emlékeztetve lett rá, hogy Auschwitzban 400 ezer "magyart" gyilkoltak meg.

Mi is üdvözöljük a budapesti kormány észhez térését, mert a magyar adófizetők forintjaiból kifizetendő összeggel a magyar emberek is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a lengyelországi település fölött továbbra is elhúzhatnak az izraeli légierő harci repülői, lenn a terepen pedig masírozhatnak a palesztinok százezreit menekült sorsra juttató, a maradtakat pedig manapság is gyilkolászó, a palesztinok életterét a megszállt területeken elrabló zsidó telepeseket védelmező izraeli hadsereg katonái.

Júszef el-Kudszi - Kuruc.info

Kapcsolódó: Németh Zsolt Izrael ünnepén: "Olyan sok hasonlóság van közöttünk, hogy nem is tudjuk megszámolni"